Livre de Daniel 2

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 En la deuxième année de son règne, Nabukodonozor eut un songe qui le troubla au point d’en perdre le sommeil.	1 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott, és a lelke úgy megrémült, hogy az álmát is elfelejtette.
2 Le roi donna l’ordre de convoquer les magiciens, les devins, les sorciers et les astrologues pour lui expliquer le songe qu’il avait eu; ils arrivèrent et se tinrent devant le roi.	2 Erre meghagyta a király, hogy hívják össze a jósokat és a varázslókat, a bűbájosokat és a káldeaiakat, hogy mondják meg álmát a királynak. Mikor megérkeztek és a király elé álltak,
3 Le roi leur dit: “J’ai fait un songe et je n’aurai pas l’esprit en repos tant que je ne saurai pas ce que signifie ce songe.”	3 azt mondta nekik a király: »Álmot láttam, de a lelkem úgy megrémült, hogy nem tudom, mit láttam.«
4 Les astrologues dirent au roi: “Vive le roi à jamais! Raconte à tes serviteurs le songe et nous te donnerons l’interprétation.”	4 A káldeaiak így feleltek a királynak arámi nyelven: »Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, és mi majd megmondjuk a jelentését.«
5 Mais le roi répondit aux astrologues: “Voici ce que j’ai décidé: si vous ne me faites pas connaître le songe et son explication, vous serez mis en pièces et vos maisons seront ruinées.	5 Azt felelte a király a káldeaiaknak: »Szavam elhangzott! Ha meg nem mondjátok nekem az álmot és jelentését, elvesztek, a házaitokat pedig elkobozom.
6 Mais si vous me faites connaître le songe et son explication, vous recevrez de moi des dons, des cadeaux et de grands honneurs. Donc racontez-moi le songe et vous en donnerez l’interprétation.”	6 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, jutalmat, ajándékot és nagy tisztességet kaptok tőlem. Adjátok tehát tudtomra az álmot és a megfejtését.«
7 Ils prirent de nouveau la parole et dirent: “Le roi doit raconter le songe à ses serviteurs, ensuite nous l’expliquerons.”	7 Azok feleletül másodszor is így szóltak: »Mondja el szolgáinak az álmot a király, és mi majd megmondjuk a jelentését.«
8 Mais le roi leur dit: “Je le vois bien, vous cherchez à gagner du temps, parce que vous savez que ma décision est prise.	8 Felelt erre a király és így szólt: »Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tudjátok, hogy szavam elhangzott.
9 Si vous ne me faites pas connaître le songe, vous serez tous exécutés. Autrement, vous vous mettez d’accord pour me dire des choses inventées et tordues alors que le temps passe; racontez-moi donc le songe et je saurai que vous êtes capables de l’interpréter.”	9 Ha tehát nem mondjátok meg nekem az álmot, ítélet vár rátok, mivel hamis és csalárd magyarázatot akartok koholni, hogy engem szóval tartsatok, míg elmúlik az idő. Mondjátok meg tehát nekem az álmot, és akkor tudom, hogy a jelentését is helyesen meg tudjátok mondani.«
10 Les astrologues répondirent au roi: “Il n’y a personne sur la terre qui puisse faire ce que le roi demande. Aucun roi, si grand et si puissant fût-il, n’a demandé une chose pareille à l’un de ses magiciens, devins ou astrologues.	10 Feleltek erre a káldeaiak és mondták a király előtt: »Nincs ember a földön, aki szavadat, ó király, teljesíthetné; de a királyok közül sem kérdez senki sem, legyen bár még oly nagy és hatalmas is, ehhez hasonlót semmiféle jóstól, varázslótól és káldeaitól.
11 La chose que le roi demande est trop difficile, seuls les dieux pourraient répondre à la demande du roi, mais ils n’habitent pas chez les hommes.”	11 Mert a dolog, amelyet te kérdezel, király, nehéz, és nincs senki sem, aki megmondhatná azt a király színe előtt – az isteneken kívül, de azok nem forgolódnak az emberek között.«
12 Alors le roi entra dans une telle colère, dans une telle fureur, qu’il ordonna d’exécuter tous les sages de Babylone.	12 Ennek hallatára dühösen és nagy haraggal megparancsolta a király, hogy vesszenek Babilon összes bölcsei.
13 On afficha l’ordre d’exécuter les sages et l’on chercha aussi Daniel et ses compagnons pour les mettre à mort.	13 Mikor aztán kihirdették az ítéletet, hogy meg kell ölni a bölcseket, Dánielt és társait is keresték, hogy elvesszenek.
14 Alors Daniel parla avec sagesse et astuce à Aryok, le chef des bourreaux du roi qui était parti pour exécuter les sages de Babylone.	14 Ekkor Dániel kérdést intézett Áriokhoz, a királyi testőrség parancsnokához, aki elindult, hogy megölje Babilon bölcseit, a rendelkezés és az ítélet szerint.
15 Il dit à Aryok, le chef des bourreaux: “Pourquoi le roi a-t-il donné cet ordre de façon si urgente?” Aryok expliqua à Daniel ce qui se passait.	15 Megkérdezte attól, aki a királytól ezt a hatalmat nyerte, hogy miért jött a királytól ilyen kegyetlen parancsolat? Mikor aztán Áriok tudtára adta a dolgot Dánielnek,
16 Daniel alla dire au roi: “Accorde-moi un délai et je te donnerai l’explication du songe.”	16 Dániel bement és kérte a királyt, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adja a királynak.
17 Daniel rentra chez lui et fit connaître la chose à ses compagnons Ananias, Misaël et Azarias.	17 Aztán hazament, és társainak, Ananjának, Misaélnek és Azarjának elmondta a dolgot,
18 Il leur demanda de supplier la miséricorde du Dieu du ciel pour qu’il leur éclaire ce mystère: autrement on ferait mourir Daniel et ses compagnons avec le reste des sages de Babylone.	18 hogy az ég Istenének színétől irgalmat kérjenek e titok ügyében, és el ne vesszenek Dániel és társai Babilon többi bölcseivel.
19 Et voilà que le mystère fut révélé à Daniel au cours d’une vision pendant la nuit. Daniel bénit le Dieu du Ciel,	19 Ekkor Dániel éjjeli látomásban megnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét,
20 il dit: “Béni soit Dieu pour les siècles des siècles! à lui appartiennent la sagesse et la force.	20 és így szólt: »Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mert övé a bölcsesség és a hatalom!
21 Il est le maître des temps et des moments, il renverse les rois comme il les établit, il donne la sagesse aux sages, l’intelligence à ceux qui décident.	21 Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő dönt meg és alkot országokat, ő ad bölcsességet a bölcseknek, és tudást a tudomány értelmeseinek.
22 Il révèle les mystères et les secrets, il connaît ce qui est caché dans les ténèbres; là où il est, tout est lumière.	22 Ő nyilatkoztatja ki a mélységes és elrejtett titkokat, tudja azt, ami a sötétben történik, s a világosság nála van.
23 “Dieu de mes pères, je te loue et je te glorifie, car tu m’as donné la sagesse et la force et tu viens de me faire connaître ce que nous t’avons demandé: tu nous as révélé le secret du roi.”	23 Neked adok hálát, atyáink Istene, és téged dicsérlek én, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és megmutattad most nekem, amit kértünk tőled, s a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.«
24 Alors Daniel entra chez Aryok que le roi avait chargé d’exécuter les sages de Babylone. Il lui dit: “Ne fais pas périr les sages de Babylone, mais conduis-moi chez le roi et je donnerai au roi l’explication.”	24 Dániel aztán bement Áriokhoz, akit a király Babilon bölcseinek kivégzésével megbízott, és így szólt hozzá: »Ne végezd ki Babilon bölcseit; vezess engem a király színe elé, s én megmondom a királynak a megfejtést.«
25 Aryok conduisit Daniel en toute hâte chez le roi et il lui dit: “Parmi les déportés de Juda j’ai trouvé un homme qui donnera au roi la signification du songe.”	25 Akkor Áriok sietve bevezette Dánielt a királyhoz és azt mondta neki: »Találtam egy embert Júda száműzöttjei között, aki a megfejtést tudtára adja a királynak.«
26 Le roi prit la parole et dit à Daniel, dont le nom était Baltsasar: “Es-tu capable de me faire connaître le songe que j’ai eu et de m’en donner l’interprétation?”	26 Azt felelte erre a király Dánielnek, akinek a neve Baltazár volt: »Valóban meg tudod nekem mondani az álmot, amelyet láttam, és annak megfejtését?«
27 Daniel prit la parole en présence du roi et dit: “Ni les sages, ni les devins, ni les magiciens ou les astrologues n’ont pu faire connaître au roi le mystère sur lequel il les interroge,	27 Így felelt Dániel a királynak : »A titkot, amit a király kérdez, bölcsek, varázslók, jósok és jövendőmondók nem tudják megmondani a királynak;
28 car c’est Dieu, dans le ciel, qui a révélé des mystères. Il a fait connaître au roi Nabukodonozor ce qui doit arriver dans la suite des jours. Ton songe et les visions que tu as eues dans ton lit, les voici:	28 de van Isten az égben, aki fel tudja tárni a titkokat, és ő tudtodra adta azt, Nebukadnezár király, ami az utolsó időkben történni fog. Álmod, és amit fejed nyugvóhelyeden látott, a következő:
29 “Les pensées qui te sont venues à l’esprit pendant la nuit concernent l’avenir, Celui qui révèle les mystères t’a fait connaître ce qui arrivera.	29 Te, ó király, gondolkodni kezdtél nyugvóhelyeden, mi fog történni a jövőben; és Az, aki a titkokat feltárja, megmutatta neked a jövendőt.
30 Si ce mystère m’a été révélé, ce n’est pas que j’aie en moi une sagesse supérieure à celle des autres hommes, c’est pour que tu entendes ce mystère et que tu en connaisses l’explication.	30 Én pedig megnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem azért, mert a bölcsesség nagyobb bennem, mint bármely más élőlényben, hanem azért, hogy megfejtése ismeretes legyen a király előtt, és megértsd elméd gondolatait.
31 “Tu as vu une statue très grande et d’un éclat extraordinaire; elle était là dressée devant toi et son aspect était redoutable.	31 Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt.
32 Cette statue avait une tête d’or fin, la poitrine et les bras étaient d’argent, le ventre et les cuisses de bronze,	32 Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből;
33 les jambes de fer, et les pieds de fer mélangé d’argile.	33 a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból.
34 “Tu regardais, et voici qu’une pierre se détacha sans que personne ne l’ait touchée; elle frappa la statue au niveau des pieds de fer et d’argile et les brisa.	34 Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta.
35 Alors le fer, l’argile, le bronze, l’argent et l’or furent brisés du même coup, le vent les emporta sans laisser de trace, comme il emporte la bale du blé sur les aires à battre pendant l’été. Mais la pierre qui avait frappé la statue devint une grande montagne et remplit toute la terre.	35 Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.
36 “Voilà donc le songe: maintenant nous donnerons au roi son explication.	36 Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király!
37 Tu es le roi des rois, le Dieu du Ciel t’a donné la royauté, la puissance, la force et la gloire.	37 Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked.
38 Il a remis entre tes mains les hommes, les bêtes des champs et les oiseaux du ciel, il a fait de toi leur maître partout où ils habitent. La tête d’or, c’est toi.	38 Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő.
39 Après toi se lèvera un autre royaume inférieur au tien, puis un troisième royaume qui sera de bronze et dominera toute la terre.	39 Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni.
40 “Ensuite viendra un quatrième royaume, fort comme le fer. De même que le fer brise et réduit tout en poussière, il brisera et réduira tout.	40 A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind.
41 Comme tu l’as vu, les pieds et les orteils sont mélangés de fer et d’argile de potier; ce royaume sera un royaume divisé. Il y aura en lui la solidité du fer: tu as vu le fer mélangé à l’argile boueuse.	41 Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába.
42 Mais les orteils des pieds sont moitié fer, moitié argile; le royaume sera fort en partie seulement, il sera aussi fragile.	42 Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz.
43 De même que tu as vu le fer mélangé à l’argile boueuse, ils se mêleront par une semence d’hommes mais ils ne seront pas unis l’un à l’autre, tout comme le fer ne peut s’unir avec l’argile.	43 Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal.
44 “Au temps de ces rois, le Dieu du Ciel suscitera un royaume qui ne sera jamais détruit; sa puissance ne passera pas à un autre peuple. Il brisera et détruira tous les royaumes et les remplacera pour toujours.	44 Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké,
45 Tu as vu qu’une pierre s’est détachée de la montagne sans qu’aucune main l’ait touchée, qu’elle a broyé le fer, le bronze, l’argile, l’argent et l’or: c’est cela même qui arrivera. “Le Grand Dieu vient de faire connaître au roi ce qui arrivera un jour; puisque c’est bien là le songe, l’interprétation est exacte.”	45 úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.«
46 En entendant cela, le roi Nabukodonozor tomba la face contre terre et se prosterna devant Daniel, puis il donna l’ordre de lui présenter des offrandes et des parfums d’agréable odeur.	46 Ekkor Nebukadnezár király arcra borult és meghajtotta magát Dániel előtt, és megparancsolta, hogy mutassanak be neki áldozatokat és tömjént.
47 Le roi s’adressa à Daniel, il lui dit: “En vérité, votre Dieu est le Dieu des dieux, le Seigneur des Rois; c’est bien lui qui fait connaître les mystères, puisque tu as pu nous les révéler.”	47 Majd így szólt a király Dánielhez: »Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok Ura, a titkok kinyilatkoztatója, mert te meg tudtad fejteni ezt a titkot.«
48 Le roi éleva Daniel et lui donna de nombreux et riches cadeaux; il en fit le gouverneur de la province de Babylone et le grand chef de tous les sages de Babylone.	48 Aztán felmagasztalta a király Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé és Babilon valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé tette.
49 Aussitôt Daniel demanda au roi de mettre à la tête de l’administration de la province de Babylone, Chadrak, Méchak et Abed-Négo; Daniel restait à la disposition du roi.	49 Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Babilon tartományának ügyeivel Sidrákot, Misákot és Abdenágót bízza meg, Dániel maga pedig a király udvarában maradt.