A bölcsesség könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 De jó, de kegyes a szellemed, Uram, mindenben!	1 Giacché lo spirito tuo incorruttibile è in tutti!
2 Ezért a tévelygőket megfedded egy keveset, vétkeikért megdorgálod őket, és lelkükre kötöd, hogy a gonoszságtól elfordulva benned higgyenek, Uram!	2 Perciò gli erranti gradatamente correggi, e ne’ loro falli gli avverti e ammonisci, affinchè liberatisi dalla malvagità credano in te, o Signore.
3 Így szent földed régi lakóitól is iszonyodtál ugyan,	3 Invero, gli abitatori antichi della tua terra santa che tu aborrivi,
4 mert utálatos dolgokat műveltek előtted: varázslást és förtelmes áldozatokat;	4 perchè detestabili opere di magia facevano al tuo cospetto ed empi sacrifizi,
5 kegyetlenül megölték gyermekeiket, emberek belső részeit falták és vért szürcsöltek, amikor mint beavatottak titkos ünnepséget ültek.	5 [que, tristi] che uccidevano spietatamente i propri figliuoli, e divoravano viscere umane e ne bevevano il sangue, in mezzo alle loro orge,
6 A gyámoltalan teremtések gyilkos szülőit el akartad ugyan emészteni atyáink keze által,	6 [quei] genitori assassini di vite indifese, tu volesti distruggerli per mano de, nostri padri,
7 hogy a föld, amely előtted mindennél kedvesebb, Isten gyermekeiben méltó telepeseket nyerjen,	7 affinchè quella terra che più di ogni altra t’è cara ricevesse una degna colonia di figliuoli di Dio.
8 de még őket is megkímélted, hisz ők is emberek, és sereged előőrse gyanánt darazsakat küldtél, hogy apránkint irtsák ki őket.	8 Ma anche ad essi, come uomini, avesti riguardo, e mandasti quali avanguardie del tuo esercito le vespe, perchè a poco a poco gli sterminassero.
9 Nem mintha nem lett volna erőd, haddal vetni az igazak alá a gonoszokat, félelmes vadakkal, vagy egy kemény igével egyszeriben kiirtani őket.	9 Non che ti mancasse la forza di dar gli empi in aperta battaglia, in mano de’ giusti, o di sterminarli a un tratto per mezzo di bestie feroci o con una ricisa parola;
10 Mégis apránként büntetted őket, hogy alkalmat adj bűnbánatra, bár tudtad, hogy gonosz volt eredetük, a romlottságuk velük született, és gondolkodásuk soha meg nem változik,	10 ma esercitando gradatamente il tuo giudizio lasciavi luogo alla penitenza; [pur] non ignorando che perversa era la loro razza, e innata la loro malvagità, e che non si muterebbero i loro pensieri in eterno:
11 hisz istentelen fajzat voltak kezdettől fogva! Nem kellett tartanod senkitől sem, amikor büntetlenül hagytad bűneiket,	11 erano invero una stirpe maledetta sin da principio! Nè già per timore di alcuno accordavi impunità ai loro peccati.
12 hisz ki mondhatná neked: »Mit cselekedtél?« Vagy ki szegülhetne ellen ítéletednek? Ki léphet fel ellened, mint az igaztalan emberek védője, és ki illethet váddal, ha elpusztulnak népek, melyeket alkottál?	12 Chi infatti potrebbe dirti: «Che hai fatto?», o chi potrebbe opporsi al tuo giudizio? E chi levarsi contro a te qual difensore d’uomini empi? o chi muoverti querela per lo sterminio di popoli che tu avevi creato?
13 Hisz nincsen kívüled Isten, aki gondját viselné a mindenségnek, hogy bizonyítanod kellene: nem ítéltél hamisan.	13 Non altro Dio c'è fuori di te, che di tutto hai cura, per mostrar [gli] che non ingiustamente hai giudicato;
14 Nem vonhat kérdőre sem király, sem fejedelem azokért, akiket elveszítettél.	14 nè re o sovrano può chiederti conto faccia a faccia di quelli che hai fatto perire.
15 Mert igaz vagy, mindent igazságban intézel, úgy ítélsz, hogy nem illik hatalmadhoz kárhoztatni azt is, aki büntetést nem érdemel.	15 Ma giusto qual sei, giustamente governi ogni cosa, e il condannar chi non deve esser punito tu reputi cosa allena dalla tua potenza.
16 Hiszen hatalmad az igazságosság alapja, és mivel mindennek ura vagy, kész vagy mindent megkímélni.	16 La tua forza infatti è principio di giustizia, e l'esser tu il Signore di tutti ti fa a tutti indulgente.
17 Mutatsz ugyan erőt, ha kétségbe vonják hatalmad teljességét, és bünteted azok merészségét, akik nem ismernek téged,	17 La tua forza tu la mostri, quando non si crede alla tua onnipotenza, e in quei che ti misconoscono tu punisci l’audacia.
18 de fékezed hatalmadat, enyhén ítélsz, és nagy kímélettel igazgatsz minket, mert nálad van a hatalom gyakorlása, amikor csak akarod!	18 Ma padrone della [tua] forza, tu giudichi con tranquillità e con molta indulgenza ci governi, perchè hai sempre pronto, quando tu voglia, il potere.
19 Ezzel a bánásmóddal pedig arra tanítottad népedet, hogy az igaznak emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnök megbánására.	19 Hai insegnato al tuo popolo con cotale operare, che il giusto ha da essere anche umano: e lieta speranza hai infuso nei tuoi figliuoli, che tu concedi per i falli il pentimento.
20 Ha már szolgáid halálra szánt ellenségeit ekkora kímélettel büntetted, s időt és alkalmat adtál nekik, hogy felhagyjanak a gonoszsággal,	20 Se invero i nemici de' tuoi servi e meritevoli di morte, tu gli hai puniti con tanto riguardo [e tanta Indulgenza], dando lor tempo e modo di liberarsi dalla malvagità;
21 mennyi gonddal ítéled akkor fiaidat, amikor atyáiknak esküvel, sőt szövetséggel javakat ígértél!	21 con quanto scrupolo non usi tu giudicare i tuoi figliuoli, ai cui padri largisti giuramenti e patti di buone promesse?
22 Amíg tehát fenyítesz minket, ellenségeinket sokszor korbácsolod, hogy mi is, amikor ítélkezünk, jóságodat meggondoljuk, s az ítéleten irgalmadat remélhessük.	22 Se pertanto tu correggi noi, mille volte [più] tu flagelli i nostri nemici affinchè nel giudicare ci ricordiamo della tua bontà, e, giudicati [alla nostra volta], speriamo nella tua misericordia,
23 Ezért azokat is, akik esztelen, gonosz életet éltek, azzal gyötörted leginkább, amit imádtak,	23 Perciò anche gl’ingiusti, che vivevano nella stoltezza di lor vita, acerbamente tu tormentasti con le loro stesse abominazioni.
24 mert a tévelygés útjain túl messze jutottak, amikor az állatok legsilányabbjait hitték isteneknek, s úgy éltek, mint együgyű gyermekek.	24 Chè assai lungi s'eran sperduti nelle vie dell’errore, ritenendo per dèi i più vili tra gli animali, vivendo a mo’ di bambini senza ragione.
25 Ezért szégyenteljes büntetést bocsátottál rájuk, mintha éretlen gyermekek lennének.	25 Perciò come a ragazzi scapati mandasti loro un castigo che fosse di beffe.
26 Mivel pedig nem hajlottak sem megszégyenítésre, sem korholásra, Istenhez illő ítéletet tapasztaltak,	26 Ma quegli che dagli scherni della correzione non furon emendati, provarono un giudizio degno di Dio.
27 mert amikor szenvedésük közben bosszankodva látták, hogy azok által bűnhődnek, amiket isteneknek gondoltak, felismerték, hogy ő az igaz Isten, akiről azelőtt tagadták, hogy ismerik, ezért jött el rájuk végső kárhozatuk!	27 In que patimenti, infatti, contro cui si sdegnavano, tormentati da quelle cose stesse che riputavan dèi, vedendo [la mano di] colui che prima dicevan di non conoscere, ebbero a riconoscerlo per il Dio vero. Perciò l'estrema condanna venne su loro!