Sámuel első könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Dávid aztán felment onnan, s Engedi legbiztonságosabb helyein telepedett meg.	1 Ascendit ergo David inde et habitavit in locis tutissimis Engaddi.
2 Ám amikor Saul visszatért a filiszteusok üldözéséből, hírül vitték neki: »Íme, Dávid Engedi pusztájában van.«	2 Cumque reversus esset Saul, postquam persecutus est Philisthaeos, nuntiaverunt ei dicentes: “ Ecce David in deserto est Engaddi ”.
3 Erre Saul kiválasztott háromezer embert egész Izraelből, maga mellé vette őket, s elment, hogy felkutassa Dávidot és embereit akár még azokon a meredek sziklákon is, amelyeken csak a vadkecskék járnak.	3 Assumens ergo Saul tria milia electorum virorum ex omni Israel perrexit ad investigandum David et viros eius ad rupes ibicum.
4 Így jutott el az út mentén fekvő juhaklokhoz. Saul bement az ott levő barlangba, hogy elvégezze szükségét. Dávid és emberei éppen e barlang belső részében lappangtak.	4 Et venit ad caulas ovium, quae se offerebant vianti. Eratque ibi spelunca, quam ingressus est Saul, ut purgaret ventrem; porro David et viri eius in interiore parte speluncae latebant.
5 Mondták is Dávid szolgái uruknak: »Itt a nap, amelyről az Úr azt mondta neked: ‘Kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy tehess vele, amint szemednek tetszik.’« Dávid erre felkelt, s titokban levágta Saul köntösének csücskét.	5 Et dixerunt viri David ad eum: “ Ecce dies, de qua locutus est Dominus ad te: “Ego trado tibi inimicum tuum, ut facias ei sicut placuerit in oculis tuis” ”. Surrexit ergo David et praecidit oram chlamydis Saul silenter.
6 Utána azonban furdalta Dávidot lelkiismerete, hogy levágta Saul köntösének csücskét.	6 Post haec cor David percussit eum, eo quod abscidisset oram chlamydis Saul,
7 Azt mondta azért embereinek: »Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy meg ne tegyem azt a dolgot az én urammal, az Úr felkentjével, hogy felemeljem kezemet ellene, hiszen ő az Úr felkentje!«	7 dixitque ad viros suos: “ Propitius mihi sit Dominus, ne faciam hanc rem domino meo, christo Domini, ut mittam manum meam in eum, quoniam christus Domini est ”.
8 Így Dávid megfékezte szavaival embereit és nem engedte meg nekik, hogy Saulra rontsanak. Saul aztán felkelt a barlangból, s folytatta megkezdett útját.	8 Et cohibuit David viros suos sermonibus et non permisit eos, ut consurgerent in Saul. Porro Saul exsurgens de spelunca pergebat coepto itinere.
9 Utána Dávid is felkerekedett, s kiment a barlangból és utána kiáltott Saulnak: »Uram, király!« Amikor Saul hátratekintett, Dávid földig hajtotta arcát és leborult	9 Surrexit autem et David post eum et egressus de spelunca clamavit post tergum Saul dicens: “ Domine mi rex! ”. Et respexit Saul post se, et inclinans se David pronus in terram adoravit
10 és azt mondta Saulnak: »Miért hallgatsz azoknak az embereknek a szavára, akik azt mondják, hogy Dávid rosszat forral ellened?	10 dixitque ad Saul: “ Quare audis verba hominum loquentium: “David quaerit malum adversum te?”.
11 Íme, ma saját szemed láthatja, hogy az Úr a kezembe adott a barlangban, s hogy eszembe jutott, hogy megöllek, ám szemem megkímélt téged, mert azt mondtam: Nem nyújtom ki kezemet uram ellen, hiszen az Úr felkentje ő.	11 Ecce hodie viderunt oculi tui quod tradiderit te Dominus hodie in manu mea in spelunca; et dictum est mihi, ut occiderem te, sed pepercit tibi oculus meus. Dixi enim: Non extendam manum meam in dominum meum, quia christus Domini est
12 Nézz csak ide, apám, lásd, köntösöd csücske itt van a kezemben! Mivel tehát, amikor levágtam köntösöd csücskét, nem akartam kinyújtani kezemet ellened, ismerd el és lásd be, hogy nincs kezemben gonoszság és hamisság és nem vétettem ellened: s te mégis az életemre leselkedsz, hogy elvedd.	12 et pater meus. Quin potius vide et cognosce oram chlamydis tuae in manu mea, quoniam, cum praeciderem summitatem chlamydis tuae, nolui occidere te. Animadverte et vide quoniam non est in manu mea malum neque iniquitas, neque peccavi in te; tu autem insidiaris animae meae, ut auferas eam.
13 Az Úr ítéljen köztem és közted, s az Úr álljon bosszút rajtad értem, de az én kezem ne emelkedjen fel ellened.	13 Iudicet Dominus inter me et te et ulciscatur me Dominus ex te; manus autem mea non sit in te.
14 A régi közmondás is úgy tartja: ‘Gonoszoktól származik gonoszság’, az én kezem tehát ne emelkedjen fel ellened.	14 Sicut et in proverbio antiquo dicitur: “Ab impiis egredietur impietas”, manus ergo mea non sit in te.
15 Kit kergetsz, Izrael királya, kit kergetsz? Holt ebet, bolhát kergetsz!	15 Quem sequitur rex Israel? Quem persequeris? Canem mortuum et pulicem unum.
16 Legyen az Úr a bíránk, s ítéljen közöttem és közötted, lássa és ítélje meg ügyemet és szabadítson meg engem kezedből.«	16 Sit Dominus iudex et iudicet inter me et te et videat et diiudicet causam meam et eruat me de manu tua ”.
17 Amikor Dávid befejezte e Saulhoz intézett szavakat, azt mondta Saul: »Nemde a te hangod ez, fiam Dávid?« Azzal Saul hangos sírásra fakadt	17 Cum autem complesset David loquens sermones huiuscemodi ad Saul, dixit Saul: “ Numquid vox haec tua est, fili mi David? ”. Et levavit Saul vocem suam et flevit.
18 és azt mondta Dávidnak: »Te igazabb vagy, mint én, mert te jót tettél velem, én pedig rosszal fizettem neked.	18 Dixitque ad David: “ Iustior tu es quam ego; tu enim tribuisti mihi bona, ego autem reddidi tibi mala.
19 Te ma bebizonyítottad, hogy jót cselekedtél velem: az Úr a kezedbe adott, s te nem öltél meg engem!	19 Et tu indicasti hodie, quae feceris mihi bona, quomodo tradiderit me Dominus in manu tua, et non occideris me.
20 Pedig, ki bocsátja el ellenségét, ha ráakad, békében útjára? Fizessen is meg neked az Úr hasonló jóval azért, amit ma velem tettél.	20 Quis enim, cum invenerit inimicum suum, dimittet eum in via bona? Sed Dominus reddat tibi vicissitudinem hanc, pro eo quod hodie operatus es in me.
21 Most pedig, mivel tudom, hogy biztosan uralkodni fogsz, s a te kezedben lesz Izrael királysága,	21 Et nunc, quia scio quod certissime regnaturus sis et habiturus in manu tua regnum Israel,
22 esküdj meg nekem az Úrra, hogy nem törlöd el utódaimat, s nem törlöd ki nevemet apám házából.«	22 iura mihi in Domino, ne deleas semen meum post me neque auferas nomen meum de domo patris mei ”.
23 Erre Dávid megesküdött Saulnak és Saul elment házába, Dávid pedig és emberei felvonultak a biztosabb helyekre.	23 Et iuravit David Sauli. Abiit ergo Saul in domum suam, et David et viri eius ascenderunt ad praesidium.