Második Törvénykönyv 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 A hetedik esztendőben tarts elengedést.	1 Septimo anno facies remissionem,
2 Ezt a következő módon kell intézni: Az, akinek tartozik valamivel az embertársa, a rokona vagy a testvére, nem követelheti a tartozást, mert az Úr elengedési esztendeje van.	2 quæ hoc ordine celebrabitur. Cui debetur aliquid ab amico vel proximo ac fratre suo, repetere non poterit, quia annus remissionis est Domini.
3 Az idegentől s a jövevénytől követelheted, polgártársadtól s rokonodtól nem szabad követelned.	3 A peregrino et advena exiges : civem et propinquum repetendi non habebis potestatem.
4 Egyáltalán nem lesz szegény és koldus közöttetek, mert megáld majd téged az Úr, a te Istened azon a földön, amelyet birtokul fog adni neked,	4 Et omnino indigens et mendicus non erit inter vos : ut benedicat tibi Dominus Deus tuus in terra, quam traditurus est tibi in possessionem.
5 feltéve, hogy hallgatsz az Úr, a te Istened szavára, s megtartod mindazt, amit parancsolt, s amit én ma meghagyok neked. Megáld téged, amint megígérte,	5 Si tamen audieris vocem Domini Dei tui, et custodieris universa quæ jussit, et quæ ego hodie præcipio tibi, benedicet tibi, ut pollicitus est.
6 sok nemzetnek adsz kölcsönt, de te senkitől sem veszel kölcsönt, sok nemzeten fogsz uralkodni, de rajtad nem fog uralkodni senki sem.	6 Fœnerabis gentibus multis, et ipse a nullo accipies mutuum. Dominaberis nationibus plurimis, et tui nemo dominabitur.
7 Ha szegénységre jut valaki a testvéreid közül, akik valamelyik városod kapuin belül laknak, azon a földön, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog, akkor ne keményítsd meg szívedet, s ne zárd be kezedet,	7 Si unus de fratribus tuis, qui morantur intra portas civitatis tuæ in terra quam Dominus Deus tuus daturus est tibi, ad paupertatem venerit, non obdurabis cor tuum, nec contrahes manum,
8 hanem nyisd meg a szegény előtt és add neki kölcsön azt, amire látod, hogy rászorul.	8 sed aperies eam pauperi, et dabis mutuum, quo eum indigere perspexeris.
9 Vigyázz, nehogy istentelen gondolat támadjon benned, s nehogy azt mondd szívedben: ‘közeledik a hetedik esztendő, az elengedés esztendeje,’ s el ne fordítsd szemedet szegény testvéredtől, nem akarva kölcsönadni neki, amit kíván – hogy az Úrhoz ne kiáltson ellened, s bűnöd ne legyen,	9 Cave ne forte subrepat tibi impia cogitatio, et dicas in corde tuo : Appropinquat septimus annus remissionis : et avertas oculos tuos a paupere fratre tuo, nolens ei quod postulat mutuum commodare : ne clamet contra te ad Dominum, et fiat tibi in peccatum.
10 hanem csak adj neki, s ne ravaszkodjál semmit sem szükségének enyhítése körül, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened minden időben, s mindenben, amit kezedbe veszel.	10 Sed dabis ei : nec ages quippiam callide in ejus necessitatibus sublevandis, ut benedicat tibi Dominus Deus tuus in omni tempore, et in cunctis ad quæ manum miseris.
11 Nem fognak hiányozni a szegények lakásod földjén: azért parancsolom neked, hogy nyisd meg kezedet szűkölködő és szegény testvéred előtt, aki veled lakik azon a földön.	11 Non deerunt pauperes in terra habitationis tuæ : idcirco ego præcipio tibi, ut aperias manum fratri tuo egeno et pauperi, qui tecum versatur in terra.
12 Ha testvéred, egy héber férfi vagy héber nő, eladja magát neked, s hat esztendeig szolgált téged, a hetedik esztendőben bocsásd szabadon.	12 Cum tibi venditus fuerit frater tuus Hebræus aut Hebræa, et sex annis servierit tibi, in septimo anno dimittes eum liberum :
13 Amikor azonban a szabadsággal megajándékozod, ne engedd üres kézzel elmenni,	13 et quem libertate donaveris, nequaquam vacuum abire patieris :
14 hanem adj neki útravalót nyájaidból, szérűdből és sajtódból, amivel majd megáld téged az Úr, a te Istened.	14 sed dabis viaticum de gregibus, et de area, et torculari tuo, quibus Dominus Deus tuus benedixerit tibi.
15 Gondolj csak arra, hogy te is rabszolga voltál Egyiptom földjén, s az Úr, a te Istened megszabadított téged; azért parancsolom tehát én ezt most neked.	15 Memento quod et ipse servieris in terra Ægypti, et liberaverit te Dominus Deus tuus, et idcirco ego nunc præcipio tibi.
16 Ha azonban ő azt mondja: ‘Nem akarok elmenni’ – mivel szeret téged s házadat, s jól érzi magát nálad:	16 Sin autem dixerit : Nolo egredi : eo quod diligat te, et domum tuam, et bene sibi apud te esse sentiat :
17 akkor vedd az árat, s fúrd át a fülét házad ajtaján, s legyen rabszolgád mindörökké. A rabszolganővel is hasonlóan cselekedj.	17 assumes subulam, et perforabis aurem ejus in janua domus tuæ, et serviet tibi usque in æternum. Ancillæ quoque similiter facies.
18 Ne fordítsd el a szemedet róluk, amikor szabadon bocsátod őket, hiszen a napszámos béréhez képest busásan szolgált neked hat esztendeig – hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened minden munkádban, amelyet végzel.	18 Non avertas ab eis oculos tuos, quando dimiseris eos liberos, quoniam juxta mercedem mercenarii per sex annos servivit tibi : ut benedicat tibi Dominus Deus tuus in cunctis operibus quæ agis.
19 Az elsőszülöttek közül, amelyeket szarvasmarháid és aprójószágaid ellenek, mindazt, ami hím, szenteld az Úrnak, a te Istenednek. Ne dolgozzál tehened elsőszülöttével, s ne nyírd meg juhaid elsőszülöttét:	19 De primogenitis, quæ nascuntur in armentis, et in ovibus tuis, quidquid est sexus masculini, sanctificabis Domino Deo tuo. Non operaberis in primogenito bovis, et non tondebis primogenita ovium.
20 az Úrnak, a te Istenednek színe előtt edd meg őket te és házad népe, minden egyes esztendőben, azon a helyen, amelyet majd az Úr kiválaszt.	20 In conspectu Domini Dei tui comedes ea per annos singulos in loco quem elegerit Dominus, tu et domus tua.
21 Ha azonban testi hibája van, ha sánta vagy vak, vagy valamelyik részében rút vagy nyomorult, akkor ne mutasd be az Úrnak, a te Istenednek,	21 Sin autem habuerit maculam, vel claudum fuerit, vel cæcum, aut in aliqua parte deforme vel debile, non immolabitur Domino Deo tuo :
22 hanem városod kapuin belül edd meg; tiszta is, tisztátalan is egyaránt ehet belőlük, éppúgy, mint a vadkecskéből meg a szarvasból.	22 sed intra portas urbis tuæ comedes illud : tam mundus quam immundus similiter vescentur eis, quasi caprea et cervo.
23 Csak arra ügyelj, hogy a vérüket meg ne edd, hanem a földre öntsd, mint a vizet.	23 Hoc solum observabis, ut sanguinem eorum non comedas, sed effundes in terram quasi aquam.