Jób könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,	1 Βεβαιως ειναι τοπος του αργυριου οθεν εξαγεται, και τοπος του χρυσιου οπου καθαριζεται?
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,	2 ο σιδηρος λαμβανεται εκ της γης και ο χαλκος χυνεται εκ της πετρας.
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.	3 Βαλλει μεν ο ανθρωπος ορια εις το σκοτος και ανιχνευει τα παντα μεχρι τελειοτητος? τους λιθους του σκοτους και της σκιας του θανατου.
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.	4 Χειμαρρος εξορμα εκ του τοπου οπου κατοικει? υδατα αδοκιμαστα υπο του ποδος? ταυτα ολιγοστευουσι και αναχωρουσιν απο των ανθρωπων.
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,	5 Περι δε της γης, εξ αυτης εξερχεται ο αρτος και υποκατωθεν αυτης ανασκαπτεται ως υπο πυρος?
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,	6 οι λιθοι αυτης ειναι τοπος σαπφειρων? και εν αυτη χωμα χρυσιου.
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,	7 Την οδον εκεινην δεν γνωριζει πτηνον και οφθαλμος γυπος δεν ειδεν αυτην?
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.	8 τα θηρια δεν επατησαν αυτην, ο αγριος λεων δεν επερασε δι' αυτης.
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,	9 Εκτεινει την χειρα αυτου επι τον σκληρον βραχον? ανατρεπει τα ορη απο της ριζης.
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,	10 Εγκοπτει ποταμους μεταξυ των βραχων? και ο οφθαλμος αυτου ανακαλυπτει παν πολυτιμον.
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.	11 Δεσμευει των ποταμων την πλημμυραν? και το κεκρυμμενον εκφερει εις φως.
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?	12 Αλλ' η σοφια ποθεν θελει ευρεθη; και που ειναι ο τοπος της συνεσεως;
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.	13 Ο ανθρωπος δεν γνωριζει την τιμην αυτης? και δεν ευρισκεται εν τη γη των ζωντων.
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’	14 Η αβυσσος λεγει, δεν ειναι εν εμοι? και η θαλασσα λεγει, δεν ειναι μετ' εμου.
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;	15 Δεν δυναται να δοθη χρυσιον αντ' αυτης? και αργυριον δεν δυναται να ζυγισθη εις ανταλλαγμα αυτης.
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;	16 Δεν δυναται να εκτιμηθη με το χρυσιον του Οφειρ, με τον πολυτιμον ονυχα και σαπφειρον.
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.	17 Το χρυσιον και ο κρυσταλλος δεν δυναται να εξισωθωσι με αυτην? και ανταλλαγμα αυτης να γεινη με σκευη καθαρωτατου χρυσιου.
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!	18 Δεν θελει μνημονευθη κοραλλιον, η μαργαριται? διοτι η τιμη της σοφιας ειναι υπερτερα των πολυτιμων λιθων.
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.	19 Το τοπαζιον της Αιθιοπιας δεν θελει εξισωθη με αυτην? δεν θελει εκτιμηθη με καθαρον χρυσιον.
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?	20 Ποθεν λοιπον ερχεται η σοφια; και που ειναι ο τοπος της συνεσεως;
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.	21 Ειναι βεβαιως κεκρυμμενη απο των οφθαλμων παντων των ζωντων, και εσκεπασμενη απο των πτηνων του ουρανου.
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’	22 Η απωλεια και ο θανατος λεγουσι, Δια των ωτων ημων ηκουσαμεν την φημην αυτης.
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,	23 Ο Θεος εννοει την οδον αυτης, και αυτος γνωριζει τον τοπον αυτης.
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.	24 Επειδη αυτος θεωρει εως των περατων της γης, βλεπει υποκατω παντος του ουρανου,
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,	25 δια να ζυγιζη το βαρος των ανεμων, και να σταθμιζη τα υδατα με μετρον.
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:	26 Οτε εκαμε νομον δια την βροχην και οδον δια την αστραπην της βροντης,
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.	27 τοτε ειδε και εφανερωσεν αυτην? ητοιμασεν αυτην και μαλιστα εξιχνιασεν αυτην.
28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«	28 Και ειπε προς τον ανθρωπον, Ιδου, ο φοβος του Κυριου, ουτος ειναι η σοφια, και η αποχη απο του κακου συνεσις.