Jeremiás könyve 52
12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | NOVA VULGATA |
---|---|
1 Huszonegy éves volt Cidkija, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Amitál volt, s a Libnából való Jeremiásnak volt a leánya. | 1 Filius viginti et unius anni erat Sedecias, cum regnare coepisset, etundecim annis regnavit in Ierusalem; et nomen matris eius Amital filia Ieremiaede Lobna. |
2 Azt cselekedte, ami rossz az Úr szemében, egészen úgy, ahogy Joakim cselekedett. | 2 Et fecit malum in oculis Domini iuxta omnia, quae fecerat Ioachim, |
3 Bizony, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemben és Júdában, míg el nem vetette őket színe elől. Cidkija akkor fellázadt Babilon királya ellen. | 3 quoniam furor Domini erat in Ierusalem et in Iuda, usquequo proiceret eos afacie sua. Et recessit Sedecias a rege Babylonis. |
4 Uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján történt, hogy megérkezett Nebukadnezár, Babilon királya, ő maga és egész hadserege Jeruzsálem alá, tábort ütöttek vele szemben, és ostromműveket építettek körülötte. | 4 Factum est autem in anno nono regnieius, in mense decimo decima mensis, venit Nabuchodonosor rex Babylonis, ipse etomnis exercitus eius, adversus Ierusalem; et obsederunt eam et aedificaveruntcontra eam munitiones in circuitu. |
5 A város ostrom alatt állt Cidkija király tizenegyedik esztendejéig. | 5 Et fuit civitas obsessa usque ad undecimumannum regis Sedeciae. |
6 A negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján már úgy elhatalmasodott az éhínség a városban, hogy nem volt kenyere az ország népének. | 6 Mense autem quarto, nona mensis, obtinuit fames incivitate, et non erant alimenta populo terrae. |
7 Ekkor betörtek a városba. A harcosok éjszaka mind elmenekültek, és kimentek a városból a két várfal között levő kapun át, amely a király kertje mellett volt. Bár a káldeaiak ott voltak a város körül, ők elmentek a síkság felé vezető úton. | 7 Et dirupta est civitas, etomnes viri bellatores fugerunt exieruntque de civitate nocte per viam portae,quae est inter duos muros et ducit ad hortum regis, Chaldaeis obsidentibus urbemin gyro, et abierunt per viam, quae ducit in Arabam. |
8 De a káldeaiak serege üldözőbe vette a királyt, és utol is érték Cidkiját a jerikói síkságon, miközben egész serege szétszóródott mellőle. | 8 Persecutus est autemChaldaeorum exercitus regem, et apprehenderunt Sedeciam in campestribus Iericho,et omnis comitatus eius diffugit ab eo. |
9 Elfogták tehát a királyt, és felvitték Babilon királyához Reblába, Emát földjére; az pedig ítéletet mondott fölötte. | 9 Cumque comprehendissent regem,adduxerunt eum ad regem Babylonis in Rebla, quae est in terra Emath; et locutusest ad eum iudicia. |
10 Babilon királya lemészároltatta Cidkija fiait a szeme láttára, sőt Júda összes főemberét is lemészároltatta Reblában. | 10 Et iugulavit rex Babylonis filios Sedeciae in oculiseius, sed et omnes principes Iudae occidit in Rebla; |
11 Azután megvakíttatta Cidkiját, bilincsbe verette, majd elvitte őt Babilon királya Babilonba, és börtönben tartotta halála napjáig. | 11 et oculos Sedeciae eruitet vinxit eum compedibus et adduxit eum rex Babylonis in Babylonem et posuit eumin domo carceris usque ad diem mortis eius. |
12 Az ötödik hónapban, a hónap tizedik napján – ez Nebukadnezárnak, Babilon királyának tizenkilencedik esztendeje volt – eljött Jeruzsálembe Nabuzárdán testőrparancsnok, aki Babilon királyának szolgálatában állt. | 12 In mense autem quinto, decima mensis, ipse est annus nonus decimusNabuchodonosor regis Babylonis, venit Nabuzardan princeps satellitum, qui stabatcoram rege Babylonis, in Ierusalem. |
13 Felégette az Úr házát és a király házát, Jeruzsálem összes házát és minden nagy házat felégetett tűzzel. | 13 Et incendit domum Domini et domum regis;et omnes domos Ierusalem et omnem domum magnam igni combussit; |
14 Jeruzsálem minden falát körös-körül lerombolta a káldeaiak egész serege, mely a testőrparancsnokkal volt. | 14 et totum murumIerusalem per circuitum destruxit cunctus exercitus Chaldaeorum, qui erat cummagistro satellitum. |
15 A nép szegényei közül némelyeket és a városban maradt többi népet, valamint az átpártolókat, akik átpártoltak Babilon királyához, meg a tömeg többi részét fogságba vitte Nabuzárdán testőrparancsnok. | 15 De pauperibus autem populi et de reliquo vulgo, quod remanserat in civitate,et de perfugis, qui transfugerant ad regem Babylonis, et superfluos artificumtranstulit Nabuzardan princeps satellitum. |
16 De az ország szegényei közül némelyeket otthagyott Nabuzárdán testőrparancsnok szőlőműveseknek és földműveseknek. | 16 De pauperibus vero terrae reliquitNabuzardan princeps satellitum in vinitores et in agricolas. |
17 A rézoszlopokat, melyek az Úr házában voltak, az állványokat és a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldeaiak, és összes rezüket elvitték Babilonba. | 17 Columnas quoque aereas, quae erant in domo Domini, et bases et mare aereum,quod erat in domo Domini, confregerunt Chaldaei et tulerunt omne aes eorum inBabylonem. |
18 A fazekakat, a lapátokat, a késeket, a hintőedényeket, a serpenyőket és az ösz-szes rézeszközt, melyekkel a szolgálatot szokták végezni, elvitték. | 18 Et lebetes et vatilla et cultros et phialas et mortariola et omniavasa aerea, quae in ministerio fuerant, tulerunt; |
19 A tálakat, a füstölőket, a hintőedényeket, a fazekakat, a mécstartókat, a serpenyőket és az áldozati csészéket, ami csak aranyból és ezüstből volt, szintén elvitte a test-őrparancsnok. | 19 et pelves et thymiamateriaet phialas et lebetes et candelabra et mortaria et cyathos, quotquot aureaaurea, et quotquot argentea argentea, tulit magister satellitum; |
20 A két oszlopban, az egy medencében és az alatta levő tizenkét rézbikában, az állványokban, melyeket Salamon király készíttetett az Úr háza számára, mindezekben a tárgyakban mérhetetlen súlyú réz volt. | 20 columnasduas et mare unum et vitulos duodecim aereos, qui erant subtus basi, quamfecerat rex Salomon domui Domini. Non erat pondus aeris omnium horum vasorum. |
21 Ami pedig az oszlopokat illeti, tizennyolc könyök volt egy oszlopnak a magassága, és tizenkét könyöknyi zsinór érte körül; vastagsága négy ujjnyi volt, és belül üres volt. | 21 De columnis autem, decem et octo cubiti altitudinis erant in columna una, etfuniculus duodecim cubitorum circuibat eam; porro grossitudo eius quattuordigitorum, et intrinsecus cava erat. |
22 Réz oszlopfő volt rajta, egy oszlopfő magassága öt könyök volt, és az oszlopfőn körös-körül fonadék és gránátalmák voltak, mind rézből; ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is. | 22 Et capitella super utramque aerea:altitudo capitelli unius quinque cubitorum, et retiacula et malogranata supercapitellum in circuitu omnia aerea; similiter columnae secundae. |
23 Kilencvenhat gránátalma volt kívül; összesen száz gránátalma volt a fonadékon körös-körül. | 23 Etmalogranata nonaginta sex dependentia; omnia malogranata centum super retiaculain circuitu. |
24 A testőrparancsnok elvitte Szeraja főpapot, Szofonja másodpapot és három küszöb-őrt. | 24 Et tulit magister satellitum Saraiam sacerdotem primum et Sophoniamsacerdotem secundum et tres custodes vestibuli. |
25 A városból elvitt egy udvari embert, aki a harcosok parancsnoka volt, hét férfit a király közvetlen környezetéből, akiket a városban találtak, a hadsereg vezérének írnokát, aki sorozni szokta az ország népét, és hatvan férfit az ország népéből, akiket a városban találtak. | 25 Et de civitate tulit eunuchumunum, qui erat praepositus super viros bellatores, et septem viros de his, quividebant faciem regis, qui inventi sunt in civitate, et scribam principismilitum, qui ex populo terrae probabat tirones, et sexaginta viros de populoterrae, qui inventi sunt in medio civitatis. |
26 Nabuzárdán testőrparancsnok fogta és elvitte őket Babilon királyához Reblába. | 26 Tulit autem eos Nabuzardanmagister satellitum et duxit eos ad regem Babylonis in Rebla; |
27 Babilon királya pedig levágatta és megölette őket Reblában, Emát földjén. Így ment fogságba Júda a földjéről. | 27 et percussiteos rex Babylonis et interfecit eos in Rebla in terra Emath. Et translatus estIuda de terra sua. |
28 Ennyi volt a nép, melyet fogságba vitt Nebukadnezár: a hetedik évben háromezer-huszonhárom júdait; | 28 Iste est populus, quem transtulit Nabuchodonosor: in anno septimo, Iudaeostria millia et viginti tres; |
29 Nebukadnezár tizennyolcadik évében Jeruzsálemből nyolcszázharminckét lelket; | 29 in anno octavo decimo Nabuchodonosor deIerusalem animas octingentas triginta duas; |
30 Nebukadnezár huszonharmadik évében Nabuzárdán testőrparancsnok fogságba vitt a júdaiak közül hétszáznegyvenöt lelket; összesen négyezer-hatszáz lelket. | 30 in anno vicesimo tertioNabuchodonosor transtulit Nabuzardan magister satellitum animas Iudaeorumseptingentas quadraginta quinque; omnes ergo animae quattuor milia sescentae. |
31 Joachin júdai király fogságának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonötödik napján történt, hogy Evilmerodák, Babilon királya, uralkodásának első esztendejében megkegyelmezett Joachinnak, Júda királyának, és kihozatta őt a fogházból. | 31 Et factum est in tricesimo septimo anno transmigrationis Ioachin regis Iudae,duodecimo mense vicesima quinta mensis, elevavit Evilmerodach rex Babylonis,ipso anno regni sui, caput Ioachin regis Iudae; et eduxit eum de domo carceris. |
32 Jóindulattal beszélt vele, és székét azoknak a királyoknak széke fölé helyezte, akik vele voltak Babilonban. | 32 Et locutus est cum eo bona et posuit thronum eius super thronos regum, quierant secum in Babylone. |
33 Kicseréltette rabruháit, és mindenkor az ő színe előtt étkezett, életének minden napján. | 33 Et mutavit vestimenta carceris eius, et comedebatpanem coram eo semper cunctis diebus vitae suae. |
34 Ami pedig ellátását illeti, állandó ellátást kapott Babilon királyától, napról-napra megszabva halála napjáig, életének minden napján. | 34 Et cibaria eius, cibariaperpetua dabantur ei a rege Babylonis statuta per singulos dies, usque ad diemmortis suae, cunctis diebus vitae eius. |