Job 41

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I will not stir him up, like one that is cruel : for who can resist my countenance?	1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik!
2 Who hath given me before that I should repay him? All things that are under heaven are mine.	2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt?
3 I will not spare him, nor his mighty words, and framed to make supplication.	3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém!
4 Who can discover the face of his garment? or who can go into the midst of his mouth?	4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről!
5 Who can open the doors of his face? his teeth are terrible round about.	5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe?
6 His body is like molten shields, shut close up with scales pressing upon one another.	6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik!
7 One is joined to another, and not so much as any air can come between them :	7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva;
8 They stick one to another and they hold one another fast, and shall not be separated.	8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük;
9 His sneezing is like the shining of fire, and his eyes like the eyelids of the morning.	9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak.
10 Out of his mouth go forth lamps, like torches of lighted fire.	10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái.
11 Out of his nostrils goeth smoke, like that of a pot heated and boiling.	11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya;
12 His breath kindleth coals, and a flame cometh forth out of his mouth.	12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból;
13 In his neck strength shall dwell, and want goeth before his face.	13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából.
14 The members of his flesh cleave one to another : he shall send lightnings against him, and they shall not be carried to another place.	14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte.
15 His heart shall be as hard as a stone, and as firm as a smith's anvil.	15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul.
16 When he shall raise him up, the angels shall fear, and being affrighted shall purify themselves.	16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő.
17 When a sword shall lay at him, it shall not be able to hold, nor a spear, nor a breastplate.	17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben.
18 For he shall esteem iron as straw, and brass as rotten wood.	18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról;
19 The archer shall not put him to flight, the stones of the sling are to him like stubble.	19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát,
20 As stubble will he esteem the hammer, and he will laugh him to scorn who shaketh the spear.	20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei,
21 The beams of the sun shall be under him, and he shall strew gold under him like mire.	21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését.
22 He shall make the deep sea to boil like a pot, and shall make it as when ointments boil.	22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban.
23 A path shall shine after him, he shall esteem the deep as growing old.	23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne.
24 There is no power upon earth that can be compared with him who was made to fear no one.	24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt.
25 He beholdeth every high thing, he is king over all the children of pride.	25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen.
	26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.«