Joel jövendölése 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor majd jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát,	1 Quia ecce in diebus illis et in tempore illo, cum convertero sortem Iudae et Ierusalem,
2 összegyűjtöm az összes nemzetet, leviszem őket Jozafát völgyébe, s ott perbe szállok velük népemért, és örökségemért, Izraelért: mert szétszórták a nemzetek között, és szétosztották földemet,	2 congregabo omnes gentes et deducam eas in vallem Iosaphat et disceptabo cum eis ibi super populo meo et hereditate mea Israel, quos disperserunt in nationibus, et terram meam diviserunt.
3 és sorsot vetettek népem fölött, és odaadták a fiút, parázna nőért cserébe, s eladták a leányt borért, hogy igyanak.	3 Et super populum meum miserunt sortem; et dederunt puerum pro meretrice et puellam vendiderunt pro vino, ut biberent.
4 Mi közünk egymáshoz, Tírusz és Szidon, s a filiszteusok minden tartománya? Vajon bosszút akartok-e állni rajtam? Ha pedig bosszút akartok állni rajtam, csakhamar visszafordítom szándékotokat a saját fejetekre!	4 Verum quid vobis et mihi, Tyrus et Sidon et omnes termini Philisthaeae?Numquid ultionem vos reddetis mihi? Et si ulciscimini vos contra me, citovelociter reddam ultionem vestram super caput vestrum.
5 Hiszen ti aranyomat és ezüstömet elvittétek, és kincseimet meg ékességeimet bevittétek templomaitokba.	5 Argentum enim meum etaurum tulistis et pretiosa bona mea intulistis in delubra vestra.
6 Júda fiait meg Jeruzsálem fiait eladtátok a görögök fiainak, hogy messzire vigyétek őket határaiktól.	6 Et filiosIudae et filios Ierusalem vendidistis filiis Graecorum, ut longe faceretis eosde finibus suis.
7 Íme, én visszahívom őket azokról a helyekről, ahová eladtátok őket, és fejetekre hárítom gonoszságotokat.	7 Ecce ego suscitabo eos de loco, in quo vendidistis eos, etreddam ultionem vestram in caput vestrum.
8 És fiaitokat meg leányaitokat Júda fiainak kezébe adom, és eladják őket Sába lakóinak, a távoli nemzetnek – mert az Úr szólt.	8 Et vendam filios vestros et filiasvestras in manibus filiorum Iudae; et venumdabunt eos Sabaeis, genti longinquae,quia Dominus locutus est.
9 Hirdessétek ezt fennszóval a nemzetek között, hirdessetek szent háborút; serkentsétek fel a hősöket, jöjjenek elő, jöjjenek fel mind a harcosok!	9 Clamate hoc in gentibus, sanctificate bellum, suscitate robustos; accedant, ascendant omnes viri bellatores.
10 Verjétek ekevasaitokat kardokká, és kapáitokat lándzsákká; mondja az erőtlen is: »Hős vagyok!«	10 Concidite vomeres vestros in gladios et falces vestras in lanceas; infirmus dicat: “ Fortis ego sum ”.
11 Törjetek elő és jöjjetek el, ti nemzetek mindnyájan körös-körül, és gyűljetek egybe: vezesd elő, Uram, vitézeidet!	11 Erumpite et venite, omnes gentes de circuitu, et congregamini ibi! Deduc, Domine, robustos tuos!
12 Keljenek fel, jöjjenek fel a nemzetek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nemzet felett.	12 Consurgant et ascendant gentes in vallem Iosaphat, quia ibi sedebo, ut iudicem omnes gentes in circuitu.
13 Eresszétek neki a sarlót, mert megérett a vetés; jöjjetek, jöjjetek taposni, mert tele van a sajtó, túláradnak a sajtók, mivel megsokasodott az ő gonoszságuk.	13 Mittite falces, quoniam maturavit messis; venite et premite, quia plenum est torcular: exuberant torcularia, quia magna est malitia eorum.
14 Népek népek után jelennek meg a Döntés völgyében, mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében!	14 Populi, populi in valle Decisionis, quia iuxta est dies Domini in valle Decisionis.
15 Nap és hold elsötétednek, és a csillagok visszatartják fényüket.	15 Sol et luna obtenebrati sunt, et stellae retraxerunt splendorem suum.
16 És bömböl az Úr Sionról, és hallatja szavát Jeruzsálemből; és megrendül az ég és a föld, de népének menedék az Úr, és Izrael fiainak erősség.	16 Et Dominus de Sion rugiet et de Ierusalem dabit vocem suam; et movebuntur caeli et terra, et Dominus refugium populo suo et fortitudo filiis Israel.
17 Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom; és Jeruzsálem szent lesz, és idegenek nem vonulnak át többé rajta.	17 Et scietis quia ego Dominus Deus vester habitans in Sion monte sancto meo; et erit Ierusalem locus sanctus, et alieni non transibunt per eam amplius.
18 És azon a napon a hegyek édes musttól csepegnek, s a halmokon tej folyik. Júda minden patakjában víz ömlik, forrás fakad az Úr házából, és megöntözi a Tövisek völgyét.	18 Et erit in die illa: stillabunt montes mustum, et colles fluent lacte; et per omnes rivos Iudae ibunt aquae, et fons de domo Domini egredietur et irrigabit torrentem Settim.
19 Egyiptom pusztasággá lesz, és Edom kietlen sivataggá, mert gonoszságot cselekedtek Júda fiai ellen, és ártatlan vért ontottak földjükön.	19 Aegyptus in desolationem erit, et Idumaea in desertum desolationis, pro eo quod inique egerint in filios Iudae et effuderint sanguinem innocentem in terra eorum.
20 De lakott lesz majd Júda mindörökké, és Jeruzsálem nemzedékről nemzedékre.	20 Et Iuda in aeternum habitabitur, et Ierusalem in generationem et generationem;
21 Megbosszulom vérüket, nem hagyom büntetés nélkül. És az Úr majd a Sionon lakik.	21 et vindicabo sanguinem eorum, quem non relinquam impunitum; et Dominus commoratur in Sion.