Levél a zsidóknak 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Így tehát, mellőzve Krisztus tanításának elemeit, a tökéletesebb dolgokra térünk át, s nem rakjuk le újra az alapot a holt cselekedetekből való megtérésről és az Istenben való hitről,	1 Therefore, interrupting an explanation of the basics of Christ, let us consider what is more advanced, not presenting again the fundamentals of repentance from dead works, and of faith toward God,
2 a keresztségek tanításáról, valamint a kézföltételről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről.	2 of the doctrine of baptism, and also of the imposition of hands, and of the resurrection of the dead, and of eternal judgment.
3 Ezt is megtesszük majd, ha Isten megengedi.	3 And we shall do this, if indeed God permits it.
4 Lehetetlen ugyanis, hogy azok, akik egyszer megvilágosodtak, megízlelték a mennyei ajándékot, részesültek a Szentlélekben,	4 For it is impossible for those who were once illuminated, and have even tasted of the heavenly gift, and have become sharers in the Holy Spirit,
5 és megízlelték Isten értékes igéjét és a jövendő világ erőit,	5 who, despite having tasted the good Word of God and the virtues of the future age, have yet fallen away,
6 azután mégis elestek, hogy ismét megújuljanak és megtérjenek. Ők ugyanis újra megfeszítik Isten Fiát, amennyire rajtuk áll, és csúfot űznek belőle.	6 to be renewed again to penance, since they are crucifying again in themselves the Son of God and are still maintaining pretenses.
7 Mert az a föld, amely beissza a gyakran hulló esőt, és alkalmas növényt terem azoknak, akik művelik, Istentől áldást nyer;	7 For the earth accepts a blessing from God, by drinking in the rain that often falls upon it, and by producing plants that are useful to those by whom it is cultivated.
8 az viszont, amelyik tövist és bojtorjánt terem , megvetésre méltó, átok fenyegeti, s a sorsa a tűzben való megégettetés.	8 But whatever brings forth thorns and briers is rejected, and is closest to what is accursed; their consummation is in combustion.
9 De tőletek, szeretteim, jobbat remélünk, és azt, ami közelebb van az üdvösséghez, bár így beszélünk.	9 But from you, most beloved, we are confident that there will be things better and closer to salvation; even though we speak in this way.
10 Mert Isten nem igazságtalan, hogy megfeledkezzék művetekről és a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.	10 For God is not unjust, such that he would forget your work and the love that you have shown in his name. For you have ministered, and you continue to minister, to the saints.
11 Azt kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt a készséget tanúsítsa mindvégig, míg a remény be nem teljesedik,	11 Yet we desire that each one of you display the same solicitude toward the fulfillment of hope, even unto the end,
12 s hogy ne legyetek restek, hanem azok követői, akik a hit és a béketűrés által örökösei az ígéreteknek.	12 so that you may not be slow to act, but instead may be imitators of those who, through faith and patience, shall inherit the promises.
13 Mert amikor az Úr Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nála nem volt senki nagyobb, akire esküdjék, önmagára esküdött:	13 For God, in making promises to Abraham, swore by himself, (because he had no one greater by whom he might swear),
14 »Bizony, áldván áldalak téged és sokasítván megsokasítalak.«	14 saying: “Blessing, I shall bless you, and multiplying, I shall multiply you.”
15 Az pedig türelmesen kitartott, és így elnyerte az ígérteket.	15 And in this way, by enduring patiently, he secured the promise.
16 Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és minden viszálykodásuk vége a megerősítő eskü.	16 For men swear by what is greater than themselves, and an oath as confirmation is the end of all their controversy.
17 Ezért Isten, hogy annál inkább megmutassa az ígéret örököseinek terve változatlanságát, esküvel kötelezte magát,	17 In this matter, God, wanting to reveal more thoroughly the immutability of his counsel to the heirs of the promise, interposed an oath,
18 hogy két megmásíthatatlan dolog által, melyek tekintetében Isten nem hazudhat, igazán komoly vigasztalásunk legyen nekünk, akik törekszünk az elénk tárt remény elnyerésére.	18 so that by two immutable things, in which it is impossible for God to lie, we may have the strongest solace: we who have fled together so as to hold fast to the hope set before us.
19 Ez a mi lelkünk biztos és szilárd horgonya, amely elér a kárpit belsejéig ,	19 This we have as an anchor of the soul, safe and sound, which advances even to the interior of the veil,
20 ahová elsőként lépett be értünk Jézus, aki Melkizedek rendje szerint főpap lett mindörökké .	20 to the place where the forerunner Jesus has entered on our behalf, so as to become the High Priest for eternity, according to the order of Melchizedek.