1 Kings 10

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The queen of Sheba, having heard of Solomon's fame, came to test him with subtle questions.	1 Amikor pedig Sába királynője hallott Salamon híréről az Úr nevével kapcsolatban, ő is eljött, hogy találós kérdésekkel próbára tegye.
2 She arrived in Jerusalem with a very numerous retinue, and with camels bearing spices, a large amount of gold, and precious stones. She came to Solomon and questioned him on every subject in which she was interested.	2 Miután nagy kísérettel és gazdagsággal, fűszereket, mérhetetlen sok aranyat és drágaköveket hozó tevékkel bevonult Jeruzsálembe, elment Salamon királyhoz, s elmondta neki mindazt, ami a szívében volt.
3 King Solomon explained everything she asked about, and there remained nothing hidden from him that he could not explain to her.	3 Salamon fel is világosította minden dologról, amelyet eléje terjesztett: nem volt olyan dolog, amely a király előtt rejtély lett volna, s amire meg nem felelt volna.
4 When the queen of Sheba witnessed Solomon's great wisdom, the palace he had built,	4 Amikor aztán Sába királynője látta Salamon egész bölcsességét s a házat, amelyet épített,
5 the food at his table, the seating of his ministers, the attendance and garb of his waiters, his banquet service, and the holocausts he offered in the temple of the LORD, she was breathless.	5 meg az asztalán levő ételeket, meg a szolgák lakóhelyeit s a cselédek sorait és ruháit, meg a pohárnokokat, meg azokat az egészen elégő áldozatokat, amelyeket az Úr házában szokott bemutatni, még a lélegzete is elállt,
6 "The report I heard in my country about your deeds and your wisdom is true," she told the king.	6 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet hallottam földemen
7 "Though I did not believe the report until I came and saw with my own eyes, I have discovered that they were not telling me the half. Your wisdom and prosperity surpass the report I heard.	7 a te dolgaidról s bölcsességedről; nem hittem, amikor nekem beszélték, amíg el nem jöttem magam és saját szememmel nem láttam, s meg nem győződtem, hogy felét sem mondták el nekem: bölcsességed és dolgaid felülmúlják a hírt, amelyet hallottam.
8 Happy are your men, happy these servants of yours, who stand before you always and listen to your wisdom.	8 Boldogok embereid, s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak, s hallják bölcsességedet.
9 Blessed be the LORD, your God, whom it has pleased to place you on the throne of Israel. In his enduring love for Israel, the LORD has made you king to carry out judgment and justice."	9 Áldott legyen az Úr, a te Istened, akinek megtetszettél, s aki Izrael trónjára ültetett – mivel az Úr mindörökké szereti Izraelt –, s aki királlyá tett, hogy jogot s igazságot szolgáltass!«
10 Then she gave the king one hundred and twenty gold talents, a very large quantity of spices, and precious stones. Never again did anyone bring such an abundance of spices as the queen of Sheba gave to King Solomon.	10 Majd adott a királynak százhúsz talentum aranyat s nagyon sok fűszert meg drágaköveket: sohasem hoztak többé annyi fűszert, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak.
11 Hiram's fleet, which used to bring gold from Ophir, also brought from there a large quantity of cabinet wood and precious stones.	11 (De Hírám hajóhada is, amely aranyat hordott Ofírból, igen sok illatos-fát s drágakövet hozott Ofírból;
12 With the wood the king made supports for the temple of the LORD and for the palace of the king, and harps and lyres for the chanters. No more such wood was brought or seen to the present day.	12 ebből az illatos-fából a király oszlopokat készíttetett az Úr házába s a királyi házba, meg lantokat és hárfákat az énekesek számára; ilyen illatos-fát nem hoztak és nem is láttak többé mind a mai napig.)
13 King Solomon gave the queen of Sheba everything she desired and asked for, besides such presents as were given her from Solomon's royal bounty. Then she returned with her servants to her own country.	13 Salamon király pedig adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kért tőle azonfelül, amit önként, királyi ajándékul adott neki. Erre az visszatért, s szolgáival együtt földjére ment.
14 The gold that Solomon received every year weighed six hundred and sixty-six gold talents,	14 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,
15 in addition to what came from the Tarshish fleet, from the traffic of merchants, and from all the kings of Arabia and the governors of the country.	15 azon felül, amit a vámszedők, a kereskedők, a különböző kalmárok, meg Arábia különböző királyai s az ország helytartói hoztak.
16 Moreover, King Solomon made two hundred shields of beaten gold (six hundred gold shekels went into each shield)	16 Készíttetett továbbá Salamon király kétszáz nagy pajzsot színaranyból, hatszáz arany sékelt fordított egy-egy pajzs lemezelésére,
17 and three hundred bucklers of beaten gold (three minas of gold went into each buckler); and he put them in the hall of the Forest of Lebanon.	17 meg háromszáz kis pajzsot finom aranyból – háromszáz mína arany borított egy-egy pajzsot –, s ezeket elhelyezte a király a Libanon erdejének házába.
18 The king also had a large ivory throne made, and overlaid it with refined gold.	18 Készíttetett továbbá Salamon király egy nagy trónust elefántcsontból, s azt beboríttatta színtiszta arannyal;
19 The throne had six steps, a back with a round top, and an arm on each side of the seat. Next to each arm stood a lion;	19 hat lépcsője volt, a trónus teteje hátul kerek volt, kétfelől két kar tartotta az ülést, két oroszlán állt a karok mellett, mindegyik mellett egy-egy
20 and twelve other lions stood on the steps, two to a step, one on either side of each step. Nothing like this was produced in any other kingdom.	20 és tizenkét kisebb oroszlán állt a hat lépcsőn, kétfelől: nem alkottak ilyen művet semmilyen királyságban.
21 In addition, all King Solomon's drinking vessels were of gold, and all the utensils in the hall of the Forest of Lebanon were of pure gold. There was no silver, for in Solomon's time it was considered worthless.	21 Sőt Salamon király valamennyi ivó edénye is aranyból volt, s a libanoni erdő házának egész felszerelése is színaranyból készült: ezüst semmi sem volt, mert azt semmire sem becsülték Salamon napjaiban,
22 The king had a fleet of Tarshish ships at sea with Hiram's fleet. Once every three years the fleet of Tarshish ships would come with a cargo of gold, silver, ivory, apes, and monkeys.	22 mivel a király hajóhada háromévenként elment Hírám hajóhadával a tengeren Tarzisba, s hozott onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.
23 Thus King Solomon surpassed in riches and wisdom all the kings of the earth.	23 Salamon király tehát gazdagságban és bölcsességben fölülmúlta a föld minden királyát,
24 And the whole world sought audience with Solomon, to hear from him the wisdom which God had put in his heart.	24 és az egész föld kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,
25 Each one brought his yearly tribute: silver or gold articles, garments, weapons, spices, horses and mules.	25 s mindenki hozott neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, hadi szerszámokat, valamint fűszereket, lovakat és öszvéreket, esztendőről-esztendőre.
26 Solomon collected chariots and drivers; he had one thousand four hundred chariots and twelve thousand drivers; these he allocated among the chariot cities and to the king's service in Jerusalem.	26 Gyűjtött továbbá Salamon szekereket s lovasokat, úgyhogy ezernégyszáz szekere s tizenkétezer lovasa lett, s ezeket elhelyezte a megerősített városokban és a király mellett Jeruzsálemben.
27 The king made silver as common in Jerusalem as stones, and cedars as numerous as the sycamores of the foothills.	27 Végül is azt idézte elő, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfák sokasága pedig hasonlóvá lett az Alföldön növő vadfügefákéhoz.
28 Solomon's horses were imported from Cilicia, where the king's agents purchased them.	28 A lovakat Salamonnak Egyiptomból és Koából hozták. A király kereskedői ugyanis Koából vásárolták és hozták őket megszabott áron.
29 A chariot imported from Egypt cost six hundred shekels, a horse one hundred and fifty shekels; they were exported at these rates to all the Hittite and Aramean kings.	29 Egy-egy szekér hatszáz sékel ezüstbe került Egyiptomból, egy-egy ló pedig százötvenbe; ugyanígy adták a hetita és szír királyok is mindnyájan a lovakat.