Második Törvénykönyv 26

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked az Úr, a te Istened birtokul adni fog, s azt elfoglalod, s megtelepedsz rajta,	1 Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked az Úr, a te Istened birtokul adni fog, s azt elfoglalod, s megtelepedsz rajta,
2 vedd minden termésedből a zsengét, tedd kosárba, s menj arra a helyre, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, hogy ott tiszteljék nevét,	2 vedd minden termésedből a zsengét, tedd kosárba, s menj arra a helyre, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, hogy ott tiszteljék nevét,
3 és járulj a pap elé, aki abban az időben lesz, s mondd neki: ‘Elismerem ma az Úr, a te Istened előtt, hogy bejutottam arra a földre, amely felől megesküdött atyáinknak, hogy nekünk adja.’	3 és járulj a pap elé, aki abban az időben lesz, s mondd neki: ‘Elismerem ma az Úr, a te Istened előtt, hogy bejutottam arra a földre, amely felől megesküdött atyáinknak, hogy nekünk adja.’
4 Erre vegye el a pap a kosarat kezedből, s tegye az Úr, a te Istened oltára elé.	4 Erre vegye el a pap a kosarat kezedből, s tegye az Úr, a te Istened oltára elé.
5 Aztán mondd az Úr, a te Istened színe előtt: ‘Kóborló arám volt az én atyám, s ő lement Egyiptomba, s ott tartózkodott jövevényként kevesedmagával, s nőtt nagy és erős, temérdek sokaságú nemzetté.	5 Aztán mondd az Úr, a te Istened színe előtt: ‘Kóborló arám volt az én atyám, s ő lement Egyiptomba, s ott tartózkodott jövevényként kevesedmagával, s nőtt nagy és erős, temérdek sokaságú nemzetté.
6 Ám az egyiptomiak sanyargattak és üldöztek minket, s felette nehéz terheket raktak ránk.	6 Ám az egyiptomiak sanyargattak és üldöztek minket, s felette nehéz terheket raktak ránk.
7 Erre mi az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s ő meghallgatott minket, s látta megalázásunkat, fáradalmainkat és szorongatásunkat,	7 Erre mi az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s ő meghallgatott minket, s látta megalázásunkat, fáradalmainkat és szorongatásunkat,
8 és erős kézzel, kinyújtott karral, nagy, félelmetes tettekkel, csodákkal és jelekkel kihozott minket Egyiptomból,	8 és erős kézzel, kinyújtott karral, nagy, félelmetes tettekkel, csodákkal és jelekkel kihozott minket Egyiptomból,
9 s behozott erre a helyre, s nekünk adta ezt a tejjel s mézzel folyó földet.	9 s behozott erre a helyre, s nekünk adta ezt a tejjel s mézzel folyó földet.
10 Éppen azért, íme, most bemutatom annak a földnek a terméséből a zsengét, amelyet az Úr nekem adott.’ – Így tedd le azt az Úr, a te Istened színe előtt, s imádd az Urat, a te Istenedet,	10 Éppen azért, íme, most bemutatom annak a földnek a terméséből a zsengét, amelyet az Úr nekem adott.’ – Így tedd le azt az Úr, a te Istened színe előtt, s imádd az Urat, a te Istenedet,
11 s lakmározzál mindazon javakból, amelyeket az Úr, a te Istened neked és házadnak adott, te meg a levita és a jövevény, aki veled van.	11 s lakmározzál mindazon javakból, amelyeket az Úr, a te Istened neked és házadnak adott, te meg a levita és a jövevény, aki veled van.
12 Amikor minden termésed tizedét teljesen leróttad a tizedek harmadik esztendejében, s odaadtad a levitának, a jövevénynek, az árvának s az özvegynek, hogy egyenek kapuidban, s jóllakjanak,	12 Amikor minden termésed tizedét teljesen leróttad a tizedek harmadik esztendejében, s odaadtad a levitának, a jövevénynek, az árvának s az özvegynek, hogy egyenek kapuidban, s jóllakjanak,
13 akkor így szólj az Úr, a te Istened színe előtt: ‘Kivittem a szent részt a házamból, s odaadtam a levitának s a jövevénynek, az árvának s az özvegynek, úgy, ahogy parancsoltad nekem: nem szegtem meg parancsaidat, s nem feledkeztem meg rendeletedről.	13 akkor így szólj az Úr, a te Istened színe előtt: ‘Kivittem a szent részt a házamból, s odaadtam a levitának s a jövevénynek, az árvának s az özvegynek, úgy, ahogy parancsoltad nekem: nem szegtem meg parancsaidat, s nem feledkeztem meg rendeletedről.
14 Nem ettem belőle gyászomban, nem vittem ki semmiféle tisztátalan állapotomban, s nem fordítottam belőle semmit sem gyászszertartásra. Engedelmeskedtem az Úr, az én Istenem szavának, s mindent úgy tettem, ahogy parancsoltad nekem.	14 Nem ettem belőle gyászomban, nem vittem ki semmiféle tisztátalan állapotomban, s nem fordítottam belőle semmit sem gyászszertartásra. Engedelmeskedtem az Úr, az én Istenem szavának, s mindent úgy tettem, ahogy parancsoltad nekem.
15 Tekints le szent helyedről, magasságos mennyei lakóhelyedről, s áldd meg népedet, Izraelt s a földet, ezt a tejjel s mézzel folyó földet, amelyet nekünk adtál, amint megesküdtél atyáinknak.’	15 Tekints le szent helyedről, magasságos mennyei lakóhelyedről, s áldd meg népedet, Izraelt s a földet, ezt a tejjel s mézzel folyó földet, amelyet nekünk adtál, amint megesküdtél atyáinknak.’
16 Ma az Úr, a te Istened azt parancsolja neked, hogy tedd meg mindezeket a parancsokat és rendeleteket: tartsd meg tehát és teljesítsd őket teljes szívedből és teljes lelkedből.	16 Ma az Úr, a te Istened azt parancsolja neked, hogy tedd meg mindezeket a parancsokat és rendeleteket: tartsd meg tehát és teljesítsd őket teljes szívedből és teljes lelkedből.
17 Te ma az Urat választottad, hogy Istened legyen, hogy az ő útjain járj, megtartsd szertartásait, parancsait s rendeléseit, s az ő szavának engedelmeskedj,	17 Te ma az Urat választottad, hogy Istened legyen, hogy az ő útjain járj, megtartsd szertartásait, parancsait s rendeléseit, s az ő szavának engedelmeskedj,
18 az Úr pedig ma téged választott, hogy tulajdon népe légy, amint szólt neked, s megtartsd minden parancsát,	18 az Úr pedig ma téged választott, hogy tulajdon népe légy, amint szólt neked, s megtartsd minden parancsát,
19 s fennköltebbé tegyen téged minden nemzetnél, amelyet teremtett a maga dicséretére, hírnevére és dicsőségére, hogy szent népe légy az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta.«	19 s fennköltebbé tegyen téged minden nemzetnél, amelyet teremtett a maga dicséretére, hírnevére és dicsőségére, hogy szent népe légy az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta.«