A bölcsesség könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 »Atyáim Istene, irgalom Ura, aki szavaddal teremtettél mindeneket,	1 Deus de nossos pais, e Senhor de misericórdia, que todas as coisas criastes pela vossa palavra,
2 és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,	2 e que, por vossa sabedoria, formastes o homem para ser o senhor de todas as vossas criaturas,
3 hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban, és egyenes lélekkel igazságot tegyen:	3 governar o mundo na santidade e na justiça, e proferir seu julgamento na retidão de sua alma,
4 add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet, és ne zárj ki engem gyermekeid közül!	4 dai-me a Sabedoria que partilha do vosso trono, e não me rejeiteis como indigno de ser um de vossos filhos.
5 Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke, gyenge, rövidéltű ember, elégtelen a jog s a törvények értésére.	5 Sou, com efeito, vosso servo e filho de vossa serva, um homem fraco, cuja existência é breve, incapaz de compreender vosso julgamento e vossas leis;
6 Mert legyen bár valaki mégoly tökéletes is az emberek fiai között, a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet.	6 porque qualquer homem, mesmo perfeito, entre os homens, não será nada, se lhe falta a Sabedoria que vem de vós.
7 Te szemeltél ki engem néped királyává, fiaid és leányaid bírájává,	7 Ora, vós me escolhestes para ser rei de vosso povo e juiz de vossos filhos e vossas filhas.
8 te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden, és oltárt lakóhelyed városában, hasonmását a szent sátornak, amelyet kezdettől fogva készítettél.	8 Vós me ordenastes construir um templo na vossa montanha santa e um altar na cidade em que habitais: imagem da sagrada habitação que preparastes desde o princípio.
9 Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet, s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemed előtt, és mi felel meg parancsaidnak.	9 Mas, ao lado de vós está a Sabedoria que conhece vossas obras; ela estava presente quando fizestes o mundo, ela sabe o que vos é agradável, e o que se conforma às vossas ordens.
10 Küldd el azt szent egedből, dicsőséged trónusától, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, és megtudjam, mi kedves előtted!	10 Fazei-a, pois, descer de vosso santo céu, e enviai-a do trono de vossa glória, para que, junto de mim, tome parte em meus trabalhos, e para que eu saiba o que vos agrada.
11 Mert ő mindezeket tudja és érti, ezért józanul vezérel majd tetteimben, és megőriz engem hatalmával.	11 Com efeito, ela sabe e conhece todas as coisas; prudentemente guiará meus passos, e me protegerá no brilho de sua glória.
12 Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim, igazságban vezérlem népedet, és méltó leszek atyám trónjára.	12 Assim, minhas obras vos serão agradáveis; governarei vosso povo com justiça, e serei digno do trono de meu pai.
13 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát, és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten?	13 Que homem, pois, pode conhecer os desígnios de Deus, e penetrar nas determinações do Senhor?
14 Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok, és terveink ingatagok,	14 Tímidos são os pensamentos dos mortais, e incertas as nossas concepções;
15 mert a romlandó test teher a léleknek, s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét.	15 porque o corpo corruptível torna pesada a alma, e a morada terrestre oprime o espírito carregado de cuidados.
16 Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni?	16 Mal podemos compreender o que está sobre a terra, dificilmente encontramos o que temos ao alcance da mão. Quem, portanto, pode descobrir o que se passa no céu?
17 Ki ismerte meg akaratodat, hacsak te nem adtál bölcsességet, s el nem küldted szent lelkedet a magasból?	17 E quem conhece vossas intenções, se vós não lhe dais a Sabedoria, e se do mais alto dos céus vós não lhe enviais vosso Espírito Santo?
18 Így lettek egyenessé a földön levők útjai, s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked, hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram, akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.«	18 Assim se tornaram direitas as veredas dos que estão na terra; os homens aprenderam as coisas que vos agradam e pela sabedoria foram salvos.