Esther 8

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 That same day King Ahasuerus gave Queen Esther the house of Haman, the persecutor of the Jews.Mordecai was presented to the king, Esther having revealed their mutual relationship.	1 Azon a napon odaajándékozta Artaxerxész király Eszter királynénak Ámánnak, a zsidók ellenségének házát, Mardókeus pedig a király színe elé került, Eszter ugyanis bevallotta, hogy ki ő neki.
2 The king, who had recovered his signet ring from Haman, took it off and gave it to Mordecai, whileEsther gave Mordecai charge of Haman's house.	2 Majd fogta a király a gyűrűt, amelyet Ámántól visszavetetett, és átadta Mardókeusnak, Eszter pedig Ámán háza élére állította Mardókeust.
3 Esther again went to speak to the king. She fel at his feet, weeping and imploring his favour, to frustratethe malice that Haman the Agagite had been plotting against the Jews.	3 Eszter újra szólt a király előtt, a király lába elé vetette magát, sírt és könyörgött hozzá, hogy hiúsítsa meg az Ágág nemzetségbeli Ámán gonoszságát és elvetemült terveit, amelyeket a zsidók ellen forralt.
4 The king held out the golden sceptre to her, whereupon Esther stood up and faced him.	4 A király erre szokása szerint előrenyújtotta kezével az arany kormánypálcát, mire Eszter felemelkedett, elébe állt
5 'If such is the king's good pleasure,' she said, 'and if I have found favour before him, if my petition seemsproper to him and if I myself am pleasing to his eyes, may he be pleased to issue a written revocation of theletters which Haman son of Hammedatha, the Agagite, has had written, ordering the destruction of the Jewsthroughout the royal provinces.	5 és így szólt: »Ha úgy tetszik a királynak és kegyben vagyok előtte és nem tartja alkalmatlannak kérésemet és kedves vagyok a szemében, akkor esedezem: vonják vissza új írásokkal Ámánnak, az agágita Amdata fiának a zsidók üldözőjének és ellenségének előbbi leveleit, amelyekben megparancsolta, hogy a király összes tartományában elveszítsék őket.
6 For how can I look on, while my people suffer what is proposed for them? How can I bear to witness theextermination of my relatives?'	6 Hogyan tudnám elviselni a bajt, amelyet népemnek kellene elszenvedni, és népem kiirtását?«
7 King Ahasuerus said to Queen Esther and to Mordecai the Jew, 'I for my part have given EstherHaman's house, and have had him hanged on the gal ows for planning to destroy the Jews.	7 Artaxerxész király erre így felelt Eszter királynénak és a zsidó Mardókeusnak: »Ámán házát átengedtem Eszternek, őt magát pedig bitófára húzattam, mert kezet mert vetni a zsidókra.
8 You, for your part, write what you please as regards the Jews, in the king's name, and seal it with theking's signet; for any edict written in the king's name and sealed with his signet is irrevocable.'	8 Írjatok tehát a király nevében a zsidóknak úgy, amint nektek tetszik, s pecsételjétek le az én pecsétemmel, mert a király nevében írt és az ő pecsétjével ellátott levelet nem lehet megváltoztatni.«
9 The royal scribes were summoned at once -- it was the third month, the month of Sivan, on the twenty-third day -- and at Mordecai's dictation an order was written to the Jews, the satraps, governors and principalofficials of the provinces stretching from India to Ethiopia, a hundred and twenty-seven provinces, to eachprovince in its own script, and to each people in its own language, and to the Jews in their own script andlanguage.	9 Összehívták tehát a királyi írnokokat a harmadik, azaz Síván hónap huszonharmadik napján, és azok elkészítették az írásokat, ahogy Mardókeus akarta, a zsidókhoz, a fejedelmekhez, a helytartókhoz és bírákhoz, akik Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartománynak álltak az élén, minden egyes tartománynak és mindegyik népnek saját nyelvén és írásával, így a zsidóknak is a saját írásukkal és nyelvükön.
10 These letters, written in the name of King Ahasuerus and sealed with the king's signet, were carried bycouriers mounted on horses from the king's own stud-farms.	10 Az írásokat pedig, amelyeket a király nevében adtak ki, és az ő pecsétjével láttak el, futárokkal küldték szét a királyi ménes lovain.
11 In them the king granted the Jews, in whatever city they lived, the right to assemble in self-defence,with permission to destroy, slaughter and annihilate any armed force of any people or province that might attackthem, together with their women and children, and to plunder their possessions,	11 A király megengedte a zsidóknak, hogy az egyes városokban összegyűljenek és megvédjék életüket, és minden ellenségüket feleségeikkel, gyermekeikkel együtt öljék meg és töröljék el, javaikat meg foglalják le zsákmányul;
12 with effect from the same day throughout the provinces of King Ahasuerus -- the thirteenth day of thetwelfth month, which is Adar. (a) The text of the letter was as fol ows: (b) 'The Great King, Ahasuerus, to thesatraps of the hundred and twenty-seven provinces which stretch from India to Ethiopia, to the provincialgovernors and to al our loyal subjects, greeting: (c) 'Many people, repeatedly honoured by the extreme bountyof their benefactors, only grow the more arrogant. It is not enough for them to seek our subjects' injury, butunable as they are to support the weight of their own surfeit they turn to scheming against their benefactorsthemselves. (d) Not content with banishing gratitude from the human heart, but elated by the plaudits of peopleunacquainted with goodness, notwithstanding that all is for ever under the eye of God, they expect to escape hisjustice, so hostile to the wicked. (e) Thus it has often happened to those placed in authority that, havingentrusted friends with the conduct of affairs and al owed themselves to be influenced by them, they findthemselves sharing with these the guilt of innocent blood and involved in irremediable misfortunes, (f) the uprightintentions of rulers having been misled by false arguments of the evil y disposed. (g) This may be seen withoutrecourse to the history of earlier times to which we have referred; you have only to look at what is before you, atthe crimes perpetrated by a plague of unworthy officials. (h) For the future, we shall exert our efforts to assurethe tranquil ity and peace of the realm for al , (i) by adopting new policies and by always judging matters that arebrought to our notice in the most equitable spirit. (k) 'Thus Haman son of Hammedatha, a Macedonian, without adrop of Persian blood and far removed from our goodness, enjoyed our hospitality (l) and was treated by us withthe benevolence which we show to every nation, even to the extent of being proclaimed our 'father' and beingaccorded universal y the prostration of respect as second in dignity to the royal throne. (m) But he, unable tokeep within his own high rank, schemed to deprive us of our realm and of our life. (n) Furthermore, by tortuouswiles and arguments, he would have had us destroy Mordecai, our saviour and constant benefactor, with Estherthe blameless partner of our majesty, and their whole nation besides. (o) He thought by these means to leave uswithout support and so to transfer the Persian empire to the Macedonians. (p) 'But we find that the Jews, markedout for annihilation by this arch-scoundrel, are not criminals: they are in fact governed by the most just of laws.(q) They are children of the Most High, the great and living God to whom we and our ancestors owe thecontinuing prosperity of our realm. (r) You will therefore do wel not to act on the letters sent by Haman son ofHammedatha, since their author has been hanged at the gates of Susa with his whole household: a fittingpunishment, which God, Master of the Universe, has speedily inflicted on him. (s) Put up copies of this lettereverywhere, al ow the Jews to observe their own customs without fear, and come to their help against anyonewho attacks them on the day original y chosen for their maltreatment, that is, the thirteenth day of the twelfthmonth, which is Adar. (t) For the al -powerful God has made this day a day of joy and not of ruin for the chosenpeople. (u) You, for your part, among your solemn festivals celebrate this as a special day with every kind offeasting, so that now and in the future, for you and for Persians of good will, it may commemorate your rescue,and for your enemies may stand as a reminder of their ruin. (v) 'Every city and, more generally, every country,which does not fol ow these instructions, wil be mercilessly devastated with fire and sword, and made not onlyinaccessible to human beings but hateful to wild animals and even birds for ever.'	12 és napot is tűztek ki a bosszúállásra minden egyes tartományban, mégpedig a tizenkettedik, azaz Ádár hónap tizenharmadik napján. Hogyan parancsolta meg nekik, hogy éljenek törvényeikkel minden városban és segítőikkel és ellenségeikkel és azok ellenfeleivel, amint nekik tetszik, egy napon, Artaxerxész egész birodalmában a tizenkettedik hónap, azaz Ádár tizennegyedik napján. Ez a levél tartalma: »Artaxerxész nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedő százhuszonhét tartomány fejedelmeinek és mindazoknak, akik parancsunknak engedelmeskednek, üdvöt mond. Sokan, akik jótevőjük végtelen jóságából nagy kitüntetésben részesülnek, kevélységükben visszaélnek; és nemcsak a királyok alattvalóit törekszenek elnyomni, hanem a nekik adott dicsőséget nem azokért viselik, akik adták, hanem fondorlatot eszelnek ki. Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberekből, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitől felfuvalkodva, úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyűlöli a rosszat. Gyakran megtörténik sok hatalomra jutott emberrel, hogy barátaik, akik az ügyek vezetésével vannak megbízva, arra izgatják őket, hogy ártatlan vért ontsanak, s így jóvátehetetlen bajt okoznak a gonoszság hazug cselvetéseivel az őszintén jóindulatú uralkodóknak. Ezt nemcsak a régi eseményekből láthatjuk, hanem azokból is, amelyek szemünk előtt történnek, mennyi jogtalanság történt a méltatlan uralkodásból. Ezért a jövőben gondunk lesz minden tartományunk nyugalmára. Ha ellentétes dolgokat parancsolunk, amelyek szemünk elé tárulnak, a lehető legnagyobb jóindulattal határozunk. Ámánt, Amdata fiát, a makedónit, aki idegen a perzsa vértől és igen távol áll a mi szelídségünktől, vendégként befogadtuk. Olyan emberséggel voltunk iránta, ahogy minden nép iránt szoktunk viseltetni, hogy nyilvánosan atyánknak neveztük, s mindenki leborult előtte, mint aki a király után a második. De kevélysége felfuvalkodottságában arra vetemedett, hogy királyságunktól és életünktől akart megfosztani. Mardókeusra pedig, megmentőnkre és mindenkori jótevőnkre és feddhetetlen uralkodótársunkra Eszterre és egész népére, ügyes és alattomos rágalmaival halált kívánt. Úgy gondolta, hogy miután ezeket megölte, elszigetel minket és a perzsák birodalmát a makedónoknak juttatja. Mi azonban e gonosztevő által halálra szánt zsidókat teljesen bűnteleneknek találtuk, akik éppen ellenkezőleg, igazságos törvények szerint élnek, a Magasságbelinek, a hatalmas, mindenkor élő Istennek fiai, akinek jóvoltából mi és atyáink az ország felvirágzását köszönhetjük. Ezért jól tennétek, ha nem az Amdata fia Ámán által küldött levél szerint járnátok el. Ő bűne miatt ennek a városnak, azaz Szúzának kapui előtt függ bitófán háza népével együtt. A mindeneket kormányzó Isten gyorsan megadta neki azt, amit érdemelt. Ennek a rendeletnek a példányát, amelyet most küldünk, minden városban függesszétek ki, hogy a zsidók élhetnek törvényeik szerint. Legyetek segítségünkre azok ellen, akik a szorongatás idején megtámadják őket, védekezhessenek a tizenkettedik hónap – azaz Ádár – tizennegyedik napján. Ezt a napot ugyanis, amely a választott nép pusztulására volt szánva, a mindenható Isten örömre változtatta. Ezért ti is ünnepeljétek meg ezt a napot ünnepnapjaitok között, és tiszteljétek meg nagy örömmel, hogy most és a jövőben az nekünk és a jóakaratú perzsák számára legyen jólét, nekik pedig, akik ellenünk ármánykodnak, pusztulásuk emléke. Minden város és tartomány, amely nem akar részt venni ebben az ünneplésben, karddal és tűzzel, haraggal irtassék ki; és így töröltessék el, hogy ne csak az emberek számára legyen lakatlanná, hanem gyűlöletes legyen a vadaknak és madaraknak is mindörökre. Üdv nektek!«
13 Copies of this edict, to be promulgated as law in each province, were published to the various peoples,so that the Jews could be ready on the day stated to avenge themselves on their enemies.	13 A levél szövegét törvényként hirdették ki minden tartományban, s közzétették minden népnek, hogy a zsidók azon a napon készen állnak arra, hogy bosszút álljanak ellenségeiken.
14 The couriers, mounted on the king's horses, set out in great haste and urgency at the king's command.The edict was also published in the citadel of Susa.	14 Szétmentek tehát a gyorsfutárok és megvitték a hírt, és a király rendeletét kifüggesztették Szúzában.
15 Mordecai left the royal presence in a princely gown of violet and white, with a great golden crown and acloak of fine linen and purple. The city of Susa shouted for joy.	15 Mardókeus pedig, amikor kilépett a palotából a király színe elől, tündökölt a jácintkék és égszínű királyi ruhában, aranykoronát is viselt a fején, és bíborszínű selyempalástot a vállán; az egész város pedig örült és ujjongott.
16 For the Jews there was light and gladness, joy and honour.	16 A zsidókra pedig mintha csak új fény, öröm, megbecsülés és vígság virradt volna fel.
17 In every province and in every city, wherever the king's command and decree arrived, there was joyand gladness among the Jews, with feasting and holiday-making. Of the country's population many becameJews, since now the Jews were feared.	17 Csodálatos ujjongás, lakmározás, vigadozás és ünneplés járta az egész népnél, városban és tartományban, ahova csak eljutott a királynak az intézkedése, olyannyira, hogy más nemzetiségből és felekezetből is igen sokan az ő vallásukhoz és szertartásaikhoz csatlakoztak. A zsidó névre ugyanis nagy rettegés fogott el mindenkit.