Második levél a korintusiaknak 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Krisztus szelídségére és szerénységére kérlek titeket, én Pál, aki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok köztetek, távollétemben azonban bátor vagyok veletek szemben:	1 But I myself, Paul, am begging you, through the meekness and modesty of Christ. I am certainly, by appearances, lowly among you, yet I have confidence in you, even while I am absent.
2 kérlek benneteket, hogy amikor majd nálatok leszek, ne kelljen bátornak lennem, olyan határozottsággal, amellyel, úgy gondolom, bátor lehetek egyesekkel szemben, akik úgy vélekednek rólunk, mintha mi az emberek módjára viselkednénk.	2 So I am petitioning you, lest I be bold, when present, with that bold confidence that I am considered to have by certain ones who judge us as if we were walking according to the flesh.
3 Mert bár emberek vagyunk, nem emberek módjára harcolunk.	3 For though we walk in the flesh, we do not battle according to the flesh.
4 Harci fegyvereink ugyanis nem embertől származnak, hanem Isten által erősek az erősségek lerombolására. Harcunkkal leromboljuk a terveket,	4 For the weapons of our battles are not carnal, yet still they are powerful with God, unto the destruction of fortifications: tearing down every counsel
5 és minden magasságot, amely Isten ismerete ellen ágaskodik, és fogságba ejtünk minden értelmet, Krisztus iránt való engedelmességre.	5 and height that extols itself contrary to the wisdom of God, and leading every intellect into the captivity of obedience to Christ,
6 Készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt teljes lesz a ti engedelmességetek.	6 and standing ready to repudiate every disobedience, when your own obedience has been fulfilled.
7 Nézzetek szembe a valósággal! Ha valaki azzal biztatja magát, hogy Krisztusé, gondolja meg magában azt is, hogy amint ő Krisztusé, úgy mi is.	7 Consider the things that are in accord with appearances. If anyone trusts that by these things he belongs to Christ, let him reconsider this within himself. For just as he belongs to Christ, so also do we.
8 Mert még ha kissé többet is találnék dicsekedni hatalmunkkal, amelyet az Úr a ti építésetekre, s nem romlásotokra adott, nem vallanék szégyent.	8 And if I were even to glory somewhat more about our authority, which the Lord has given to us for your edification, and not for your destruction, I should not be ashamed.
9 De nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy csak rémisztgetlek titeket a levelekkel.	9 But let it not be said that I am scaring you by means of epistles.
10 Mert »a levelek ugyan – mondják – súlyosak és erősek, a testi megjelenése azonban erőtlen, és a beszéde gyarló.«	10 For they say: “His epistles, indeed, are weighty and strong. But his bodily presence is weak, and his speech is contemptible.”
11 Gondoljon az ilyen arra, hogy amilyenek távollétünkben vagyunk leveleinkben, szóval, olyanok leszünk ottlétünkkor is, tettel.	11 Let someone like this realize that whatever we are in word through epistles, while absent: we are much the same in deed, while present.
12 Mert mi nem merjük magunkat azokhoz számítani vagy hasonlítani, akik önmagukat ajánlják; de oktalanul viselkednek, hiszen önmagukhoz mérik és önmagukhoz hasonlítják magukat.	12 For we would not dare to interpose or compare ourselves with certain ones who commend themselves. But we measure ourselves by ourselves, and we compare ourselves with ourselves.
13 Mi azonban nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem annak a munkának a mértéke szerint, melyet Isten jelölt ki számunkra, hogy hozzátok is eljussunk.	13 Thus, we will not glory beyond our measure, but rather according to the measure of the limit which God has measured out to us, a measure which extends even to you.
14 Mert mi nem terjeszkedünk ki rátok, mintha nem jutottunk volna el hozzátok, hiszen hozzátok is eljutottunk Krisztus evangéliumával.	14 For we are not overextending ourselves, as if we are not able to reach as far as you are able. For we have gone even as far as you have in the Gospel of Christ.
15 Nem dicsekszünk mértéktelenül mások munkájával, de megvan a reményünk, hogy ha hitetek növekedni fog, bőséges megbecsülésben lesz részünk köztetek saját munkakörünkben.	15 We are not glorying immeasurably over the labors of others. Instead, we hold on to the hope of your growing faith, so as to be magnified in you, according to our own limits, but in abundance,
16 Akkor a rajtatok túl levő területeken is hirdetni fogjuk az evangéliumot, anélkül, hogy a mások által már elvégzett munkával dicsekednénk.	16 and even so as to evangelize in those places that are beyond you, not in order to glory in the measure of others, but rather in those things which have already been prepared.
17 Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék ;	17 But whoever glories, let him glory in the Lord.
18 mert nem az érdemel hitelt, aki önmagát ajánlja, hanem akit az Úr ajánl.	18 For it is not he who commends himself who is approved, but rather he whom God commends.