Jeremiás könyve 50

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Az ige, amelyet az Úr mondott Babilonról, a káldeaiak földjéről, Jeremiás próféta által:	1 Das Wort gegen Babel, das Land der Chaldäer, das der Herr durch den Propheten Jeremia gesprochen hat.
2 »Hirdessétek a nemzetek között, és adjátok tudtul, emeljetek zászlót, adjátok tudtul, ne titkoljátok! Mondjátok: ‘Elfoglalták Babilont, megszégyenült Bel, megzavarodott Merodák, megszégyenültek istenszobrai, megzavarodtak bálványai.’	2 Verkündet unter den Völkern und meldet, [errichtet ein Wegzeichen und meldet] verheimlicht nichts, sondern sagt: Erobert ist Babel, zuschanden ist Bel, zerschmettert Merodach [zuschanden sind seine Götterbilder, zerschmettert seine Götzen].
3 Mert felvonult ellene egy nemzet északról, amely pusztasággá teszi országát, és nem lesz lakó benne; az emberektől az állatokig mind elbujdosnak, elmennek.	3 Denn ein Volk aus dem Norden rückt gegen Babel heran; das macht sein Land zur Wüste. Niemand mehr wohnt darin, Mensch und Vieh ergreifen die Flucht und laufen davon.
4 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr –, eljönnek Izrael fiai, és Júda fiai velük együtt; menet közben folyvást sírnak, és az Urat, az ő Istenüket keresik.	4 In jenen Tagen und zu jener Zeit - Spruch des Herrn - kommen die Söhne Israels gemeinsam mit den Söhnen Judas. Weinend gehen sie ihren Weg und suchen den Herrn, ihren Gott.
5 Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordul arcuk. ‘Eljönnek, és csatlakoznak az Úrhoz örök szövetséggel, mely nem megy feledésbe.’	5 Nach Zion fragen sie, dorthin ist ihr Blick gerichtet. Sie kommen und verbünden sich mit dem Herrn zu einem ewigen, unvergesslichen Bund.
6 Elveszett nyáj volt a népem, pásztoraik tévútra vitték, a hegyeken félrevezették őket; hegyeken-halmokon jártak, elfeledkeztek pihenőhelyükről.	6 Eine verlorene Herde war mein Volk, ihre Hirten führten sie in die Irre, trieben sie ziellos in die Berge. Von Berg zu Hügel zogen sie weiter und vergaßen ihren Lagerplatz.
7 Aki csak rájuk talált, evett belőlük, és ellenségeik így szóltak: ‘Nem fogunk megbűnhődni, mivel vétkeztek az Úr ellen, az igazság hajléka és atyáik reménysége, az Úr ellen.’	7 Wer auf sie stieß, fraß sie auf und ihre Feinde sagten: Wir begehen kein Unrecht; sie haben ja gegen den Herrn gesündigt, den Hort der Gerechtigkeit, die Hoffnung ihrer Väter.
8 Bujdossatok el Babilonból, és a káldeaiak földjéről menjetek ki! Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!	8 Flieht aus Babel und aus dem Land der Chaldäer! Zieht aus und seid wie Leitböcke, die der Herde vorangehen.
9 Mert íme, én felkeltem és elhozom Babilonra nagy nemzeteknek a gyülekezetét észak földjéről; felsorakoznak ellene, s azután elfoglalják; nyilaik olyanok, mint sikeres hős, aki nem tér vissza eredménytelenül.	9 Denn seht, ich selbst stachle auf und führe gegen Babel eine Schar großer Völker vom Nordland her; sie greifen es an und von dort wird es erobert. Ihre Pfeile sind wie die eines siegreichen Helden, der nie zurückkehrt ohne Erfolg.
10 Prédává lesz Káldea, prédálói mind jóllaknak« – mondja az Úr. –	10 Plünderung trifft Chaldäa, alle, die es plündern, werden satt - Spruch des Herrn.
11 Csak örüljetek, csak ujjongjatok, örökségem kifosztói! Csak ugrándozzatok, mint a nyomtató üsző, és nyerítsetek, mint a paripák!	11 Freut euch nur und jubelt, ihr, die ihr mein Erbteil geraubt habt. Ja, hüpft wie Kälber auf der Wiese und wiehert wie Hengste!
12 Nagy szégyen érte anyátokat, megszégyenült szülőtök; íme, utolsó a nemzetek között: sivatag, kiszikkadt föld és pusztaság.	12 Große Schmach trifft eure Mutter; sie, die euch geboren hat, muss sich schämen. Seht doch, das Letzte unter den Völkern: Wüste, Dürre und Steppe.
13 Az Úr haragja miatt nem lesz lakója, és egészen pusztává lesz; aki csak keresztülmegy Babilonon, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.	13 Durch den Zorn des Herrn bleibt Babel unbewohnt und wird völlig zur Wüste; jeder, der an Babel vorbeikommt, ist entsetzt und spottet über alle Schläge, die es erlitt.
14 Sorakozzatok fel Babilon ellen körös-körül, mindnyájan, akik az íjat feszítitek! Lőjetek rá, ne sajnáljátok a nyilat, mert az Úr ellen vétkezett!	14 Rüstet euch ringsum zum Kampf gegen Babel, all ihr Bogenschützen! Schießt und spart die Pfeile nicht! [Denn gegen den Herrn hat es gesündigt.]
15 Kiáltsatok fölötte körös-körül! Megadta magát, ledőltek oszlopai, leomlottak falai. Mert az Úr bosszúja ez, álljatok bosszút rajta! Ahogyan ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele!	15 Schreit ihm von allen Seiten den Kampfruf entgegen! Es muss sich ergeben, seine Säulen fallen, seine Mauern werden niedergerissen. Ja, das ist die Rache des Herrn. Nehmt Rache an Babel! Was es selber getan hat, das tut jetzt an ihm!
16 Irtsátok ki a magvetőt Babilonból, és azt, aki sarlót fog aratás idején! A pusztító kard elől mindenki a maga népe felé fordul, és mindegyikük a saját földjére menekül.	16 Rottet in Babel den Sämann aus und den, der zur Erntezeit mäht. Vor dem rasenden Schwert wendet sich jeder zu seinem Volk, jeder flieht in sein Land.
17 Szétszórt nyáj Izrael, oroszlánok kergették szét. Elsőként Asszúr királya evett belőle, s az utolsó, aki lerágta csontjait, Nebukadnezár, Babilon királya volt.	17 Ein versprengtes Schaf war Israel, von Löwen gehetzt. Zuerst hat es der König von Assur gefressen, zuletzt hat ihm Nebukadnezzar, der König von Babel, die Knochen abgenagt.
18 Ezért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én meglátogatom Babilon királyát és az ő országát, ahogyan meglátogattam Asszúr királyát.	18 Darum - so spricht der Herr der Heere, der Gott Israels: Fürwahr, ich rechne ab mit dem König von Babel und seinem Land, wie ich abgerechnet habe mit dem König von Assur.
19 Akkor visszaviszem Izraelt legelőjére, és a Kármelen meg Básánban legel majd; Efraim hegyén és Gileádban kedvére jóllakik.	19 Israel aber bringe ich zurück auf seinen Weideplatz; es soll auf dem Karmel und im Baschan weiden, sich im Bergland Efraim und in Gilead sättigen.
20 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr – keresik majd Izrael bűnét, de nem lesz meg, és Júda vétkeit, de nem találják; mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.	20 In jenen Tagen und zu jener Zeit - Spruch des Herrn - wird man nach der Schuld Israels suchen, doch sie ist nicht mehr vorhanden, nach den Sünden Judas, doch man findet sie nicht mehr. Denn ich verzeihe dem Rest, den ich übrig lasse.
21 Merátaim földjére vonulj fel, és Pekód lakói ellen! Irtsd ki és semmisítsd meg őket egészen – mondja az Úr –, és tégy mindent úgy, ahogy parancsoltam neked!«	21 Zieh gegen Meratajim, zieh gegen das Land und gegen die Bewohner von Pekod! Erschlag sie und gib sie dem Untergang preis - Spruch des Herrn; tu genau, was ich dir befehle!
22 Harci zaj hangzik az országban, és nagy rombolás.	22 Kriegslärm herrscht im Land und großer Zusammenbruch.
23 Hogy összezúzták és összetörték az egész föld pörölyét! Milyen borzadállyá lett Babilon a nemzetek között!	23 Wie wurde zerschlagen und zerschmettert der Hammer der ganzen Welt! Welch ein Bild des Entsetzens ist Babel geworden unter den Völkern!
24 Csapdát állítottam neked, és foglyul is estél, Babilon, de te nem tudtad. Rád találtak, és meg is ragadtak, mert az Úrral szálltál harcba.	24 Du, Babel, hast dir selbst eine Falle gestellt und bist auch gefangen worden, ehe du es merktest. Du wurdest erwischt und gepackt; denn du hattest den Herrn herausgefordert.
25 Kinyitotta fegyvertárát az Úr, és előhozta haragjának fegyvereit; mert dolga van az Úrnak, a Seregek Istenének a káldeaiak országában.	25 Der Herr hat seine Rüstkammer geöffnet und die Waffen seines Zornes hervorgeholt.Denn das ist ein Werk, das der Herr, der Gott der Heere, im Land der Chaldäer vollbringt.
26 Jöjjetek ellene mindenfelől, nyissátok ki csűreit! Hányjátok halomra őt, mint a gabonát, és semmisítsétek meg! Ne legyen maradéka!	26 Kommt nach Babel vom Ende der Erde! Öffnet seine Speicher, werft alles auf einen Haufen zusammen, wie man Haufen von Korn aufschüttet. Dann gebt es dem Untergang preis; kein Rest soll ihm bleiben.
27 Irtsátok ki minden bikáját, menjenek a vágóhídra! Jaj nekik, mert eljött a napjuk, meglátogatásuk ideje!	27 Erschlagt all seine Jungstiere, hinunter mit ihnen zum Schlachten! Weh über sie; denn ihr Tag ist gekommen, die Zeit ihrer Bestrafung.
28 Menekültek hangja hallatszik, akik Babilon földjéről menekülnek, hogy hirdessék Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek bosszúját, a templomáért való bosszút.	28 Horcht! Entronnene Flüchtlinge aus dem Land Babel! Sie verkünden in Zion die Rache des Herrn, unseres Gottes, [die Rache für seinen Tempel].
29 Hívjatok össze Babilon ellen lövészeket, mindazokat, akik az íjat feszítik, verjetek tábort körülötte, ne legyen menekvése! Fizessetek meg neki tette szerint: ahogyan ő cselekedett, egészen úgy cselekedjetek vele! Mert az Úrral szemben kevélykedett, Izrael Szentjével szemben.	29 Ruft Schützen auf gegen Babel, alle Bogenschützen! Belagert die Stadt ringsum, lasst keinen entrinnen! Vergeltet ihr nach ihrem Tun; alles, was sie selber getan hat, das tut auch an ihr! Denn gegen den Herrn hat sie frech gehandelt, gegen den Heiligen Israels.
30 »Ezért elesnek ifjai a terein, és harcosai mind elvesznek azon a napon – mondja az Úr. –	30 Darum fallen ihre jungen Männer auf den Plätzen, all ihre Krieger kommen um an jenem Tag - Spruch des Herrn.
31 Íme, én ellened vagyok, Kevélység! – mondja az Úr, a Seregek Istene. – Mert eljött a te napod, az idő, amikor meglátogatlak téged.	31 Nun gehe ich gegen dich vor, du Freche - Spruch des Herrn, des Gottes der Heere. Denn dein Tag ist gekommen, die Zeit deiner Bestrafung.
32 Elbukik a Kevélység, és elesik, s nem lesz senki, aki felállítsa. Tüzet gyújtok városaiban, és megemészti egész környezetét.«	32 Die Freche strauchelt und fällt, niemand richtet sie auf. Ich lege Feuer an ihre Städte, das ringsum alles verzehrt.
33 Így szól a Seregek Ura: »Elnyomást szenvednek Izrael fiai és Júda fiai egyaránt. Akik fogságba vitték, mind fogva tartják őket, nem akarják elbocsátani.	33 So spricht der Herr der Heere: Unterdrückt sind die Söhne Israels zusammen mit den Söhnen Judas. Von allen, die sie in Gefangenschaft führten, werden sie festgehalten; man weigert sich, sie zu entlassen.
34 De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Biztosan győzelemre viszi ügyüket, hogy nyugalmat adjon a földnek, de nyugtalanságot keltsen Babilon lakóiban.	34 Doch ihr Erlöser ist stark, Herr der Heere ist sein Name. Er führt ihre Sache mit Kraft, um der Erde Ruhe zu schaffen, Unruhe aber Babels Bewohnern.
35 Kardot a káldeaiakra – mondja az Úr –, és Babilon lakóira, fejedelmeire meg bölcseire!	35 Das Schwert über die Chaldäer - Spruch des Herrn - und über die Bewohner von Babel, über seine Fürsten und seine Weisen!
36 Kardot a fecsegőkre, hadd legyenek bolonddá! Kardot hőseire, hadd rémüljenek meg!	36 Das Schwert über die Wahrsager, sie werden zu Narren! Das Schwert über seine Helden, sie brechen zusammen!
37 Kardot lovaira és szekereire, az egész keverék népre, mely közte van, hadd legyenek asszonyokká! Kardot a kincseire, hadd rabolják el azokat!	37 Das Schwert [über seine Rosse und Wagen und] über alles Völkergemisch in seinen Reihen, es wird zu Weibern! Das Schwert über seine Schätze, sie werden geraubt!
38 Szárazságot a vizeire, hadd száradjanak ki, mert bálványszobrok földje az, és a szörnyekkel őrjöngnek!	38 Das Schwert über seine Wasser, sie vertrocknen! Denn es ist ein Land voll von Götzenbildern und durch die Schreckbilder werden sie toll.
39 Ezért vadmacskák laknak majd ott hiénákkal, és struccmadarak laknak benne; nem lesz lakottá soha többé, hanem lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.	39 Darum werden Wüstenhunde und Hyänen dort hausen und Strauße werden sich dort niederlassen. Nie mehr soll es bewohnt sein, ewig nicht mehr besiedelt werden.
40 Ahogy feldúlta Isten Szodomát és Gomorrát meg a szomszédait – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.	40 Wie Gott einst Sodom und Gomorra und ihre Nachbarstädte zerstört hat - Spruch des Herrn -, so wird auch dort niemand wohnen, kein Mensch darin leben.
41 Íme, egy nép jön északról, nagy nemzet és sok király kel fel a föld végéről.	41 Seht, ein Volk zieht von Norden heran, ein großes Volk und viele Könige brechen auf von den Grenzen der Erde.
42 Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak; hangjuk zúg, mint a tenger, és lovakon nyargalnak. Felsorakoztak mint harcosok ellened, Babilon leánya!	42 Sie kommen mit Bogen und Sichelschwert; grausam sind sie und ohne Erbarmen.Ihr Lärm gleicht dem Brausen des Meeres und sie reiten auf Rossen, Krieger, zum Kampf gerüstet gegen dich, Tochter Babel.
43 Hallotta hírüket Babilon királya, és lehanyatlott a keze; szorongás fogta el, gyötrelem, mint a szülő asszonyt.	43 Sobald der König von Babel von ihnen hört, da erschlaffen ihm die Hände; es packt ihn die Angst, das Zittern, wie eine Gebärende.
44 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őket onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?«	44 Wie ein Löwe, der heraufkommt aus dem Dickicht des Jordan zu den immer grünen Auen, so jage ich sie jählings davon und setze meinen Erwählten dort ein. Denn wer ist mir gleich, wer zieht mich zur Rechenschaft und wo ist der Hirt, der vor mir standhält?
45 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Babilon ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt a káldeaiak földje ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.	45 Darum hört den Beschluss, den der Herr gegen Babel gefasst hat, und die Pläne, die er ersann gegen das Land der Chaldäer: Wegschleppen wird man die Hirtenknaben, ihr Weideplatz wird sich über sie entsetzen.
46 A hírtől, hogy bevették Babilont, megrendül a föld, és kiáltás hallatszik a nemzetek között.	46 Vom Ruf «Erobert ist Babel» erbebt die Erde, unter den Völkern hört man sein Schreien.