Második Törvénykönyv 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izraelhez intézett a Jordánon túl, a pusztában, a Mezőségen, a Vörös-tengerrel átellenben, Párán, Tófel, Lábán és Hácerót között, ahol igen sok arany van.	1 Queste son le parole che Mosè rivolse a tutto Israele di là dal Giordano, nel deserto, nella pianura di faccia al Mar Rosso, tra Faran, Tofel, Laban e Haserot, dov'è moltissimo oro.
2 Tizenegy napig tart a járás a Hórebtől a Szeír hegy felé vivő úton Kádes-Barneáig.	2 Dall'Oreb a Cadesbarne, per la via del monte di Seir, vi è la distanza di undici giornate di cammino.
3 A negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hó első napján Mózes elmondta Izrael fiainak mindazt, amit megparancsolt neki az Úr,	3 Nell'anno quarantesimo, nell'undecimo mese, al primo del mese, Mosè disse ai figli d'Israele tutto quello che il Signore gli aveva comandato di dir loro,
4 miután megverte Szihont, az amoriták királyát, aki Hesebonban lakott, meg Ógot, Básán királyát, aki Astarótban és Edráiban lakott.	4 e lo fece dopo avere sconfitto Sehon re degli Amorrei, che abitava in Esebon, e Og re di Basan, che, abitava in Astarot e in Edrai,
5 A Jordánon túl Moáb földjén kezdte el Mózes kifejteni a törvényt ezekkel a szavakkal:	5 al di là del Giordano, nella terra di Moab. E Mosè prese a spiegar la legge e disse:
6 »Az Úr, a mi Istenünk szólt hozzánk a Hóreben, és azt mondta: ‘Eleget voltatok már ennél a hegynél!	6 « Il Signore Dio nostro parlò a noi sull'Oreb, dicendo: Vi siete fermati abbastanza a questo monte:
7 Forduljatok meg, és menjetek el az amoriták hegységére, s a többi helyre, amely annak közelében van: a Mezőségre, a Hegyvidékre, az Alföldre, a Délvidékre, a tenger mellékére, a kánaániak földjére és a Libanonra, egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig.	7 or movetevi ed avviatevi verso il monte degli Amorrei e i luoghi vicini, verso le pianure, le montagne e le valli, e il mezzodì, e il littorale, verso la terra dei Cananei, e verso il Libano fino al gran fiume Eufrate.
8 Íme, mondom, nektek adtam azt: menjetek be, és foglaljátok el azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik és utódaiknak adja.’	8 Ecco ve l'ho data: entratevi, e possedete la terra che il Signore giurò di dare ai vostri padri Abramo, Isacco e Giacobbe, e ai loro discendenti dopo di loro.
9 Ugyanabban az időben én azt mondtam nektek:	9 E in quel tempo io vi dissi:
10 Egymagam nem boldogulok veletek, mert az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket, s immár olyan sokan vagytok, mint az ég csillagai.	10 Non vi posso portare da solo, perche, avendovi il Signore Dio vostro moltiplicati, oggi siete in gran numero come le stelle del cielo,
11 Adjon az Úr, atyáitok Istene még sok ezret e számhoz, s áldjon meg titeket, amint mondta! –	11 Il Signore Dio dei padri vostri vi moltiplichi ancora per migliaia, e vi benedica, come ha detto;
12 De én egymagam nem győzöm ügyeiteket, terheiteket és pereiteket.	12 ma io non posso da solo reggere ai vostri affari, alla fatica, alle liti.
13 Adjatok tehát közületek bölcs és értelmes férfiakat, akiknek magaviselete törzseitekben elismert, hogy feljebbvalóitokká tegyem őket.	13 Sceglietemi tra voi degli uomini saggi e sperimentati e di ottima fama nelle vostre tribù, che li costituisca vostri capi.
14 Ekkor ti ezt feleltétek nekem: ‘Jó dolog, amit tenni akarsz.’	14 Allora voi mi rispondeste: Tu proponi un'ottima cosa.
15 Vettem tehát törzseitekből bölcs és nemes férfiakat, és megtettem őket feljebbvalóitokká: ezrek, százak, ötvenek és tizek fejeivé, hogy tanítsanak titeket mindenben.	15 Ed io presi dalle vostre tribù degli uomini saggi e nobili, e li costituii principi, tribuni, capi di cento, di cinquanta, di dieci uomini, perchè v'insegnassero ogni cosa.
16 Aztán megparancsoltam nekik: Hallgassátok meg őket, s ami igazságos, azt ítéljétek, akár bennszülött az illető, akár idegen.	16 E diedi loro quest'ordine: Ascoltateli e giudicate secondo il giusto, tanto se si tratta d'un cittadino che d'un forestiero.
17 Semmi különbség se legyen a személyek között: a kicsit éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyot, senkinek a személyére se tekintsetek, mert Isten ügye az ítélet. Ha valami nehéznek tűnik nektek, terjesszétek elém, azt én hallgatom meg.	17 Non abbiate riguardi personali; ascoltate il piccolo come il grande, senza accettazione di persone, perchè è il giudizio di Dio. Le cose più difficili deferitele a me, e le sentirò io.
18 Aztán megparancsoltam mindazt, amit tennetek kell.	18 E ordinai allora ciò che dovevate fare.
19 Ezek után elindultunk a Hórebtől, és átmentünk azon a rettenetes és végtelen nagy pusztán, amelyet láttatok, az amoriták hegysége felé vivő úton, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta nekünk. Amikor aztán Kádes-Barneába jutottunk,	19 Partiti poi dall'Oreb, attraversammo quel terribile e grandissimo deserto che avete veduto, e, andando verso il monte degli Amorrei, come il Signore Dio nostro ei aveva comandato, giungemmo a Cadesbarne.
20 azt mondtam nektek: Eljutottatok az amoriták hegységéig, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad.	20 Ove io vi dissi: Siete giunti al monte degli Amorrei che il Signore Dio nostro sta per darci.
21 Lásd e földet, amelyet az Úr, a te Istened neked ad, menj fel, és foglald el, amint az Úr, a mi Istenünk atyáidnak mondta; ne félj és semmit se rettegj.	21 Mira la terra che ti dà il Signore Dio tuo: sali e prendine possesso, come disse il Signore Dio nostro ai tuoi padri: non temere e non aver paura di nulla.
22 Erre valamennyien elém járultatok, és azt mondtátok: ‘Küldjünk el férfiakat, hogy vegyék szemügyre a földet, és mondják meg, melyik úton kell felmennünk, és mely városokba kell mennünk.’	22 Allora, accostandovi tutti a me, diceste: Mandiamo degli uomini che esplorino la terra e ci riferiscano per qual via dovremo salire e verso quali città incamminarci.
23 Mivel tetszett nekem ez a beszéd, elküldtem közületek tizenkét férfit, egyet-egyet minden törzsből.	23 Essendomi piaciuto tale discorso, mandai dodici uomini di tra voi, uno per tribù.
24 Azok el is indultak, felmentek a hegységre, és eljutottak egészen a Szőlőfürt völgyéig. Szemügyre vették a földet,	24 Quelli andarono, e traversati i monti, giunsero fin nella Valle del Grappolo; ed esplorato il paese
25 vettek gyümölcséből, s hogy megmutassák termékenységét, elhozták hozzánk, és azt mondták: ‘Jó az a föld, amelyet az Úr, a mi Istenünk adni fog nekünk.’	25 ne presero dei frutti per mostrarne la fecondità, li portarono a noi e dissero: È buona davvero la terra che il Signore Dio nostro sta per darci.
26 Ti azonban nem akartatok felmenni, hanem ellene szegültetek az Úr, a mi Istenünk szavának.	26 Ma voi non voleste salire, e, increduli alle parole del Signore Dio nostro,
27 Zúgolódtatok sátraitokban, és azt mondtátok: ‘Gyűlöl minket az Úr. Azért hozott ki minket Egyiptom földjéről, hogy az amoriták kezébe adjon, és eltöröljön bennünket.	27 vi metteste a mormorare nelle vostre tende e a dire: Perchè ci odia, il Signore ci ha tratti dalla terra d'Egitto, per darci nelle mani degli Amorrei e sterminarci.
28 Hova menjünk fel? Maguk a kémek félemlítették meg szívünket, mert azt mondták: Igen nagy az a sokaság, termetre szálasabb nálunknál, a városok nagyok, és meg vannak erősítve az égig: az enakiták fiait láttuk mi ott.’	28 Dove dobbiamo salire? Gli esploratori hanno atterrito il nostro cuore col dire: Quella gente, è numerosa e più alta di noi; le città sono grandi e fortificate fino al cielo; vi abbiamo veduto i figli di Enac.
29 Erre én azt mondtam nektek: Ne rettegjetek, és ne féljetek tőlük.	29 E io vi dissi: Non temete: non abbiate paura di loro:
30 Az Úr Isten, aki vezet titeket, maga fog harcolni értetek, mint ahogy Egyiptomban cselekedett mindenki szeme láttára.	30 il Signore Dio, che è la vostra guida, combatterà lui per voi, come fece in Egitto a vista di tutti,
31 A pusztában is – te magad láttad –, úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, mint ahogy az ember szokta hordozni kicsi gyermekét, az egész úton, amelyen jártatok, amíg eljutottatok erre a helyre.	31 e nel deserto, dove, come tu stesso hai veduto, il Signore Dio tuo ti ha portato come un uomo sul portare il suo bambino, per tutto il cammino che avete fatto fino a questo luogo.
32 De még ekkor sem hittetek az Úrnak, a ti Isteneteknek,	32 Ma nemmeno dopo tutto questo voi credeste al Signore Dio vostro,
33 aki előttetek járt az úton, és kijelölte a helyet, ahol sátraitokat fel kellett állítanotok, és éjszaka tűz által mutatta nektek az utat, nappal pedig felhőoszlop által.	33 che vi precedette nel cammino, e vi preparò il luogo ove dovevate piantar le tende, e vi mostrò la strada, di notte col fuoco, di giorno colla colonna di nube.
34 Amikor aztán az Úr meghallotta siránkozásotokat, megharagudott és megesküdött:	34 Ma avendo il Signore udite le vostre parole, sdegnato giurò e disse:
35 ‘E gonosz nemzedéknek férfiai közül senki sem fogja meglátni azt a jó földet, amelyet esküvel ígértem atyáitoknak –	35 Nessuno degli uomini di questa generazione perversa vedrà quell'ottima terra da me promessa con giuramento ai padri vostri,
36 kivéve Kálebet, Jefóne fiát: ő ugyanis meglátja, és neki meg fiainak adom azt a földet, amelyet taposott, mert követte az Urat.’ –	36 Eeccetto Caleb figlio di Iefone. Egli la vedrà: a lui ed ai suoi figli darò la terra che egli ha calcato, perchè è stato fedele al Signore.
37 Nem is lehet csodálni a nép ellen való haragját, amikor még énrám is megharagudott az Úr miattatok, s így szólt: ‘Te sem mégy be oda!	37 Nè deve far maraviglia questo sdegno contro il popolo, perchè il Signore, sdegnatosi contro di me per causa vostra, disse: Neanche tu c'entrerai:
38 Józsue, Nún fia, a te szolgád megy be helyetted. Biztasd őt, és erősítsd, mert ő osztja el sorshúzással azt a földet Izraelnek.	38 v'entrerà in vece tua Giosuè figlio di Nun, tuo ministro: esortalo e fagli coraggio, chè egli dividerà a sorte la terra a Israele.
39 Gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy fogságba kerülnek, s fiaitok, akik ma még nem ismerik a jó és rossz különbségét, azok mennek be; nekik adom azt a földet, s ők foglalják el.	39 I vostri bambini, dei quali avete detto che sarebbero menati schiavi, i vostri figli che oggi non distinguono il bene dal male, essi c'entreranno, a loro la darò, e la possederanno;
40 Ti azonban forduljatok meg, s menjetek vissza a pusztába, a Vörös-tenger felé vivő úton!’	40 ma voi tornate indietro, andate nel deserto, verse il Mar Rosso.
41 Erre ti azt feleltétek nekem: ‘Vétkeztünk az Úr ellen; felmegyünk és harcolunk, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta.’ Amikor aztán felfegyverkeztetek, s a hegyre tartottatok,	41 E voi mi rispondeste: Abbiamo pecato contro il Signore; ma ora saliremo e combatteremo, come il Signore Dio nostro ha ordinato. Mentre però, prese le armi, vi mettevate in marcia verso il monte,
42 azt mondta nekem az Úr: ‘Mondd nekik: Ne menjetek fel, s ne harcoljatok, mert nem vagyok veletek, hogy el ne hulljatok ellenségeitek előtt.’	42 il Signore mi disse: Di' loro: Non salite, non combattete; perchè io non son con voi, non vogliate cadere davanti ai vostri nemici.
43 Én szóltam, de ti nem hallgattatok rám, hanem szembeszálltatok az Úr parancsával, és felfuvalkodottan felmentetek a hegyre.	43 Io ve lo dissi, ma non deste retta; anzi, contro l'ordine del Signore, gonfi di superbia saliste sul monte.
44 Erre kijöttek az amoriták, akik a hegységben laktak, felvonultak ellenetek, és úgy megkergettek titeket, ahogy a méhek szokták megkergetni az embert, és vágtak titeket Szeírtől Hormáig.	44 Allora l'Amorreo che abitava quei monti vi uscì incontro e v'inseguì come fanno le api, e vi tagliò a pezzi da Seir ad Dorma.
45 Amikor aztán visszatértetek és sírtatok az Úr előtt, ő nem hallgatott meg titeket, s nem akart figyelni szavatokra.	45 Il vostro ritorno voi piangeste dinanzi al Signore: ma egli non vi diè ascolto nè volle arrendersi alla, vostra, vare.
46 Így hosszú időn keresztül Kádes-Barneában maradtatok.	46 Così rimaneste a Cadesbarne por lungo tempo,