1 ثم دخل واجتاز في اريحا. | 1 Ezután bement Jerikóba és áthaladt rajta. |
2 واذا رجل اسمه زكّا وهو رئيس للعشارين وكان غنيا. | 2 Ekkor íme, egy Zakeus nevű férfi, aki a vámosok feje volt és gazdag, |
3 وطلب ان يرى يسوع من هو ولم يقدر من الجمع لانه كان قصير القامة. | 3 szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de nem tudta a tömeg miatt, mert alacsony termetű volt. |
4 فركض متقدما وصعد الى جميزة لكي يراه. لانه كان مزمعا ان يمرّ من هناك. | 4 Előre futott tehát, felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. |
5 فلما جاء يسوع الى المكان نظر الى فوق فرآه وقال له يا زكّا اسرع وانزل لانه ينبغي ان امكث اليوم في بيتك. | 5 Amikor Jézus arra a helyre ért, fölnézett, meglátta őt, és ezt mondta neki: »Zakeus! Jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.« |
6 فاسرع ونزل وقبله فرحا. | 6 Erre az sietve lemászott, és örömmel befogadta. |
7 فلما رأى الجميع ذلك تذمروا قائلين انه دخل ليبيت عند رجل خاطئ. | 7 Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: »Bűnös embernél száll meg!« |
8 فوقف زكا وقال للرب ها انا يا رب اعطي نصف اموالي للمساكين وان كنت قد وشيت باحد ارد اربعة اضعاف. | 8 Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: »Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.« |
9 فقال له يسوع اليوم حصل خلاص لهذا البيت اذ هو ايضا ابن ابراهيم. | 9 Jézus azt mondta neki: »Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. |
10 لان ابن الانسان قد جاء لكي يطلب ويخلّص ما قد هلك | 10 Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.« |
11 واذ كانوا يسمعون هذا عاد فقال مثلا لانه كان قريبا من اورشليم وكانوا يظنون ان ملكوت الله عتيد ان يظهر في الحال. | 11 Azoknak pedig, akik mindezt hallották, mondott egy példabeszédet is, mert közel volt már Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy hamarosan megjelenik az Isten országa. |
12 فقال. انسان شريف الجنس ذهب الى كورة بعيدة ليأخذ لنفسه ملكا ويرجع. | 12 Így szólt hozzájuk: »Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és aztán visszatérjen. |
13 فدعا عشرة عبيد له واعطاهم عشرة أمناء وقال لهم تاجروا حتى آتي. | 13 Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz mínát, s így szólt hozzájuk: ‘Gazdálkodjatok, amíg vissza nem jövök!’ |
14 واما اهل مدينته فكانوا يبغضونه فارسلوا وراءه سفارة قائلين لا نريد ان هذا يملك علينا. | 14 Alattvalói azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezzel az üzenettel: ‘Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk!’ |
15 ولما رجع بعد ما اخذ الملك امر ان يدعى اليه اولئك العبيد الذين اعطاهم الفضة ليعرف بما تاجر كل واحد. | 15 Ő azonban, amikor megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele. |
16 فجاء الاول قائلا يا سيد مناك ربح عشرة أمناء. | 16 Jött az első, és azt mondta: ‘Uram, a mínád tíz mínát hozott.’ |
17 فقال له نعما ايها العبد الصالح. لانك كنت امينا في القليل فليكن لك سلطان على عشر مدن. | 17 Erre azt mondta neki: ‘Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.’ |
18 ثم جاء الثاني قائلا يا سيد مناك عمل خمسة امناء. | 18 Jött a második is, és így szólt: ‘Uram, a mínád öt mínát nyert.’ |
19 فقال لهذا ايضا وكن انت على خمس مدن. | 19 Ennek is azt mondta: ‘Uralkodj öt város felett.’ |
20 ثم جاء آخر قائلا يا سيد هوذا مناك الذي كان عندي موضوعا في منديل. | 20 Aztán jött a következő, és így szólt: ‘Uram, itt van a mínád! Eltettem a kendőmben, |
21 لاني كنت اخاف منك اذ انت انسان صارم تأخذ ما لم تضع وتحصد ما لم تزرع. | 21 mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy: elveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.’ |
22 فقال له من فمك ادينك ايها العبد الشرير. عرفت اني انسان صارم آخذ ما لم اضع واحصد ما لم ازرع. | 22 Azt mondta neki: ‘A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga! Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: elveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. |
23 فلماذا لم تضع فضتي على مائدة الصيارفة فكنت متى جئت استوفيها مع ربا. | 23 Miért nem tetted hát pénzemet a pénzváltóasztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?’ |
24 ثم قال للحاضرين خذوا منه المنا واعطوه للذي عنده العشرة الامناء. | 24 Majd így szólt az ott állókhoz: ‘Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van.’ |
25 فقالوا له يا سيد عنده عشرة أمناء. | 25 Azok így szóltak: ‘Uram, annak már tíz mínája van.’ |
26 لاني اقول لكم ان كل من له يعطى. ومن ليس له فالذي عنده يؤخذ منه. | 26 Mondom nektek: ‘Mindannak, akinek van, még adnak, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. |
27 اما اعدائي اولئك الذين لم يريدوا ان املك عليهم فأتوا بهم الى هنا واذبحوهم قدامي | 27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjam felettük, hozzátok ide, és öljétek meg színem előtt!’« |
28 ولما قال هذا تقدم صاعدا الى اورشليم. | 28 Miután ezeket mondta, haladt tovább Jeruzsálem felé. |
29 واذ قرب من بيت فاجي وبيت عنيا عند الجبل الذي يدعى جبل الزيتون ارسل اثنين من تلاميذه | 29 Amikor Betfagéhez és Betániához közeledett, ahhoz a hegyhez, amelyet Olajfák hegyének hívnak, elküldte két tanítványát |
30 قائلا. اذهبا الى القرية التي امامكما وحين تدخلانها تجدان جحشا مربوطا لم يجلس عليه احد من الناس قط. فحلاه وأتيا به. | 30 ezekkel a szavakkal: »Menjetek a szemközti faluba. Amikor bementek, találtok ott megkötve egy szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide. |
31 وان سألكما احد لماذا تحلانه فقولا له هكذا ان الرب محتاج اليه. | 31 Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: ‘Miért oldjátok el?’ – mondjátok neki: ‘Az Úrnak szüksége van rá.’« |
32 فمضى المرسلان ووجدا كما قال لهما. | 32 A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, amint megmondta nekik. |
33 وفيما هما يحلان الجحش قال لهما اصحابه لماذا تحلان الجحش. | 33 Amikor eloldották a szamárcsikót, a gazdái megkérdezték tőlük: »Miért oldjátok el a szamárcsikót?« |
34 فقالا الرب محتاج اليه. | 34 Ők azt felelték: »Az Úrnak szüksége van rá.« |
35 وأتيا به الى يسوع وطرحا ثيابهما على الجحش واركبا يسوع. | 35 És elvitték Jézushoz. A szamárcsikóra ráterítették ruháikat, aztán fölültették rá Jézust. |
36 وفيما هو سائر فرشوا ثيابهم في الطريق. | 36 Amikor pedig elindult, az útra terítették ruháikat. |
37 ولما قرب عند منحدر جبل الزيتون ابتدأ كل جمهور التلاميذ يفرحون ويسبحون الله بصوت عظيم لاجل جميع القوات التي نظروا. | 37 Mikor már közel volt az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész csoportja elkezdte örvendezve, hangosan dicsérni Istent a sok csodáért, amelyet láttak. |
38 قائلين مبارك الملك الآتي باسم الرب. سلام في السماء ومجد في الاعالي. | 38 Ezt mondták: »Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!« |
39 واما بعض الفريسيين من الجمع فقالوا له يا معلّم انتهر تلاميذك. | 39 A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: »Mester, intsd meg tanítványaidat!« |
40 فاجاب وقال لهم اقول لكم انه ان سكت هؤلاء فالحجارة تصرخ | 40 Ő azonban ezt felelte nekik: »Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani!« |
41 وفيما هو يقترب نظر الى المدينة وبكى عليها | 41 Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt: |
42 قائلا انك لو علمت انت ايضا حتى في يومك هذا ما هو لسلامك. ولكن الآن قد أخفي عن عينيك. | 42 »Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. |
43 فانه ستأتي ايام ويحيط بك اعداؤك بمترسة ويحدقون بك ويحاصرونك من كل جهة. | 43 Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. |
44 ويهدمونك وبنيك فيك ولا يتركون فيك حجرا على حجر لانك لم تعرفي زمان افتقادك | 44 Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.« |
45 ولما دخل الهيكل ابتدأ يخرج الذين كانوا يبيعون ويشترون فيه | 45 Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat. |
46 قائلا لهم مكتوب ان بيتي بيت الصلاة. وانتم جعلتموه مغارة لصوص | 46 Ezt mondta nekik: »Írva van: Az én házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek« . |
47 وكان يعلّم كل يوم في الهيكل وكان رؤساء الكهنة والكتبة مع وجوه الشعب يطلبون ان يهلكوه. | 47 Mindennap tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek, |
48 ولم يجدوا ما يفعلون لان الشعب كله كان متعلقا به يسمع منه | 48 de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép ajkain csüngve hallgatta. |