Második levél a korintusiaknak 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Ha már dicsekednem kell – bár semmit sem használ – áttérek a látomásokra és az Úr kinyilatkoztatásaira.	1 אָמְנָם נִצְרַכְתִּי לְהִתְהַלֵּל וְאַף כִּי לֹא יוֹעִיל לִי אָבוֹא לְמַרְאוֹת הָאָדוֹן וְחֶזְיֹנוֹתָיו
2 Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig.	2 יָדַעְתִּי אִישׁ בַּמָּשִׁיחַ זֶה אַרְבַּע־עֶשְׂרֵה שָׁנָה אִם־הָיָה בַגּוּף לֹא יָדַעְתִּי אוֹ־מִחוּץ לַגּוּף לֹא יָדַעְתִּי הָאֱלֹהִים יוֹדֵעַ וְהָאִישׁ הַהוּא לֻקַּח עַד־לָרָקִיעַ הַשְּׁלִישִׁי
3 S tudom, hogy ugyanez az ember – testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja –	3 וְיָדַעְתִּי אֶת־הָאִישׁ הַהוּא אִם־בַּגּוּף אוֹ־מִחוּץ לַגּוּף לֹא יָדַעְתִּי הָאֱלֹהִים יוֹדֵעַ
4 elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania.	4 אֲשֶׁר הֹעֲלָה אֶל־הַפַּרְדֵּס וַיִּשְׁמַע דְּבָרִים נִסְתָּרִים אֲשֶׁר נִמְנָע מֵאִישׁ לְמַלְלָם
5 Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal viszont nem dicsekszem, csak gyöngeségeimmel.	5 עַל־אִישׁ כָּמוֹהוּ אֶתְהַלֵּל אַךְ עַל־עַצְמִי לֹא־אֶתְהַלֵּל זוּלָתִי בְּחֻלְשׁוֹתָי
6 Pedig ha dicsekedni akarnék, akkor sem lennék ostoba, hiszen igazságot mondanék, de tartózkodom ettől, nehogy valaki többre becsüljön annál, amit bennem lát vagy amit tőlem hall	6 כִּי לוּ־חָפַצְתִּי לְהִתְהַלֵּל לֹא־אֶהְיֶה סָכָל כִּי־אֱמֶת אֲדַבֵּר אֲבָל אֶתְאַפַּק פֶּן־יַחְשְׁבֵנִי אִישׁ יוֹתֵר מִמַּה־שֶּׁיִּרְאֶה בִי אוֹ שֶׁיִּשְׁמַע מִמֶּנִּי
7 a kinyilatkoztatások nagysága miatt. Ezért, hogy el ne bízzam magam, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul verjen.	7 וּלְמַעַן אֲשֶׁר לֹא אֶתְרוֹמֵם בְּרָב־גֹּדֶל הַחֶזְיֹנוֹת נִתַּן־לִי סִלּוֹן בִּבְשָׂרִי מַלְאַךְ הַשָּׂטָן לְהַכֹּתֵנִי בְּאֶגְרוֹף לְמַעַן לֹא אֶתְרוֹמָם
8 Háromszor kértem emiatt az Urat, hogy távozzék az tőlem;	8 עַל־זֹאת הִתְחַנַּנְתִּי שָׁלשׁ פְּעָמִים אֶל־הָאָדוֹן לַהֲסִירוֹ מִמֶּנִּי
9 de ő azt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé.« Legszívesebben tehát gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.	9 וַיֹּאמֶר אֵלַי דַּי־לְךָ חַסְדִּי כִּי בַחֻלְשָׁה תֻּשְׁלַם גְּבוּרָתִי עַל־כֵּן שָׂמַח לִבִּי לְהִתְהַלֵּל בְּחֻלְשׁוֹתַי לְמַעַן תִּשְׁרֶה עָלַי גְּבוּרַת הַמָּשִׁיחַ
10 Ezért telik kedvem a Krisztusért való erőtlenségben, bántalmazásban, szükségben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.	10 לָכֵן רָצְתָה נַפְשִׁי בְּחֻלְשׁוֹת וּבַחֲרָפוֹת וּבְצָרוֹת וּבִרְדִיפוֹת וּבִמְצוּקוֹת בְּעַד הַמָּשִׁיחַ כִּי־כַאֲשֶׁר חָלַשְׁתִּי אָז גִּבּוֹר אָנִי
11 Ostobává lettem, ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok, semmivel sem voltam ugyanis kisebb azoknál, akik fölötte nagy apostolok – bár semmi sem vagyok;	11 סָכָל הָיִיתִי בְּהִתְהַלְלִי אַתֶּם הִכְרַחְתֶּם אֹתִי תַּחַת אֲשֶׁר־הָיָה עֲלֵיכֶם לְהַזְכִּירֵנִי לָשֶׁבַח כִּי לֹא־נֹפֵל אָנֹכִי בִּמְאוּמָה מִן־הַשְּׁלִיחִים הַגְּדוֹלִים כָּל־כָּךְ אַף כִּי־כְאַיִן אָנֹכִי
12 de az én apostoli mivoltom jelei a végtelen türelemben, jelekben, csodákban és hatalmi tettekben nyilvánultak meg közöttetek.	12 הֵן־אֹתוֹת הַשָּׁלִיחַ נַעֲשֹוּ בְקִרְבְּכֶם בְּכָל־סַבְלָנוּת בְּאֹתוֹת וּבְמוֹפְתִים וּבִגְבוּרוֹת
13 Mert miben kaptatok kevesebbet a többi egyházaknál, hacsak nem abban, hogy én magam nem voltam a terhetekre? Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!	13 כִּי־בַמֶּה נִגְרַעְתֶּם מִן־הַקְּהִלּוֹת הָאֲחֵרוֹת אִם־לֹא הֶלְאֵיתִי אֶתְכֶם סִלְחוּ־נָא לִי אֶת־הָעַוְלָה הַזֹּאת
14 Íme, most harmadszor készülök hozzátok menni, de nem leszek a terhetekre. Mert nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket, hiszen nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.	14 הִנְנִי מוּכָן לָבוֹא אֲלֵיכֶם פַּעַם שְׁלִישִׁית וְלֹא אַלְאֶה אֶתְכֶם כִּי לֹא אֲבַקֵּשׁ אֵת אֲשֶׁר לָכֶם כִּי אִם־אֶתְכֶם כִּי הַבָּנִים אֵינָם חַיָּבִים לֶאֱצֹר אוֹצָרוֹת לָאָבוֹת כִּי אִם־הָאָבוֹת לַבָּנִים
15 Én pedig igen szívesen áldozok, sőt magam is áldozattá leszek a ti lelketekért. Ha én ennyire szeretlek titeket, kevesebb szeretetre találnék nálatok?	15 אֲבָל אֲנִי בְּכָל־חֵפֶץ לְבָבִי אֲפַזֵּר אֶת אֲשֶׁר לִי וְאַף אֶת נַפְשִׁי אֶתֵּן בְּעַד נַפְשׁוֹתֵיכֶם אַף אִם־תַּחַת אַהֲבָתִי לָכֶם הַיְתֵרָה אַתֶּם תַּמְעִיטוּ אֶת־אַהֲבַתְכֶם אֵלָי
16 Ám legyen, én nem voltam terhetekre, mivel azonban ravasz vagyok, csellel fogtalak meg titeket.	16 אַךְ אִם־כֵּן הוּא וַאֲנִי לֹא הִכְבַּדְתִּי עֲלֵיכֶם אוּלַי כְּאִישׁ עָרוּם בְּמִרְמָה לָכַדְתִּי אֶתְכֶם
17 Behálóztalak-e titeket küldötteim bármelyike által?	17 הַאַף הוֹנֵיתִי אֶתְכֶם בְּיַד־אֶחָד מֵאֵלֶּה אֲשֶׁר שָׁלַחְתִּי אֲלֵיכֶם
18 Megkértem Títuszt, és vele elküldtem azt a testvért. Behálózott-e titeket Títusz? Nem jártunk-e ugyanazon lélek szerint? S nem ugyanazon az úton?	18 בִּקַּשְׁתִּי מִן־טִיטוֹס וְשָׁלַחְתִּי אִתּוֹ אֶת־הָאָח הֲכִי־הוֹנָה אֶתְכֶם טִיטוֹס הֲלֹא בְּרוּחַ אֶחָד הִתְהַלַּכְנוּ הֲלֹא בְּמַעְגָּל אֶחָד
19 Régóta azt gondoljátok már, hogy mentegetőzünk előttetek? Isten előtt, Krisztusban beszélünk. Mindez pedig, szeretteim, a ti épülésetekre szolgál.	19 הֲתַחְשְׁבוּ עוֹד כִּי מִתְנַצְּלִים אֲנַחְנוּ אֲלֵיכֶם לֹא כִּי־לִפְנֵי הָאֱלֹהִים נְדַבֵּר בַּמָּשִׁיחַ וְכָל־זֹאת חֲבִיבַי לְמַעַן תִּבָּנוּ
20 Mert félek, hogy amikor majd odaérkezem, nem olyanoknak talállak titeket, amilyeneknek szeretnélek, és ti is olyannak találtok engem, amilyennek nem szeretnétek. Félek, hogy versengés, irigység, indulatosság, egyenetlenkedés, rágalom, fondorkodás, felfuvalkodottság, pártoskodás lesz köztetek,	20 כִּי יָרֵא אָנֹכִי פֶּן־בְּבֹאִי לֹא־אֶמְצָא אֶתְכֶם כַּאֲשֶׁר חָפַצְתִּי וְאַתֶּם גַּם־אַתֶּם לֹא־תִמְצְאוּ אֹתִי כַּאֲשֶׁר חֲפַצְתֶּם פֶּן־יִהְיֶה בָכֶם מַצָּה וְקִנְאָה וָרֹגֶז וּמְרִיבוֹת וְדִבָּה רָעָה וּרְכִילוּת וְגֵאוּת וּמְבוּכָה
21 úgyhogy amikor odaérkezem, az én Istenem ismét megaláz engem nálatok, és meg kell majd siratnom sokakat azok közül, akik régebben vétkeztek, és nem tértek meg a tisztátalanságból, paráznaságból és szemérmetlenségből, amelyet elkövettek.	21 פֶּן־אָשׁוּב לָבוֹא וְיַשְׁפִּילֵנִי אֱלֹהַי אֶצְלְכֶם וְאֶתְאַבֵּל עַל־רַבִּים אֲשֶׁר־חָטְאוּ כְבָר וְלֹא שָׁבוּ מִן־הַטֻּמְאָה וּמִן־הַזְּנוּת וּמִן־הַזִּמָּה אֲשֶׁר עָשֹוּ