Evangélium János szerint 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 Amikor Jézus mindezt elmondta, szemét az égre emelve így szólt: »Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged,	1 Ταυτα ελαλησεν ο Ιησους, και υψωσε τους οφθαλμους αυτου εις τον ουρανον και ειπε? Πατερ, ηλθεν η ωρα? δοξασον τον Υιον σου, δια να σε δοξαση και ο Υιος σου,
2 ahogy hatalommal ruháztad fel őt minden test fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon.	2 καθως εδωκας εις αυτον εξουσιαν πασης σαρκος, δια να δωση ζωην αιωνιον εις παντας οσους εδωκας εις αυτον.
3 Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.	3 Αυτη δε ειναι η αιωνιος ζωη, το να γνωριζωσι σε τον μονον αληθινον Θεον και τον οποιον απεστειλας Ιησουν Χριστον.
4 Én megdicsőítettelek téged a földön: befejeztem a művet, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.	4 Εγω σε εδοξασα επι της γης, το εργον ετελειωσα, το οποιον μοι εδωκας δια να καμω?
5 Most te dicsőíts meg engem, Atyám, önmagadnál, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt nálad, mielőtt a világ lett.	5 και τωρα δοξασον με συ, Πατερ, πλησιον σου με την δοξαν, την οποιαν ειχον παρα σοι πριν γεινη ο κοσμος.
6 Megismertettem nevedet az emberekkel, akiket a világból nekem adtál. Ők a tieid voltak, és nekem adtad őket, s ők megtartották a te szavadat.	6 Εφανερωσα το ονομα σου εις τους ανθρωπους, τους οποιους μοι εδωκας εκ του κοσμου. Ιδικοι σου ησαν και εις εμε εδωκας αυτους, και τον λογον σου εφυλαξαν.
7 Most már megtudták, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van,	7 Τωρα εγνωρισαν οτι παντα οσα μοι εδωκας παρα σου ειναι?
8 mert az igéket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik; ők elfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.	8 διοτι τους λογους, τους οποιους μοι εδωκας, εδωκα εις αυτους, και αυτοι εδεχθησαν και εγνωρισαν αληθως οτι παρα σου εξηλθον, και επιστευσαν οτι συ με απεστειλας.
9 Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert ők a tieid.	9 Εγω περι αυτων παρακαλω? δεν παρακαλω περι του κοσμου, αλλα περι εκεινων, τους οποιους μοι εδωκας, διοτι ιδικοι σου ειναι.
10 Mindaz, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és én megdicsőültem bennük.	10 Και τα εμα παντα σα ειναι και τα σα εμα, και εδοξασθην εν αυτοις.
11 Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi.	11 Και δεν ειμαι πλεον εν τω κοσμω, αλλ' ουτοι ειναι εν τω κοσμω, και εγω ερχομαι προς σε. Πατερ αγιε, φυλαξον αυτους εν τω ονοματι σου, τους οποιους μοι εδωκας, δια να ηναι εν καθως ημεις.
12 Amíg velük voltam, megtartottam őket nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az Írás beteljesedjék.	12 Οτε ημην μετ' αυτων εν τω κοσμω, εγω εφυλαττον αυτους εν τω ονοματι σου? εκεινους τους οποιους μοι εδωκας εφυλαξα, και ουδεις εξ αυτων απωλεσθη ειμη ο υιος της απωλειας, δια να πληρωθη η γραφη.
13 Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.	13 Τωρα δε ερχομαι προς σε, και ταυτα λαλω εν τω κοσμω δια να εχωσι την χαραν μου πληρη εν εαυτοις.
14 Közöltem velük igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból.	14 Εγω εδωκα εις αυτους τον λογον σου, και ο κοσμος εμισησεν αυτους, διοτι δεν ειναι εκ του κοσμου, καθως εγω δεν ειμαι εκ του κοσμου.
15 Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.	15 Δεν παρακαλω να σηκωσης αυτους εκ του κοσμου, αλλα να φυλαξης αυτους εκ του πονηρου.
16 Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.	16 Εκ του κοσμου δεν ειναι, καθως εγω δεν ειμαι εκ του κοσμου.
17 Szenteld meg őket az igazságban. A te igéd igazság.	17 Αγιασον αυτους εν τη αληθεια σου? ο λογος ο ιδικος σου ειναι αληθεια.
18 Ahogyan engem a világba küldtél, úgy küldtem őket én is a világba.	18 Καθως εμε απεστειλας εις τον κοσμον, και εγω απεστειλα αυτους εις τον κοσμον?
19 Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban.	19 και υπερ αυτων εγω αγιαζω εμαυτον, δια να ηναι και αυτοι ηγιασμενοι εν τη αληθεια.
20 De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem,	20 Και δεν παρακαλω μονον περι τουτων, αλλα και περι των πιστευσοντων εις εμε δια του λογου αυτων?
21 hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.	21 δια να ηναι παντες εν, καθως συ, Πατερ, εισαι εν εμοι και εγω εν σοι, να ηναι και αυτοι εν ημιν εν, δια να πιστευση ο κοσμος οτι συ με απεστειλας.
22 Azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, átadtam nekik, hogy egy legyenek, ahogyan mi egy vagyunk.	22 Και εγω την δοξαν την οποιαν μοι εδωκας εδωκα εις αυτους, δια να ηναι εν καθως ημεις ειμεθα εν,
23 Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen egy legyenek. Ismerje meg ebből a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, mint ahogy engem szerettél.	23 εγω εν αυτοις και συ εν εμοι, δια να ηναι τετελειωμενοι εις εν, και να γνωριζη ο κοσμος οτι συ με απεστειλας και ηγαπησας αυτους καθως εμε ηγαπησας.
24 Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt.	24 Πατερ, εκεινους τους οποιους μοι εδωκας, θελω, οπου ειμαι εγω, να ηναι και εκεινοι μετ' εμου, δια να θεωρωσι την δοξαν μου, την οποιαν μοι εδωκας, διοτι με ηγαπησας προ καταβολης κοσμου.
25 Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én ismertelek téged, és ők is megismerték, hogy te küldtél engem.	25 Πατερ δικαιε, και ο κοσμος δεν σε εγνωρισεν, εγω δε σε εγνωρισα, και ουτοι εγνωρισαν οτι συ με απεστειλας.
26 Megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük.«	26 Και εφανερωσα εις αυτους το ονομα σου και θελω φανερωσει, δια να ηναι η αγαπη, με την οποιαν με ηγαπησας, εν αυτοις, και εγω εν αυτοις.