Az apostolok cselekedetei 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Megmenekülésünk után tudtuk meg, hogy a szigetet Máltának hívják.	1 Once we had come safely through, we discovered that the island was cal ed Malta.
2 A barbárok nem csekély emberséget tanúsítottak irántunk: tüzeket raktak, és gondoskodtak mindannyiunkról a ránk szakadt esőben és hidegben.	2 The inhabitants treated us with unusual kindness. They made us all welcome by lighting a huge firebecause it had started to rain and the weather was cold.
3 Amikor azonban Pál összeszedett egy csomó rőzsét és rárakta a tűzre, egy vipera mászott elő a melegtől, és rávetette magát a kezére.	3 Paul had collected a bundle of sticks and was putting them on the fire when a viper brought out by theheat attached itself to his hand.
4 A barbárok meglátták a kezén lógó állatot, és azt mondogatták egymásnak: »Ez az ember bizonyosan gyilkos, mert kimenekült ugyan a tengerből, de a bosszú nem hagyja életben.«	4 When the inhabitants saw the creature hanging from his hand they said to one another, 'That manmust be a murderer; he may have escaped the sea, but divine justice would not let him live.'
5 De ő lerázta a kígyót a tűzbe, és nem lett semmi baja.	5 However, he shook the creature off into the fire and came to no harm,
6 Pedig azok azt hitték, hogy felpuffad, nyomban lerogy és meghal. Vártak is erre jó ideig, s amikor látták, hogy semmi baj sem érte, mást gondoltak: azt mondták, hogy isten.	6 although they were expecting him at any moment to swell up or drop dead on the spot. After they hadwaited a long time without seeing anything out of the ordinary happen to him, they changed their minds andbegan to say he was a god.
7 Azon a vidéken a sziget Publiusz nevű főemberének voltak birtokai. Ez befogadott minket, és három napig jól tartott bennünket.	7 In that neighbourhood there were estates belonging to the chief man of the island, whose name wasPublius. He received us and entertained us hospitably for three days.
8 Publiusz apja éppen akkor lázban és vérhasban gyötrődve feküdt. Pál bement hozzá, imádkozott, aztán rátette a kezét, és meggyógyította.	8 It happened that Publius' father was in bed, suffering from fever and dysentery. Paul went in to seehim, and after a prayer he laid his hands on the man and healed him.
9 Ez után az eset után a szigetről minden beteg eljött hozzá, és mind meggyógyult.	9 When this happened, the other sick people on the island also came and were cured;
10 Ezek nagy tisztelettel vettek körül minket, s amikor hajóra szálltunk, elhalmoztak bennünket a szükséges dolgokkal.	10 they honoured us with many marks of respect, and when we sailed they put on board the provisionswe needed.
11 Három hónap múlva aztán elindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, s a »Dioszkuroszok« jelvényét viselte.	11 At the end of three months we set sail in a ship that had wintered in the island; she came fromAlexandria and her figurehead was the Twins.
12 Eljutottunk Szirakúzába, és ott maradtunk három napig.	12 We put in at Syracuse and spent three days there;
13 Onnan körbehajózva Régiumba értünk. Mivel másnap déli szél támadt, a rákövetkező napon Puteoliba érkeztünk.	13 from there we followed the coast up to Rhegium. After one day there a south wind sprang up and onthe second day we made Puteoli,
14 Itt testvéreket találtunk, akik kértek minket, hogy maradjunk náluk hét napig, s csak aztán mentünk Rómába.	14 where we found some brothers and had the great encouragement of staying a week with them. Andso we came to Rome.
15 A testvérek meghallották ezt, és elénk jöttek onnan a Fórum Appii-ig és Tresz Tabernéig. Mikor Pál meglátta őket, hálát adott Istennek, és bízni kezdett.	15 When the brothers there heard about us they came to meet us, as far as the Forum of Appius and theThree Taverns. When Paul saw them he thanked God and took courage.
16 Mikor aztán megérkeztünk Rómába, megengedték Pálnak, hogy magánházban lakjon katonai őrizet mellett.	16 On our arrival in Rome Paul was al owed to stay in lodgings of his own with the soldier who guardedhim.
17 Harmadnapra összehívta a zsidók főembereit. Amikor összegyűltek, így szólt hozzájuk: »Testvérek, férfiak, nem tettem ugyan semmit sem a nép vagy az ősi szokás ellen, mégis megkötözve adtak át Jeruzsálemben a rómaiak kezébe.	17 After three days he cal ed together the leading Jews. When they had assembled, he said to them,'Brothers, although I have done nothing against our people or the customs of our ancestors, I was arrested inJerusalem and handed over to the Romans.
18 Miután vizsgálatot tartottak ügyemben, el akartak bocsátani, hisz nincs semmi főbenjáró vétkem.	18 They examined me and would have set me free, since they found me guilty of nothing involving thedeath penalty;
19 Mivel azonban a zsidók tiltakoztak, kénytelen voltam a császárhoz fellebbezni. Nem azért, mintha vádolnám valamivel nemzetemet.	19 but the Jews lodged an objection, and I was forced to appeal to Caesar, though not because I hadany accusation to make against my own nation.
20 Emiatt kértem, hogy lássalak titeket és beszéljek veletek. Ezek a kötelek ugyanis Izrael reménysége miatt vesznek körül engem.«	20 That is why I have urged you to see me and have a discussion with me, for it is on account of thehope of Israel that I wear this chain.'
21 Azok azt válaszolták neki: »Semmilyen levelet nem kaptunk rólad Júdeából, és az idejövő testvérek egyike sem hozott hírt vagy mondott rólad valami rosszat.	21 They answered, 'We have received no letters from Judaea about you, nor has any of the brothersarrived here with any report or story of anything to your discredit.
22 Kérünk, hadd halljuk tőled, hogyan gondolkozol. Tudjuk ugyanis erről a felekezetről, hogy mindenütt ellenzésre talál.«	22 We think it would be as wel to hear your own account of your position; al we know about this sect isthat it encounters opposition everywhere.'
23 Megállapodtak tehát vele egy napban, s akkor igen sokan eljöttek hozzá a szállásra. Ő pedig magyarázott nekik, és tanúságot tett Isten országáról. Reggeltől estig igyekezett őket Mózes törvényéből és a prófétákból meggyőzni Jézusról.	23 So they arranged a day with him and a large number of them visited him at his lodgings. He put hiscase to them, testifying to the kingdom of God and trying to persuade them about Jesus, arguing from the Law ofMoses and the prophets from early morning until evening;
24 Egyesek hittek szavainak, mások viszont nem hittek.	24 and some were convinced by what he said, while the rest were sceptical.
25 Mivel nem értettek egyet egymás között, szétszéledtek, Pál pedig ezt a mondást idézte nekik: »Jól mondta a Szentlélek atyáinknak Izajás próféta által:	25 So they disagreed among themselves and, as they went away, Paul had one last thing to say to them,'How aptly the Holy Spirit spoke when he told your ancestors through the prophet Isaiah:
26 ‘Menj el ehhez a néphez és mondd nekik: Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok.	26 Go and say to this people: Listen and listen but never understand! Look and look but never perceive!
27 Mert megkeményedett ennek a népnek a szíve, és fülükkel nehezen hallanak, a szemüket eltakarják, nehogy lássanak a szemükkel, s halljanak a fülükkel, nehogy értsenek a szívükkel, s megtérjenek, és meggyógyítsam őket’.	27 This people's heart is torpid, their ears dul ed, they have shut their eyes tight, to avoid using their eyesto see, their ears to hear, using their heart to understand, changing their ways and being healed by me.
28 Vegyétek tehát tudomásul, hogy Istennek ez az üdvözítő szándéka a pogányoknak szól, azok majd meghallgatják!«	28 'You must realise, then, that this salvation of God has been sent to the gentiles;they wil listen to it.'
	29
30 Ő pedig két álló esztendeig ott maradt bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik hozzá betértek.	30 He spent the whole of the two years in his own rented lodging. He welcomed all who came to visithim,
31 Közben hirdette Isten országát, s bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.	31 proclaiming the kingdom of God and teaching the truth about the Lord Jesus Christ with completefearlessness and without any hindrance from anyone.