Szofoniás jövendölése 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 Szálljatok magatokba, térjetek magatokba, ti szeretetre nem méltó nép,	1 Radunatevi, raccoglietevi, o gente spudorata,
2 mielőtt bekövetkezik a rendelés, és szétszóródtok, mint a tovaszálló pelyva, mielőtt rátok jönne az Úr izzó haragja, mielőtt rátok jönne az Úr haragjának napja!	2 prima che esca il decreto, prima che passi il giorno come pula, prima che piombi su di voi l’ira furiosa del Signore, prima che piombi su di voi il giorno dell’ira del Signore.
3 Keressétek az Urat valamennyien, ti alázatosai a földnek, akik az ő törvénye szerint cselekszetek; törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatosságra, hátha így rejtekhelyet találtok az Úr haragjának napján!	3 Cercate il Signore voi tutti, poveri della terra, che eseguite i suoi ordini, cercate la giustizia, cercate l’umiltà; forse potrete trovarvi al riparo nel giorno dell’ira del Signore.
4 Mert rommá lesz Gáza, és pusztasággá Askalon; fényes nappal elűzik Asdódot, és kiirtják Akkaront.	4 Gaza infatti sarà abbandonata e Àscalon ridotta a un deserto. Asdod in pieno giorno sarà deportata ed Ekron distrutta dalle fondamenta.
5 Jaj nektek, tengerpart lakói, krétaiak nemzetsége! Az Úr igéje így szól rólad, Kánaán, filiszteusok földje: »Bizony, elpusztítalak, úgyhogy lakosod nem marad!«	5 Guai agli abitanti della costa del mare, alla nazione dei Cretei! La parola del Signore è contro di te, Canaan, paese dei Filistei: «Io ti distruggerò privandoti di ogni abitante».
6 És a tengerpart pásztorok pihenőhelyévé lesz, és juhok aklaivá;	6 La costa del mare diventerà pascoli, prati per i pastori, recinti per le greggi.
7 és vidéke Júda házának maradékára száll, ők legeltetnek majd rajta, és Askalon házaiban térnek este nyugovóra, mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenük, és jóra fordítja sorsukat.	7 La costa del mare apparterrà al resto della casa di Giuda; in quei luoghi pascoleranno e a sera nelle case di Àscalon prenderanno riposo, quando il Signore, loro Dio, li avrà visitati e avrà ristabilito le loro sorti.
8 »Hallottam Moáb gyalázkodását, és Ammon fiainak káromlásait, melyekkel népemet gyalázták, és hetvenkedtek területével szemben.	8 «Ho udito l’insulto di Moab e gli oltraggi degli Ammoniti, con i quali hanno insultato il mio popolo gloriandosi del suo territorio.
9 Ezért életemre mondom, én – mondja a Seregek Ura, Izrael Istene –, hogy Moáb olyanná lesz mint Szodoma, és Ammon fiai olyanokká, mint Gomorra: tövises sivataggá, sóhalmazzá, és pusztasággá mindörökké. Népem maradéka rabolja ki majd őket, és nemzetemnek megmaradottjai veszik majd birtokukba őket.«	9 Perciò, com’è vero che io vivo – oracolo del Signore degli eserciti, Dio d’Israele –, Moab diventerà come Sòdoma e gli Ammoniti come Gomorra: un luogo invaso dai cardi, una cava di sale, un deserto per sempre. I rimasti del mio popolo li saccheggeranno e i superstiti della mia gente ne saranno gli eredi».
10 Ez történik majd velük kevélységükért, mert káromolták a Seregek Urának népét, és hetvenkedtek vele szemben.	10 Questo accadrà a loro per la loro superbia, perché hanno insultato, hanno disprezzato il popolo del Signore degli eserciti.
11 Félelmetesnek bizonyul az Úr velük szemben, mert ő megsemmisíti a föld minden istenét, és őt imádja majd mindenki a maga lakóhelyén, a nemzetek valamennyi szigete.	11 Terribile sarà il Signore con loro, poiché annienterà tutti gli dèi della terra, mentre a lui si prostreranno, ognuna sul proprio suolo, tutte le isole delle nazioni.
12 »Titeket is, etiópok, megöl majd az én kardom!«	12 «Anche voi, Etiopi, sarete trafitti dalla mia spada».
13 Kiterjeszti kezét észak felé is, és elveszti Asszúrt, és pusztasággá teszi Ninivét, kietlen sivataggá.	13 Stenderà la mano anche al settentrione e distruggerà Assur, farà di Ninive una desolazione, arida come il deserto.
14 Nyájak heverésznek majd benne, az állatok mindenféle fajtája: pelikán és sündisznó alszik majd oszlopai között; éneklő madár szól ablakain, és holló tanyázik szemöldökfáin, mert lehullott a cédrusburkolat.	14 Si accovacceranno in mezzo ad essa, a frotte, tutti gli animali del branco. Anche il gufo, anche la civetta si appollaieranno sui suoi capitelli; ne risuonerà la voce dalle finestre e vi sarà desolazione sulla soglia, perché la casa di cedro è stata spogliata.
15 Ilyenné lesz a dicső város, mely oly nyugodtan lakott, mely azt gondolta magában: »Csak én! És rajtam kívül nincs több ilyen!« Hogy is lett ily pusztasággá, vadállatok tanyájává? Mindenki, aki átmegy rajta, fütyül, és a kezével legyint.	15 Questa è la città gaudente, che se ne stava sicura e pensava: «Io e nessun altro»! Come mai è diventata un deserto, un rifugio di animali? Chiunque le passa vicino fischia di scherno e agita la mano.