1 Samuel 20

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 David fled from the sheds near Ramah, and went to Jonathan. "What have I done?" he asked him. "What crime or what offense does your father hold against me that he seeks my life?"	1 Dávid azonban elfutott a ramátai Nájótból, elment és szólt Jonatánnak: »Mit követtem el? Mi a vétkem, s mi a bűnöm apád ellen, hogy életemre tör?«
2 Jonathan answered him: "Heaven forbid that you should die! My father does nothing, great or small, without disclosing it to me. Why, then, should my father conceal this from me? This cannot be so!"	2 Ő azt mondta neki: »Dehogyis, nem fogsz meghalni, mert apám nem cselekszik sem nagy, sem kicsiny dolgot, mielőtt velem nem közli. Csak éppen ezt az egy dolgot titkolta volna el előttem? Nem fog az megtörténni!«
3 But David replied: "Your father is well aware that I am favored with your friendship, so he has decided, 'Jonathan must not know of this lest he be grieved.' Nevertheless, as the LORD lives and as you live, there is but a step between me and death."	3 Meg is esküdött újra Dávidnak. Ám Dávid azt mondta: »Nyilván tudja apád, hogy én kegyelmet találtam szemedben, s azért azt fogja mondani magában: ‘Ne tudjon erről Jonatán, nehogy elszomorodjék!’ Én azonban az Úr életére és a te életedre mondom, hogy szinte csak egy lépés választ el engem a haláltól.«
4 Jonathan then said to David, "I will do whatever you wish."	4 Azt mondta erre Jonatán Dávidnak: »Bármit mondasz nekem, megteszem neked.«
5 David answered: "Tomorrow is the new moon, when I should in fact dine with the king. Let me go and hide in the open country until evening.	5 Azt mondta erre Dávid Jonatánnak: »Íme, holnap újhold napja van, amikor a szokás szerint a király mellé kellene ülnöm, hogy egyem. Engedj azonban el, hadd rejtőzzem el a mezőn harmadnap estig.
6 If it turns out that your father misses me, say, 'David urged me to let him go on short notice to his city Bethlehem, because his whole clan is holding its seasonal sacrifice there.'	6 Ha apád odanéz és keres engem, feleld neki: ‘Dávid megkért engem, hogy sietve Betlehem városába mehessen, mert ott most ünnepi áldozata van egész nemzetségének.’
7 If he says, 'Very well,' your servant is safe. But if he becomes quite angry, you can be sure he has planned some harm.	7 Ha ő erre azt mondja: ‘Jól van’ – akkor békessége lesz szolgádnak; ha azonban haragra gerjed, akkor tudd meg, hogy gonoszsága teljes ellenem.
8 Do this kindness for your servant because of the LORD'S bond between us, into which you brought me: if I am guilty, kill me yourself! Why should you give me up to your father?"	8 Cselekedj tehát irgalmasságot szolgáddal, hiszen szövetségre léptél velem, szolgáddal az Úr előtt. Ha azonban valami gonoszság van bennem, ölj meg te magad, s ne vígy apádhoz.«
9 But Jonathan answered: "Not I! If ever I find out that my father is determined to inflict injury upon you, I will certainly let you know."	9 Azt mondta erre Jonatán: »Távol legyen tőled! Mihelyt bizonyosan megtudom, hogy apám gonoszsága teljes ellened, lehetetlen, hogy tudtodra ne adjam.«
10 David then asked Jonathan, "Who will tell me if your father gives you a harsh answer?"	10 Erre Dávid megkérdezte Jonatánt: »Ki fog értesíteni engem, ha apád netán valami rosszat mond neked rólam?«
11 (Jonathan replied to David, "Come, let us go out into the field." When they were out in the open country together,	11 Azt mondta erre Jonatán Dávidnak: »Gyere, menjünk ki a mezőre.« Miután pedig mindketten kimentek a mezőre,
12 Jonathan said to David: "As the LORD, the God of Israel, lives, I will sound out my father about this time tomorrow. Whether he is well disposed toward David or not, I will send you the information.	12 azt mondta Jonatán Dávidnak: »Uram, Izrael Istene, ha megtudom holnap vagy holnapután apám szándékát, s valami jót tudok meg Dávidról, és nem küldök azonnal hozzád, nem adom tudtodra,
13 Should it please my father to bring any injury upon you, may the LORD do thus and so to Jonathan if I do not apprise you of it and send you on your way in peace. May the LORD be with you even as he was with my father.	13 akkor sújtsa az Úr Jonatánt most és mindenkor! Ha pedig fennáll apám gonoszsága ellened, akkor azt juttatom füledbe, és elbocsátalak, hogy menj békében, s az Úr legyen veled, miként apámmal volt.
14 Only this: if I am still alive, may you show me the kindness of the LORD. But if I die,	14 De akkor, ha még élek, az Úr irgalmasságát gyakorold ám velem, ha pedig már meghaltam,
15 never withdraw your kindness from my house. And when the LORD exterminates all the enemies of David from the surface of the earth,	15 ne vond meg irgalmasságodat házamtól sohasem, akkor sem, amikor majd az Úr kiirtja Dávid minden ellenségét a földről. Vegye el az Úr Jonatánt házából, s álljon bosszút Dávid ellenségein!«
16 the name of Jonathan must never be allowed by the family of David to die out from among you, or the LORD will make you answer for it."	16 Így kötött szövetséget Jonatán Dávid házával, s az Úr így állt bosszút Dávid ellenségein.
17 And in his love for David, Jonathan renewed his oath to him, because he loved him as his very self.)	17 Majd ismételten megesküdött Jonatán Dávidnak, mert szerette őt – mint a saját lelkét, úgy szerette.
18 Jonathan then said to him: "Tomorrow is the new moon; and you will be missed, since your place will be vacant.	18 Aztán azt mondta neki Jonatán: »Holnap újhold napja van, s keresni fognak téged.
19 On the following day you will be missed all the more. Go to the spot where you hid on the other occasion and wait near the mound there.	19 Holnapután pedig menj el messzire, oda, ahol a tett napján elrejtőztél, és ülj le az Ezel nevű kő mellé.
20 On the third day of the month I will shoot arrows, as though aiming at a target.	20 Én aztán majd három nyilat lövök oda, mintha a céllövésben gyakorolnám magamat,
21 I will then send my attendant to go and recover the arrows. If in fact I say to him, 'Look, the arrow is this side of you; pick it up,' come, for you are safe. As the LORD lives, there will be nothing to fear.	21 és értük küldöm a fiút, s azt mondom neki: ‘Eredj, s hozd vissza nekem a nyilakat.’
22 But if I say to the boy, 'Look, the arrow is beyond you,' go, for the LORD sends you away.	22 Ha azt mondom majd a fiúnak: ‘Íme, a nyilak rajtad innen vannak, szedd fel őket’ – akkor te csak jöjj hozzám, mert békességed van, s nincs baj, az Úr életére mondom! Ha azonban azt mondom majd a fiúnak: ‘Íme, a nyilak túl vannak rajtad’, akkor te menj el békével, mert az Úr elküldött téged.
23 However, in the matter which you and I have discussed, the LORD shall be between you and me forever."	23 Erre a dologra pedig, amelyet megbeszéltünk egymással, az Úr legyen a tanúnk mindörökké!«
24 So David hid in the open country. On the day of the new moon, when the king sat at table to dine,	24 Dávid tehát elrejtőzött a mezőn és eljött az újhold napja és a király lakomához ült.
25 taking his usual place against the wall, Jonathan sat facing him, while Abner sat at the king's side, and David's place was vacant.	25 Amikor a király, ahogy szokott, leült a fal mellett levő székére, Jonatán felállt. Ábner is leült Saul mellé, de Dávid helye üresen maradt.
26 Saul, however, said nothing that day, for he thought, "He must have become unclean by accident, and not yet have been cleansed."	26 Saul aznap nem szólt semmit, mert azt gondolta, hogy talán történt vele valami, amiért nem tiszta, s még nem tisztult meg.
27 On the next day, the second day of the month, David's place was vacant. Saul inquired of his son Jonathan, "Why has the son of Jesse not come to table yesterday or today?"	27 Amikor eljött az újhold másodnapja, Dávid helye megint üresen maradt. Azt mondta erre Saul Jonatánnak, a fiának: »Miért nem jött el Izáj fia sem tegnap, sem ma a lakomára?«
28 Jonathan answered Saul: "David urgently asked me to let him go to his city, Bethlehem.	28 Jonatán erre azt felelte Saulnak: »Igen kért engem, hadd mehessen Betlehembe.
29 'Please let me go,' he begged, 'for we are to have a clan sacrifice in our city, and my brothers insist on my presence. Now, therefore, if you think well of me, give me leave to visit my brothers.' That is why he has not come to the king's table."	29 Azt mondta: ‘Engedj el, mert most ünnepi áldozat van városomban, s egyik testvérem meghívott; ha tehát kegyelmet találtam szemedben, hadd menjek el most hamarosan, hogy megnézzem testvéreimet.’ Ezért nem jött el a király asztalához.«
30 But Saul was extremely angry with Jonathan and said to him: "Son of a rebellious woman, do I not know that, to your own shame and to the disclosure of your mother's shame, you are the companion of Jesse's son?	30 Megharagudott erre Saul Jonatánra és azt mondta neki: »Te, férfit önként magához ragadó asszony fia! Talán bizony nem tudom, hogy szereted Izáj fiát a magad szégyenére és gyalázatos anyád szégyenére?
31 Why, as long as the son of Jesse lives upon the earth, you cannot make good your claim to the kingship! So send for him, and bring him to me, for he is doomed."	31 Pedig mindaddig, amíg Izáj fia a földön él, sem személyed, sem királyságod nem áll szilárdan! Most azért tüstént küldj el, s hozasd ide hozzám, mert halál fia!«
32 But Jonathan asked his father Saul: "Why should he die? What has he done?"	32 Jonatán erre azt felelte Saulnak, az apjának: »Miért haljon meg? Mit követett el?«
33 At this Saul brandished his spear to strike him, and thus Jonathan learned that his father was resolved to kill David.	33 Erre Saul megragadta a dárdát, hogy keresztüldöfje. Megértette erre Jonatán, hogy apja elhatározta, hogy megöli Dávidot.
34 Jonathan sprang up from the table in great anger and took no food that second day of the month, for he was grieved on David's account, since his father had railed against him.	34 Éppen azért Jonatán dühödt haraggal felkelt az asztaltól és semmit sem evett az újhold másodnapján, mert bánkódott Dávid miatt, hogy apja gyalázattal illette.
35 The next morning Jonathan went out into the field with a little boy for his appointment with David.	35 Amikor aztán megvirradt a reggel, Jonatán a Dáviddal való megállapodás szerint kiment egy kis fiúval a mezőre.
36 There he said to the boy, "Run and fetch the arrow." And as the boy ran, he shot an arrow beyond him in the direction of the city.	36 Ott azt mondta a fiúnak: »Eredj, s hozd vissza nekem a nyilakat, amelyeket ellövök.« Amikor azonban a fiú elszaladt, ellövött egy másik nyilat a fiún túlra.
37 When the boy made for the spot where Jonathan had shot the arrow, Jonathan called after him, "The arrow is farther on!"	37 Amikor a fiú arra a helyre jutott, ahol az a nyíl volt, amelyet Jonatán először lőtt ki, utána kiáltott Jonatán a fiúnak: »Íme, ott, tovább, rajtad túl is van egy nyíl.«
38 Again he called to his lad, "Hurry, be quick, don't delay!" Jonathan's boy picked up the arrow and brought it to his master.	38 Majd ismét a fiú után kiáltott: »Siess gyorsan, ne állj meg!« Felszedte tehát a fiú Jonatán nyilait, s visszavitte urához,
39 The boy knew nothing; only Jonathan and David knew what was meant.	39 de hogy miről van szó, egyáltalán nem tudta, mert csak Jonatán és Dávid tudta a dolgot.
40 Then Jonathan gave his weapons to this boy of his and said to him, "Go, take them to the city."	40 Ekkor Jonatán odaadta fegyvereit a fiúnak, s azt mondta: »Eredj, s vidd be a városba.«
41 When the boy had left, David rose from beside the mound and prostrated himself on the ground three times before Jonathan in homage. They kissed each other and wept aloud together.	41 Amikor aztán a fiú elment, Dávid felkelt dél felé néző helyéről, arcával a földre borult és háromszor meghajtotta magát, majd megcsókolták egymást és sírtak mindketten, de kivált Dávid.
42 At length Jonathan said to David, "Go in peace, in keeping with what we two have sworn by the name of the LORD: 'The LORD shall be between you and me, and between your posterity and mine forever.'"	42 Azt mondta aztán Jonatán Dávidnak: »Eredj békességgel. Amire megesküdtünk mindketten az Úr nevében, ezekkel a szavakkal: Az Úr legyen köztem és közötted s az én ivadékom s a te ivadékod között – az álljon mindörökké.«