2 Kings 19

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 When King Hezekiah heard this, he tore his garments, wrapped himself in sackcloth, and went into the temple of the LORD.	1 Amikor ezeket Hiszkija király meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákba öltözött és bement az Úr házába.
2 He sent Eliakim, the master of the palace, Shebnah the scribe, and the elders of the priests, wrapped in sackcloth, to tell the prophet Isaiah, son of Amoz,	2 Majd elküldte Eljakimot, az udvarnagyot és Sebnát, az íródeákot, meg a papok véneit, zsákba öltözötten, Izajás prófétához, Ámosz fiához,
3 "Thus says Hezekiah: 'This is a day of distress, of rebuke, and of disgrace. Children are at the point of birth, but there is no strength to bring them forth.	3 hogy mondják: »Ezt üzeni Hiszkija: Szorongatás, fenyítés és káromlás napja ez a nap: szülésig jutottak a magzatok s nincs ereje a vajúdónak!
4 Perhaps the LORD, your God, will hear all the words of the commander, whom his master, the king of Assyria, sent to taunt the living God, and will rebuke him for the words which the LORD, your God, has heard. So send up a prayer for the remnant that is here.'"	4 Talán meghallja az Úr, a te Istened Rábsakénak minden szavát, akit elküldött ura, az asszírok királya, hogy szidalmazza és gyalázza az élő Istent azokkal a szavakkal, amelyeket az Úr, a te Istened hallott. Imádkozz tehát a maradékért, amely még megvan.«
5 When the servants of King Hezekiah had come to Isaiah,	5 Hiszkija király szolgái el is mentek Izajáshoz.
6 he said to them, "Tell this to your master: 'Thus says the LORD: Do not be frightened by the words you have heard, with which the servants of the king of Assyria have blasphemed me.	6 Izajás azt felelte nekik: »Ezt mondjátok uratoknak: Ezt üzeni az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel az asszírok királyának legényei engem káromoltak.
7 I am about to put in him such a spirit that, when he hears a certain report, he will return to his own land, and there I will cause him to fall by the sword.'"	7 Íme, én egy lelket bocsátok rá és hírt hall és visszatér földjére s elejtetem karddal saját országában.«
8 When the commander, on his return, heard that the king of Assyria had withdrawn from Lachish, he found him besieging Libnah.	8 Rábsaké aztán visszatért s felkereste az asszírok királyát Libna ostrománál, mert hallotta, hogy elvonult Lákisból.
9 The king of Assyria heard a report that Tirhakah, king of Ethiopia, had come out to fight against him. Again he sent envoys to Hezekiah with this message:	9 Amikor az meghallotta, hogy Tirhaka, Etiópia királya felől azt beszélik: »Íme, hadba vonult ellened« – s elindult ellene, követeket küldött Hiszkijához ezzel az üzenettel:
10 "Thus shall you say to Hezekiah, king of Judah: 'Do not let your God on whom you rely deceive you by saying that Jerusalem will not be handed over to the king of Assyria.	10 »Ezt mondjátok Hiszkijának, Júda királyának: Meg ne csaljon téged Istened, akiben bizakodsz s ne mondd: Nem kerül Jeruzsálem az asszírok királyának kezébe!
11 You have heard what the kings of Assyria have done to all other countries: they doomed them! Will you, then, be saved?	11 Hiszen magad hallottad, mit cselekedtek az asszírok királyai minden országgal, miként pusztították el azokat. Hát éppen te tudsz majd megmenekülni?
12 Did the gods of the nations whom my fathers destroyed save them? Gozan, Haran, Rezeph, or the Edenites in Telassar?	12 Vajon megszabadították-e a nemzetek istenei mindazokat, akiket elpusztítottak atyáim, tudniillik Gózánt, Háránt, Reszefet és Éden fiait, akik Telasszárban voltak?
13 Where are the king of Hamath, the king of Arpad, or the kings of the cities Sepharvaim, Hena and Avva?'"	13 Hol van Hamat királya, Arfád királya, meg Szefárvaim városának, Ánának és Ávának királya?«
14 Hezekiah took the letter from the hand of the messengers and read it; then he went up to the temple of the LORD, and spreading it out before him,	14 Amikor aztán Hiszkija átvette a levelet a követek kezéből és elolvasta, felment az Úr házába és az Úr elé tárta
15 he prayed in the LORD'S presence: "O LORD, God of Israel, enthroned upon the cherubim! You alone are God over all the kingdoms of the earth. You have made the heavens and the earth.	15 és így imádkozott az ő színe előtt: »Uram, Izrael Istene, aki a kerubok felett ülsz, te vagy egyedül a föld minden királyának Istene, te alkottad az eget és a földet.
16 Incline your ear, O LORD, and listen! Open your eyes, O LORD, and see! Hear the words of Sennacherib which he sent to taunt the living God.	16 Hajtsd ide füledet s halld: nyisd meg, Uram, szemedet és lásd, halld meg Szanherib minden szavát, aki ideküldött, hogy gyalázza előttünk az élő Istent.
17 Truly, O LORD, the kings of Assyria have laid waste the nations and their lands,	17 Igaz, Uram, Asszíria királyai elpusztították azon nemzeteket s mindazok földjét
18 and cast their gods into the fire; they destroyed them because they were not gods, but the work of human hands, wood and stone.	18 s tűzbe vetették azok isteneit, hiszen azok nem voltak istenek, hanem emberi kéz fából s kőből való alkotásai s így megsemmisíthették őket.
19 Therefore, O LORD, our God, save us from the power of this man, that all the kingdoms of the earth may know that you alone, O LORD, are God."	19 Nos tehát, te, Urunk, Istenünk, ments meg minket kezükből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy egyedül Isten!«
20 Then Isaiah, son of Amoz, sent this message to Hezekiah: "Thus says the LORD, the God of Israel, in answer to your prayer for help against Sennacherib, king of Assyria: I have listened!	20 Elküldött erre Izajás, Ámosz fia, Hiszkijához és üzente: »Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Meghallgattam, amit tőlem Szanherib, az asszírok királya felől kértél.
21 This is the word the LORD has spoken concerning him: " 'She despises you, laughs you to scorn, the virgin daughter Zion! Behind you she wags her head, daughter Jerusalem.	21 Ez az, amit az Úr felőle szólt: ‘Megvet téged s csúfot űz belőled Sion szűzi lánya, hátad mögött fejét rázza, Jeruzsálem lánya.
22 Whom have you insulted and blasphemed, against whom have you raised your voice'And lifted up your eyes on high? Against the Holy One of Israel!	22 Kit gyaláztál s káromoltál? Ki ellen emelted fel hangodat s vetetted magasra pillantásodat? Izraelnek Szentje ellen!
23 Through your servants you have insulted the LORD. You said: With my many chariots I climbed the mountain heights, the recesses of Lebanon; I cut down its lofty cedars, its choice cypresses; I reached the remotest heights, its forest park.	23 Szolgáid által az Urat gyaláztad s azt mondtad: szekereim sokaságával felmentem a hegyek magasaira, a Libanonnak ormára, kivágtam sudár cédrusait s legpompásabb fenyőfáit, behatoltam egészen a határáig s Kármeljének erdejét
24 I dug wells and drank water in foreign lands; I dried up with the soles of my feet all the rivers of Egypt.	24 kivágtam. Idegen vizet ittam, és lábam nyomával kiszárítottam minden elzárt vizet.
25 " 'Have you not heard? Long ago I prepared it, From days of old I planned it. Now I have brought it to pass: That you should reduce fortified cities into heaps of ruins,	25 Nem hallottad-e, mit határoztam kezdettől fogva? Ősidőktől fogva rendeltem el, – most hajtottam végre –, hogy romhalmazzá legyenek a hősök erős városai.
26 While their inhabitants, shorn of power, are dismayed and ashamed, Becoming like the plants of the field, like the green growth, like the scorched grass on the housetops.	26 Akik bennük laknak, tehetetlenül ezért rettentek s szégyenültek meg s lettek olyanok, mint a mezei pázsit s a tetőn zöldellő fű, amely elszárad, mielőtt megérik.
27 I am aware whether you stand or sit; I know whether you come or go,	27 Rég ismerem lakásodat, kijöttödet, bemeneteledet, utadat és ellenem való tombolásodat.
28 and also your rage against me. Because of your rage against me and your fury which has reached my ears, I will put my hook in your nose and my bit in your mouth, and make you return the way you came.	28 Őrjöngtél ellenem, s kevélységed felhatott fülembe. Nos hát karikát teszek az orrodba és zablát a szájadba, és visszavezetlek arra az útra, amelyen feljöttél.
29 " 'This shall be a sign for you: this year you shall eat the aftergrowth, next year, what grows of itself; But in the third year, sow and reap, plant vineyards and eat their fruit!	29 Neked pedig, Hiszkija, ez szolgáljon jelül: ebben az esztendőben azt kell enned, amit találsz, a második esztendőben azt, ami magától terem, a harmadik esztendőben azonban vethettek, arathattok, ültethettek szőlőt és ehetitek gyümölcsét.
30 The remaining survivors of the house of Judah shall again strike root below and bear fruit above.	30 Mindaz, ami megmarad Júda házából, azután is gyökeret hajt alul s gyümölcsöt hoz felül,
31 For out of Jerusalem shall come a remnant, and from Mount Zion, survivors. The zeal of the LORD of hosts shall do this.'	31 mert a megmaradtak fognak kivonulni Jeruzsálemből és a megszabadultak Sionnak hegyéről. A Seregek Urának buzgalma fogja véghezvinni ezt.
32 "Therefore, thus says the LORD concerning the king of Assyria: 'He shall not reach this city, nor shoot an arrow at it, nor come before it with a shield, nor cast up siege-works against it.	32 Éppen azért ezt mondja az Úr Asszíria királya felől: nem jön be e városba, nyilat sem lő belé, pajzzsal sem támadja meg, sánccal sem veszi körül:
33 He shall return by the same way he came, without entering the city, says the LORD.	33 az úton, amelyen jött, visszatér, s e városba be nem jön, – úgymond az Úr –,
34 I will shield and save this city for my own sake, and for the sake of my servant David.'"	34 mert megoltalmazom s megmentem e várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.’«
35 That night the angel of the LORD went forth and struck down one hundred and eighty-five thousand men in the Assyrian camp. Early the next morning, there they were, all the corpses of the dead.	35 Csakugyan, még azon az éjjelen az történt, hogy eljött az Úr angyala s megölt az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Amikor aztán reggel felkelt s látta a megannyi holttestet, felkerekedett, elment
36 So Sennacherib, the king of Assyria, broke camp, and went back home to Nineveh.	36 és visszatért Szanherib, az asszírok királya és Ninivében maradt.
37 When he was worshiping in the temple of his god Nisroch, his sons Adrammelech and Sharezer slew him with the sword and fled into the land of Ararat. His son Esarhaddon reigned in his stead.	37 Amikor azonban egyszer Neszrok templomában istenét imádta, fiai, Adramelek és Szárezer megölték karddal, majd elmenekültek az örmények földjére s fia, Asszarhaddon lett a király helyette.