1 Jesús salió de allí y se dirigió a su pueblo, seguido de sus discípulos. | 1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték. |
2 Cuando llegó el sábado, comenzó a enseñar en la sinagoga, y la multitud que lo escuchaba estaba asombrada y decía: «¿De dónde saca todo esto? ¿Qué sabiduría es esa que le ha sido dada y esos grandes milagros que se realizan por sus manos? | 2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által? |
3 ¿No es acaso el carpintero, el hijo de María, hermano de Santiago, de José, de Judas y de Simón? ¿Y sus hermanos no viven aquí entre nosotros?». Y Jesús era para ellos un motivo de escándalo. | 3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne. |
4 Por eso les dijo: «Un profeta es despreciado solamente en su pueblo, en su familia y en su casa». | 4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.« |
5 Y no pudo hacer allí ningún milagro, fuera de curar a unos pocos enfermos, imponiéndoles las manos. | 5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét. |
6 Y él se asombraba de su falta de fe. Jesús recorría las poblaciones de los alrededores, enseñando a la gente. | 6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított. |
7 Entonces llamó a los Doce y los envió de dos en dos, dándoles poder sobre los espíritus impuros. | 7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett. |
8 Y les ordenó que no llevaran para el camino más que un bastón; ni pan, ni alforja, ni dinero; | 8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben. |
9 que fueran calzados con sandalias y que no tuvieran dos túnicas. | 9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe. |
10 Les dijo: «Permanezcan en la casa donde les den alojamiento hasta el momento de partir. | 10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan. |
11 Si no los reciben en un lugar y la gente no los escucha, al salir de allí, sacudan hasta el polvo de sus pies, en testimonio contra ellos». | 11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.« |
12 Entonces fueron a predicar, exhortando a la conversión; | 12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot. |
13 expulsaron a muchos demonios y curaron a numerosos enfermos, ungiéndolos con óleo. | 13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak. |
14 El rey Herodes oyó hablar de Jesús, porque su fama se había extendido por todas partes. Algunos decían: «Juan el Bautista ha resucitado, y por eso se manifiestan en él poderes milagrosos:. | 14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.« |
15 Otros afirmaban: «Es Elías». Y otros: «Es un profeta como los antiguos». | 15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.« |
16 Pero Herodes, al oír todo esto, decía: «Este hombre es Juan, a quien yo mandé decapitar y que ha resucitado». | 16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.« |
17 Herodes, en efecto, había hecho arrestar y encarcelar a Juan a causa de Herodías, la mujer de su hermano Felipe, con la que se había casado. | 17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette. |
18 Porque Juan decía a Herodes: «No te es lícito tener a la mujer de tu hermano». | 18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.« |
19 Herodías odiaba a Juan e intentaba matarlo, pero no podía, | 19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá. |
20 porque Herodes lo respetaba, sabiendo que era un hombre justo y santo, y lo protegía. | 20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta. |
21 Un día se presentó la ocasión favorable. Herodes festejaba su cumpleaños, ofreciendo un banquete a sus dignatarios, a sus oficiales y a los notables de Galilea. | 21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek, |
22 La hija de Herodías salió a bailar, y agradó tanto a Herodes y a sus convidados, que el rey dijo a la joven: «Pídeme lo que quieras y te lo daré». | 22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.« |
23 Y le aseguró bajo juramento: «Te daré cualquier cosa que me pidas, aunque sea la mitad de mi reino». | 23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!« |
24 Ella fue a preguntar a su madre: «¿Qué debo pedirle?». «La cabeza de Juan el Bautista», respondió esta. | 24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.« |
25 La joven volvió rápidamente adonde estaba el rey y le hizo este pedido: «Quiero que me traigas ahora mismo, sobre una bandeja, la cabeza de Juan el Bautista». | 25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.« |
26 El rey se entristeció mucho, pero a causa de su juramento, y por los convidados, no quiso contrariarla. | 26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni. |
27 En seguida mandó a un guardia que trajera la cabeza de Juan. | 27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben, |
28 El guardia fue a la cárcel y le cortó la cabeza. Después la trajo sobre una bandeja, la entregó a la joven y esta se la dio a su madre. | 28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának. |
29 Cuando los discípulos de Juan lo supieron, fueron a recoger el cadáver y lo sepultaron. | 29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték. |
30 Los Apóstoles se reunieron con Jesús y le contaron todo lo que habían hecho y enseñado. | 30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak. |
31 El les dijo: «Vengan ustedes solos a un lugar desierto, para descansar un poco». Porque era tanta la gente que iba y venía, que no tenían tiempo ni para comer. | 31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük. |
32 Entonces se fueron solos en la barca a un lugar desierto. | 32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül. |
33 Al verlos partir, muchos los reconocieron, y de todas las ciudades acudieron por tierra a aquel lugar y llegaron antes que ellos. | 33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket. |
34 Al desembarcar, Jesús vio una gran muchedumbre y se compadeció de ella, porque eran como ovejas sin pastor, y estuvo enseñándoles largo rato. | 34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani. |
35 Como se había hecho tarde, sus discípulos se acercaron y le dijeron: «Este es un lugar desierto, y ya es muy tarde. | 35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár. |
36 Despide a la gente, para que vaya a las poblaciones cercanas a comprar algo para comer». | 36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.« |
37 El respondió: «Denles de comer ustedes mismos». Ellos le dijeron: «Habría que comprar pan por valor de doscientos denarios para dar de comer a todos». | 37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?« |
38 Jesús preguntó: «¿Cuántos panes tienen ustedes? Vayan a ver». Después de averiguarlo, dijeron: «Cinco panes y dos pescados». | 38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.« |
39 El les ordenó que hicieran sentar a todos en grupos, sobre la hierba verde, | 39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön. |
40 y la gente se sentó en grupos de cien y de cincuenta. | 40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével. |
41 Entonces él tomó los cinco panes y los dos pescados, y levantando los ojos al cielo, pronunció la bendición, partió los panes y los fue entregando a sus discípulos para que los distribuyeran. También repartió los dos pescados entre la gente. | 41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között. |
42 Todos comieron hasta saciarse, | 42 Mindnyájan ettek és jóllaktak. |
43 y se recogieron doce canastas llenas de sobras de pan y de restos de pescado. | 43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg. |
44 Los que comieron eran cinco mil hombres. | 44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak. |
45 En seguida, Jesús obligó a sus discípulos a que subieran a la barca y lo precedieran en la otra orilla, hacia Betsaida, mientras él despedía a la multitud. | 45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. |
46 Una vez que los despidió, se retiró a la montaña para orar. | 46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni. |
47 Al caer la tarde, la barca estaba en medio del mar y él permanecía solo en tierra. | 47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. |
48 Al ver que remaban muy penosamente, porque tenían viento en contra, cerca de la madrugada fue hacia ellos caminando sobre el mar, e hizo como si pasara de largo. | 48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. |
49 Ellos, al verlo caminar sobre el mar, pensaron que era un fantasma y se pusieron a gritar, | 49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, |
50 porque todos lo habían visto y estaban sobresaltados. Pero él les habló enseguida y les dijo: «Tranquilícense, soy yo; no teman». | 50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!« |
51 Luego subió a la barca con ellos y el viento se calmó. Así llegaron al colmo de su estupor, | 51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. |
52 porque no habían comprendido el milagro de los panes y su mente estaba enceguecida. | 52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt. |
53 Después de atravesar el lago, llegaron a Genesaret y atracaron allí. | 53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek. |
54 Apenas desembarcaron, la gente reconoció en seguida a Jesús, | 54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt, |
55 y comenzaron a recorrer toda la región para llevar en camilla a los enfermos, hasta el lugar donde sabían que él estaba. | 55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van. |
56 En todas partes donde entraba, pueblos, ciudades y poblados, ponían a los enfermos en las plazas y le rogaban que los dejara tocar tan sólo los flecos de su manto, y los que lo tocaban quedaban curados. | 56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak. |