Sirák fiának könyve 33

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja őt Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból.	1 Timenti Dominum non occurrent mala, sed in tentatione Deus illum iterum conservabit et liberabit a malis.
2 Nem gyűlöli a bölcs a parancsokat és az előírásokat, és nem hányódik, mint a hajó a viharban.	2 Sapiens non odit mandata et iustitias et non illidetur quasi in procella navis.
3 Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény,	3 Homo sensatus credit verbo Dei, et lex illi fidelis sicut qui interrogationem manifestat.
4 mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adj választ!	4 Para verba et sic deprecatus exaudieris et conservabis disciplinam et tunc respondebis.
5 A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása.	5 Praecordia fatui quasi rota carri, et quasi axis versatilis cogitatus illius.
6 A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá.	6 Equus admissarius, sic et amicus subsannator: sub omni suprasedente hinnit.
7 Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál a nap alatt?	7 Quare dies diem superat, si omnis lux anni a sole?
8 Az Úr bölcsessége tette őket különbözőkké, ő teremtette a napot, amely megtartja a törvényét.	8 A Domini scientia separati sunt,
9 Ő tette, hogy idők, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek – mind ez óráig.	9 et immutavit tempora et dies festos ipsorum.
10 Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta őket, másokat pedig köznapokká rendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földből vannak, amelyből Ádám teremtetett.	10 Ex ipsis exaltavit et magnificavit Deus et ex ipsis posuit in numerum dierum. Et omnes homines de solo, et ex terra creatus est Adam.
11 Bölcsessége bőségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különböző utat jelölt ki nekik:	11 In multitudine disciplinae Dominus separavit eos et immutavit vias eorum:
12 egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont, másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükről.	12 ex ipsis benedixit et exaltavit et ex ipsis sanctificavit et ad se applicavit; ex ipsis maledixit et humiliavit et convertit illos a statione ipsorum.
13 Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa,	13 Quasi lutum figuli in manu ipsius plasmare illud et disponere
14 és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzése szerint juttat neki.	14 secundum beneplacitum eius, sic homo in manu illius, qui se fecit et reddet illi secundum iudicium suum.
15 A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bűnös is az igaz férfival szemben. Ekként nézd a Magasságbeli minden művét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében.	15 Contra malum bonum est, et contra mortem vita; sic et contra virum iustum peccator. Et sic intuere in omnia opera Altissimi, duo et duo, et unum contra unum.
16 Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelők után böngész szőlőszemet.	16 Et ego novissimus evigilavi et, quasi qui colligit acinos post vindemiatores,
17 Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelő!	17 in benedictione Dei et ipse praecessi et, quasi qui vindemiat, replevi torcular.
18 Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást keresnek.	18 Respicite quoniam non mihi soli laboravi sed omnibus exquirentibus disciplinam.
19 Hallgassatok engem, főemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói!	19 Audite me, magnates populi; et rectores ecclesiae, auribus percipite.
20 Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölött életedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte.	20 Filio et mulieri, fratri et amico non des potestatem super te in vita tua; et non dederis alii possessionem tuam, ne forte paeniteat te et depreceris pro illis.
21 Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe,	21 Dum adhuc superes et aspiras, non commutes teipsum cum omni carne.
22 mert illőbb, hogy gyermekeid kérjenek tőled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét.	22 Melius est enim, ut filii tui te rogent, quam te respicere in manus filiorum tuorum.
23 Minden cselekedetedben te maradj felül,	23 In omnibus operibus tuis praecellens esto,
24 és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd el örökségedet!	24 ne dederis maculam in gloria tua. In die consummationis dierum vitae tuae et in tempore exitus tui distribue hereditatem tuam.
25 Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának.	25 Cibaria et virga et onus asino, panis et disciplina et opus servo.
26 Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenőt, és szabadságot keres.	26 Operare per servum et invenies requiem; laxa manus illi, et quaeret libertatem.
27 Iga és gyeplő meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja meg.	27 Iugum et lorum curvant collum, et servum inclinant operationes assiduae.
28 A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd őt munkára, hogy ne henyéljen,	28 Servo malevolo tortura et compedes, mitte illum in operationem, ne vacet:
29 mert a semmittevés sok gazságra tanít!	29 multam enim malitiam docuit otiositas.
30 Fogd őt munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de ne légy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül!	30 In opera constitue eum, sic enim condecet illum; quod si non obaudierit, curva illum compedibus, sed non immoderate in omnem carnem; verum sine iudicio nihil facias grave.
31 Ha hűséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édes testvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked!	31 Si est tibi servus unicus, sit tibi quasi anima tua, quoniam sicut te indigebis illo. Si est tibi servus unicus, quasi fratrem sic eum tracta, ne in sanguinem animae tuae irascaris.
32 Ha ok nélkül bántod, megszökik,	32 Si laeseris eum iniuste, in fugam convertetur;
33 ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd!	33 et, si surgens discesserit, in qua via quaeras illum, nescis.