Ezekiel jövendölése 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 És az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	1 Et factum est verbum Domini ad me, dicens :
2 »Te tehát, emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról,	2 Tu ergo, fili hominis, assume super Tyrum lamentum :
3 és mondjad Tírusznak, aki a tenger bejáratainál lakik, s kereskedést folytat a népekkel számos sziget felé: Így szól az Úr Isten: Ó Tírusz, te azt mondod: ‘Tökéletes szépségű vagyok én,	3 et dices Tyro, quæ habitat in introitu maris, negotiationi populorum ad insulas multas : Hæc dicit Dominus Deus : O Tyre, tu dixisti : Perfecti decoris ego sum,
4 a tenger szívében lakom!’ Szomszédaid, akik felépítettek, tökéletes szépségűvé tettek.	4 et in corde maris sita. Finitimi tui qui te ædificaverunt, impleverunt decorem tuum :
5 A Szánir ciprusfájából építettek téged, és egész bordázatodat a tenger számára; a Libanonról hoztak cédrust, hogy árbocot készítsenek neked.	5 abietibus de Sanir exstruxerunt te cum omnibus tabulatis maris : cedrum de Libano tulerunt ut facerent tibi malum.
6 Evezőidet básáni tölgyekből gyalulták, gerendázatodat indiai elefántcsontból készítették neked, fülkéidet Itália szigeteinek fájából.	6 Quercus de Basan dolaverunt in remos tuos, et transtra tua fecerunt tibi ex ebore indico, et prætoriola de insulis Italiæ.
7 Vitorláidat egyiptomi tarka bisszusból szőtték, hogy árbocra helyezzék; kék és vörös bíbor Elisa szigeteiről lett a te fedélzeted.	7 Byssus varia de Ægypto texta est tibi in velum ut poneretur in malo : hyacinthus et purpura de insulis Elisa facta sunt operimentum tuum.
8 Szidon és Árád lakói voltak evezőseid; bölcs férfijaid, ó Tírusz, lettek kormányosaid.	8 Habitatores Sidonis et Aradii fuerunt remiges tui : sapientes tui, Tyre, facti sunt gubernatores tui.
9 Gebál vénei és bölcsei adtak hajósokat, hogy gondját viseljék sokféle árudnak; a tenger hajói és hajósai mind kereskedő népedhez tartoztak.	9 Senes Giblii et prudentes ejus habuerunt nautas ad ministerium variæ supellectilis tuæ : omnes naves maris, et nautæ earum, fuerunt in populo negotiationis tuæ.
10 Perzsák, lídiaiak és líbiaiak voltak seregedben harcos férfijaid; pajzsot és sisakot akasztottak fel benned, hogy ékessé tegyenek.	10 Persæ, et Lydii, et Libyes erant in exercitu tuo viri bellatores tui : clypeum et galeam suspenderunt in te pro ornatu tuo.
11 Árád fiai és hadsereged falaidon voltak körös-körül; s az őrök, akik tornyaidban voltak, körös-körül falaidra akasztották tegzüket; ők tették teljessé szépségedet.	11 Filii Aradii cum exercitu tuo erant super muros tuos in circuitu : sed et Pigmæi qui erant in turribus tuis, pharetras suas suspenderunt in muris tuis per gyrum : ipsi compleverunt pulchritudinem tuam.
12 Veled kereskedtek a karthágóiak egész gazdaságuk nagyságával; ezüsttel, vassal, ónnal és ólommal árasztották el vásáraidat.	12 Carthaginenses negotiatores tui, a multitudine cunctarum divitiarum, argento, ferro, stanno, plumboque repleverunt nundinas tuas.
13 Jáván, Tubál és Mosok veled kereskedtek; rabszolgákat és ércedényeket hoztak népednek.	13 Græcia, Thubal, et Mosoch, ipsi institores tui : mancipia, et vasa ærea advexerunt populo tuo.
14 Togorma házából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak piacodra.	14 De domo Thogorma, equos, et equites, et mulos adduxerunt ad forum tuum.
15 Veled kereskedtek Dedán fiai, számos sziget árut juttatott kezednek; elefántcsontot és ébenfát adtak cserébe értékeidért.	15 Filii Dedan negotiatores tui ; insulæ multæ, negotiatio manus tuæ : dentes eburneos et hebeninos commutaverunt in pretio tuo.
16 Veled kereskedett Szíria, mert oly sok volt az árud; drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, selymet és rubint kínáltak vásáraidon.	16 Syrus negotiator tuus propter multitudinem operum tuorum : gemmam, et purpuram, et scutulata, et byssum, et sericum, et chodchod proposuerunt in mercatu tuo.
17 Veled kereskedett Júda és Izrael földje elsőrangú gabonával; balzsamot, mézet, olajat és gyantát kínáltak vásáraidon.	17 Juda et terra Israël, ipsi institores tui in frumento primo : balsamum, et mel, et oleum, et resinam proposuerunt in nundinis tuis.
18 Veled kereskedett Damaszkusz – mert oly sok volt az árud, mert oly nagyszámú volt mindenféle javad – finom borral és legszebb színű gyapjúval.	18 Damascenus negotiator tuus in multitudine operum tuorum, in multitudine diversarum opum, in vino pingui, in lanis coloris optimi.
19 Vedán, Jáván és Uzál vert vasat kínált vásáraidon; mirha, gyanta és illatos nád volt áruid között.	19 Dan, et Græcia, et Mosel, in nundinis tuis proposuerunt ferrum fabrefactum : stacte et calamus in negotiatione tua.
20 Veled kereskedett Dedán nyeregszőnyegekkel.	20 Dedan institores tui in tapetibus ad sedendum.
21 Arábia és Kedár minden fejedelme közvetítő kereskedést űzött veled; bárányokkal, kosokkal, gödölyékkel jöttek hozzád kereskedőid.	21 Arabia et universi principes Cedar, ipsi negotiatores manus tuæ : cum agnis, et arietibus, et hædis, venerunt ad te negotiatores tui.
22 Veled kereskedtek Sába és Reema árusai is mindenféle elsőrangú illatszerrel, drágakővel, arannyal, amelyet vásárodon kínáltak.	22 Venditores Saba et Reema, ipsi negotiatores tui : cum universis primis aromatibus, et lapide pretioso, et auro, quod proposuerunt in mercatu tuo.
23 Veled kereskedtek Hárán, Kene és Eden; Sába, Asszúr és Kelmád árusaid voltak.	23 Haran, et Chene, et Eden, negotiatores tui ; Saba, Assur, et Chelmad venditores tui.
24 Ezek kereskedtek veled sokféle áruval, kék bíbortakarókkal, tarka hímzésekkel, becsomagolt, kötelekkel átkötött, értékes kincsekkel; cédrusfát is szolgáltattak kereskedésedhez.	24 Ipsi negotiatores tui multifariam, involucris hyacinthi, et polymitorum, gazarumque pretiosarum, quæ obvolutæ et astrictæ erant funibus : cedros quoque habebant in negotiationibus tuis.
25 Tengeri hajóid az elsők voltak kereskedésedben, és beteltél, egészen dicsőséges lettél a tenger szívében.	25 Naves maris, principes tui in negotiatione tua : et repleta es, et glorificata nimis in corde maris.
26 A nagy vizekre vittek téged evezőseid; a keleti szél összerombolt a tenger szívében.	26 In aquis multis adduxerunt te remiges tui : ventus auster contrivit te in corde maris.
27 Gazdagságod, kincseid és sokféle javad, hajósaid és kormányosaid, akik felszerelésednek gondját viselik, népedet vezetik, úgyszintén harcos férfijaid is, akik benned vannak, benned levő sokaságoddal: elmerülnek a tenger szívébe romlásodnak napján.	27 Divitiæ tuæ, et thesauri tui, et multiplex instrumentum tuum : nautæ tui et gubernatores tui, qui tenebant supellectilem tuam, et populo tuo præerant : viri quoque bellatores tui, qui erant in te, cum universa multitudine tua quæ est in medio tui, cadent in corde maris in die ruinæ tuæ :
28 Kormányosaid kiáltásának hangjától megremegnek a hajóhadak;	28 a sonitu clamoris gubernatorum tuorum conturbabuntur classes.
29 Leszállnak hajóikról az evezősök mindnyájan, a hajósok és a tenger kormányosai mind a szárazföldre lépnek,	29 Et descendent de navibus suis omnes qui tenebant remum : nautæ et universi gubernatores maris in terra stabunt.
30 És jajgatnak miattad nagy szóval, keservesen kiáltanak, és port hintenek fejükre, hamuval hintik meg magukat.	30 Et ejulabunt super te voce magna : et clamabunt amare, et superjacient pulverem capitibus suis, et cinere conspergentur.
31 Miattad kopaszra nyírják magukat, és szőrruhába öltöznek; megsiratnak lelkük keservében keserves sírással.	31 Et radent super te calvitium, et accingentur ciliciis : et plorabunt te in amaritudine animæ, ploratu amarissimo.
32 Gyászéneket kezdenek fölötted, És megsiratnak téged: ‘Mi volt hasonló Tíruszhoz, mely némaságba merült a tenger közepén?	32 Et assument super te carmen lugubre, et plangent te : Quæ est ut Tyrus, quæ obmutuit in medio maris ?
33 A tengerről jövő áruiddal kielégítettél sok népet; kincseid és népeid nagy számával gazdagokká tetted a föld királyait.	33 Quæ in exitu negotiationum tuarum de mari implesti populos multos : in multitudine divitiarum tuarum, et populorum tuorum, ditasti reges terræ.
34 Most összetörtél, eltűntél a tengerről; a mélységes vizekben merült el gazdagságod, benned levő sokaságod.	34 Nunc contrita es a mari : in profundis aquarum opes tuæ, et omnis multitudo tua quæ erat in medio tui, ceciderunt.
35 A szigetek lakói valamennyien megdöbbennek feletted, és királyaik megborzadnak félelmükben mindnyájan, elváltoznak színükben.	35 Universi habitatores insularum obstupuerunt super te, et reges earum omnes tempestate perculsi mutaverunt vultus.
36 Süvöltenek feletted a népek kereskedői: semmivé lettél, és nem leszel soha többé.’«	36 Negotiatores populorum sibilaverunt super te : ad nihilum deducta es, et non eris usque in perpetuum.