Bírák könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Volt abban az időben egy Jefte nevű gileádi, aki igen vitéz és harcias férfi volt; egy parázna nőszemélynek volt a fia és Gileádtól származott.	1 Or Jephté de Galaad était un courageux guerrier. Il était fils d’une prostituée, mais son père était Galaad.
2 Gileádnak azonban felesége volt, s attól fiai lettek; amikor ezek megnőttek, elűzték Jeftét, és ezt mondták: »Te nem örökölhetsz apánk házában, mert más anyától születtél.«	2 La femme de Galaad lui avait donné des fils, et quand ils furent grands ils chassèrent Jephté: “Tu n’auras pas de part d’héritage, lui dirent-ils, dans la maison de notre père, tu n’es que le fils d’une étrangère.”
3 Erre ő elfutott és eltávozott előlük és Tób földjén telepedett meg. Ott a szűkölködő és rablásból élő emberek köréje gyűltek és fejedelmükként követték.	3 Jephté s’éloigna donc de ses frères et s’installa au pays de Tob. Des gens de rien se rassemblèrent autour de Jephté et firent campagne avec lui.
4 Azokban a napokban Ammon fiai hadba szálltak Izrael ellen.	4 C’est à ce moment-là que les Ammonites attaquèrent Israël.
5 Mivel már nagyon szorongatták őket, Gileád fejedelmei elmentek, hogy segítségül hozzák Jeftét Tób földjéről.	5 Les anciens de Galaad allèrent alors chercher Jephté au pays de Tob
6 Azt mondták neki: »Gyere, légy vezérünk, s hadakozz Ammon fiai ellen.«	6 et ils lui dirent: “Viens! Tu seras notre chef et nous combattrons contre les Ammonites.”
7 Ő ezt felelte nekik: »Nemde ti vagytok azok, akik gyűlöltetek engem, s elűztetek apám házából? Most hozzám jöttök, mert kényszerít a szükség.«	7 Mais Jephté répondit aux anciens de Galaad: “N’est-ce pas vous qui m’avez méprisé et chassé de la maison de mon père? Et maintenant vous venez me trouver parce que vous êtes en danger!”
8 Azt mondták erre Gileád fejedelmei Jeftének: »Igenis, azért jöttünk most hozzád, hogy gyere velünk és hadakozz Ammon fiai ellen. Akkor te leszel a feje mindazoknak, akik Gileádot lakják.«	8 Les anciens de Galaad dirent à Jephté: “C’est bien pour cela que nous sommes revenus vers toi aujourd’hui, pour que tu marches à notre tête et que tu combattes contre les Ammonites; nous voulons te faire chef de tous les habitants de Galaad.”
9 Azt mondta erre nekik Jefte: »Igazán azért jöttetek hozzám, hogy hadakozzam értetek Ammon fiaival, s hogyha kezembe adja őket az Úr, én legyek a fejedelmetek?«	9 Jephté répondit aux anciens de Galaad: “Si vous me faites revenir pour combattre les Ammonites et que Yahvé les livre entre mes mains, je serai votre chef.”
10 Azok ezt felelték neki: »Az Úr, aki hallja ezt, maga legyen közvetítőnk és tanúnk, hogy teljesítjük ígéretünket.«	10 Les anciens de Galaad dirent à Jephté: “Yahvé sera témoin contre nous si nous n’agissons pas comme tu viens de dire.”
11 Erre Jefte elment Gileád fejedelmeivel, s az egész nép a fejévé tette, Jefte pedig megismételte minden szavát az Úr előtt Micpában.	11 Jephté partit donc avec les anciens de Galaad, et le peuple le mit à sa tête comme son chef et son général. Puis à Mispa, en présence de Yahvé, Jephté répéta toutes ses conditions.
12 Aztán követeket küldött Ammon fiainak királyához, hogy mondják a nevében: »Mi van közöttünk, hogy ellenem jöttél elpusztítani földemet?«	12 Jephté envoya des hommes au roi des Ammonites avec ce message: “Pourquoi viens-tu te mêler de mes affaires et me faire la guerre dans mon pays?”
13 Az így felelt nekik: »Az, hogy Izrael elvette földemet, amikor feljött Egyiptomból, az Arnon szélétől egészen a Jabbokig, s a Jordánig: add tehát vissza most nekem békességgel!«	13 Le roi des Ammonites répondit aux messagers de Jephté: “C’est parce que les Israélites se sont emparés de mon territoire depuis l’Arnon jusqu’au Yabok et au Jourdain lorsqu’ils sont arrivés d’Égypte. Maintenant donc, rends-le de bon gré.”
14 Erre újra üzent általuk Jefte, s azt parancsolta, hogy ezt mondják Ammon királyának:	14 De nouveau, Jephté envoya des messagers au roi des Ammonites.
15 »Ezt üzeni Jefte: Izrael nem vette el sem Moáb földjét, sem Ammon fiainak földjét.	15 Il lui fit dire de sa part: “Israël ne s’est pas emparé du pays de Moab, ni du pays des Ammonites.
16 Amikor ugyanis feljött Egyiptomból, s átvonult a pusztán a Vörös-tengerig és Kádesbe jutott,	16 Lorsque les Israélites sont montés d’Égypte, ils ont marché dans le désert jusqu’à la mer des Roseaux et ils sont arrivés à Qadesh.
17 követeket küldött Edom királyához, s azt üzente: ‘Engedd meg nekem, hogy átvonuljak földeden.’ Az nem járult hozzá kéréséhez. Moáb királyához is elküldött, s az is megtagadta az átvonulás megengedését. Kádesben maradt tehát,	17 Alors Israël envoya des messagers au roi d’Édom pour lui dire: ‘Laisse-moi traverser ton pays.’ Mais le roi d’Édom refusa. Ils envoya de même des messagers au roi de Moab qui refusa aussi. Alors Israël séjourna à Qadesh.
18 majd oldalról megkerülte Edom földjét s Moáb földjét, s eljutott a Moáb földjétől keletre eső vidékre, s az Arnonon túl ütött tábort. Moáb területére nem is akart bemenni, hiszen az Arnon Moáb földjének a határa.	18 “Il marcha ensuite dans le désert, contourna le pays d’Édom et le pays de Moab, et arriva par l’est du pays de Moab. Il installa son camp au-delà de l’Arnon, mais il n’entra pas dans le territoire de Moab, puisque sa frontière c’est l’Arnon.
19 Aztán követeket küldött Izrael Szihonhoz, az amoriták azon királyához, aki Hesbonban lakott és ezt üzente neki: ‘Engedd meg, hogy átvonuljak földeden a folyóig.’	19 “Ensuite Israël envoya des messagers à Sihon, roi des Amorites, qui régnait à Heshbon. Israël lui dit: ‘Laisse-nous traverser ton pays jusqu’au lieu où je vais.’
20 De az is megvetette Izrael szavait, s nem engedte meg, hogy átvonuljon területén, sőt egybegyűjtötte mérhetetlen seregét, s kivonult ellene Jászába, s erősen ellenállt.	20 Mais Sihon refusa de laisser Israël traverser son pays. Sihon rassembla même tous ses gens, ils montèrent leur camp à Yahas et engagèrent le combat contre Israël.
21 De az Úr Izrael kezébe adta egész seregével együtt, úgyhogy az megverte őt és elfoglalta az amoritáknak, azon vidék lakóinak egész földjét,	21 Yahvé, le Dieu d’Israël, livra Sihon et toute son armée entre les mains d’Israël qui les écrasa. Et Israël s’empara de tout le pays des Amorites qui habitaient la région.
22 s egész területét az Arnontól a Jabbokig, s a pusztától a Jordánig.	22 Ensuite, il conquit tout le territoire des Amorites, depuis l’Arnon jusqu’au Yabok, et depuis le désert jusqu’au Jourdain.
23 Az Úr, Izrael Istene tette tönkre az amoritákat, Ő hadakozott ellenük népéért, Izraelért, s te most el akarnád foglalni földjét?	23 “Maintenant que Yahvé, le Dieu d’Israël, a dépossédé les Amorites en faveur de son peuple, tu voudrais à ton tour déposséder Israël?
24 Nemde az, amit Kámos, a te istened elfoglal, az joggal megillet téged? Az tehát, amit az Úr, a mi Istenünk mint győztes elfoglalt, nekünk jár birtokul.	24 Si tu te considères propriétaire de ce que Kémoch, ton dieu, t’a donné, pourquoi veux-tu nous prendre ce que Yahvé notre Dieu nous a donné?
25 Avagy talán különb vagy Báláknál, Szefor fiánál, Moáb királyánál? Be tudod-e bizonyítani, hogy az perbe szállt Izraellel, s hadakozott ellene?	25 Te crois-tu plus fort que Balak, fils de Sipor, le roi de Moab? A-t-il pu résister à Israël? A-t-il pu triompher de lui?
26 Izrael meg Hesbonban és leányvárosaiban, Ároerben s leányvárosaiban meg mindazon városokban, amelyek a Jordán mellett vannak, háromszáz esztendő óta lakik! Miért nem kíséreltetek meg semmit sem annyi időn át e követelés dolgában?	26 Voici plus de 300 ans qu’Israël habite à Heshbon et dans ses dépendances, dans Aroër et ses dépendances et dans toutes les villes qui sont sur les bords de l’Arnon. Pourquoi ne les avez-vous pas libérées durant tout ce temps?
27 Nem én vétek tehát ellened, hanem te cselekszel velem gonoszul, amikor igaztalan harcot indítasz ellenem. Az Úr, e napnak bírája, tegyen igazságot Izrael és Ammon fiai között.«	27 Je ne t’ai pas fait de tort, c’est toi qui as mal agi envers moi en me faisant la guerre. Que Yahvé, le Juge, juge aujourd’hui entre les Israélites et les Ammonites.”
28 De Ammon fiainak királya nem hallgatott Jefte szavaira, amelyeket a követek által üzent.	28 Mais le roi des Ammonites n’écouta pas les paroles que Jephté lui adressait.
29 Ekkor Jeftét megszállta az Úr lelke, mire ő bejárta Gileádot és Manasszét és elment Gileád-Micpába. Amikor aztán onnan átment Ammon fiai elé,	29 L’esprit de Yahvé s’empara de Jephté. Il traversa Galaad et Manassé, puis il passa par Mispa-de-Galaad et, de Mispa-de-Galaad, arriva chez les Ammonites.
30 fogadalmat tett az Úrnak, ezekkel a szavakkal: »Ha kezembe adod Ammon fiait:	30 Il fit ce vœu à Yahvé: “Si tu livres les Ammonites entre mes mains,
31 bárki lép ki elsőnek házam ajtaján, hogy elém jöjjön, amikor békességgel visszatérek Ammon fiaitól, bemutatom őt egészen elégő áldozatul az Úrnak.«	31 le premier qui passera la porte de ma maison pour venir à ma rencontre après ma victoire sur les Ammonites, il sera pour Yahvé et je le sacrifierai par le feu.”
32 Átment tehát Jefte Ammon fiai elé, hogy hadakozzon ellenük, s az Úr a kezébe is adta őket.	32 Jephté passa donc sur les terres des Ammonites pour les combattre, et Yahvé les livra entre ses mains.
33 Így ő igen súlyos vereséget mért rájuk és verte őket Ároertől kezdve egészen addig, ahol Mennítbe jutni, húsz városon keresztül és egészen a szőlőhegyeknél fekvő Ábelig. Így Izrael fiai megalázták Ammon fiait.	33 Il les battit depuis Aroër jusqu’aux environs de Minnit (il s’empara donc de 20 villes) et jusqu’à Abel-Kéramim. Ce fut une très grande défaite pour les Ammonites, ils furent dès lors soumis aux Israélites.
34 Amikor aztán Jefte hazatért Micpába, elé jött egyetlen lánya, dobokkal és táncoló karokkal; más gyermeke nem is volt neki.	34 Or, lorsque Jephté regagnait sa maison à Mispa, sa fille sortit à sa rencontre avec des tambourins et des chœurs. Elle était son unique enfant; en dehors d’elle il n’avait ni fils ni fille.
35 Amint ő azt meglátta, megszaggatta ruháját és azt mondta: »Jaj nekem, lányom, csalódást szereztél nekem és csalódást szereztél magadnak is: szavamat adtam ugyanis az Úrnak, s azt meg nem másíthatom.«	35 Quand il l’aperçut, il déchira ses vêtements et dit: “Ah, ma fille, tu me mets par terre! Et c’est toi qui viens m’apporter le malheur! J’ai promis à Yahvé sans réfléchir, et maintenant je ne puis revenir en arrière.”
36 Az ezt felelte neki: »Apám, ha szavadat adtad az Úrnak, hajtsd végre rajtam, amit fogadtál, hiszen megkaptad a bosszúállást s a győzelmet ellenségeid felett.«	36 Elle lui répondit: “Mon père, puisque Yahvé a tiré vengeance de tes ennemis, les Ammonites, même si tu as promis trop vite à Yahvé, tu dois agir envers moi selon la parole qui est sortie de ta bouche.”
37 Majd azt mondta apjának: »Csak azt az egyet tedd meg nekem, amit kérek: engedj el engem, hadd menjek két hónapra a hegyekbe, s hadd sírjak szüzességemen barátnőimmel.«	37 Et elle dit à son père: “Accorde-moi ceci: Laisse-moi un délai de deux mois pour que j’aille errer sur les monts avec mes compagnes et pleurer cette mort quand je suis encore vierge.”
38 Az ezt felelte neki: »Menj!« – és elengedte őt két hónapra. Ő el is ment társ- és barátnőivel és sírt szüzességén a hegyekben.	38 Il lui répondit: “Va!” et il la laissa partir pour deux mois. Elle s’en alla donc avec ses compagnes pour pleurer sur les monts cette mort quand elle était encore vierge.
39 Amikor aztán eltelt a két hónap, visszatért apjához, s az úgy cselekedett vele, amint megfogadta, s ő nem ismert meg férfit. Ebből támadt az a szokás és maradt fenn az a gyakorlat Izraelben,	39 Au bout de deux mois elle revint vers son père, et il accomplit envers elle le vœu qu’il avait fait. Elle n’avait pas connu d’homme. Depuis c’est une coutume en Israël
40 hogy esztendőnként összegyűlnek Izrael lányai, s négy napon át siratják a gileádi Jefte lányát.	40 que chaque année les filles d’Israël aillent se lamenter sur la fille de Jephté de Galaad.