Az énekek éneke 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Jöjjön a kedvesem a kertjébe s élvezze pompás gyümölcseit! Belépek kertembe, mátkám, húgom! Leszedem mirhámat és balzsamomat, elköltöm a lépet és mézemet, megiszom boromat, tejemet! Egyetek, barátaim, és igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim!	1 - Entro no meu jardim, minha irmã, minha esposa, colho a minha mirra e o meu bálsamo, como o meu favo com meu mel, e bebo o meu vinho com meu leite. .Amigos, comei, bebei, inebriai-vos ó caríssimos.
2 Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! A kedvesem zörget! »Nyiss ki nekem, húgom, kedvesem, galambom, szeplőtlenem! Mert a fejemet harmat lepi, és fürtjeimet az éjjel nedűje.«	2 - Eu dormia, mas meu coração velava. Eis a voz do meu amado. Ele bate. Abre-me, minha irmã, minha amiga, minha pomba, minha perfeita; minha cabeça está coberta de orvalho, e os cachos de meus cabelos cheios das gotas da noite.
3 »Köntösömet már levetettem, hogy öltsem fel újra? Lábamat már megmostam, hogy sározzam be ismét?«	3 Tirei minha túnica; como irei revesti-la? Lavei os meus pés; por que sujá-los de novo?
4 Kedvesem benyújtotta kezét a résen, s erre bensőm felindult.	4 Meu bem-amado passou a mão pela abertura {da porta} e o meu coração estremeceu.
5 Felkeltem, hogy ajtót nyissak kedvesemnek. Kezem mirhától csepegett, ujjam tele lett finom mirhával	5 Levantei-me para abrir ao meu amigo; a mirra escorria de minhas mãos, de meus dedos a mirra líquida sobre os trincos do ferrolho.
6 a retesz fogantyúján. Ajtót nyitottam kedvesemnek, de ő már elfordult és távozott. Szinte elalélt lelkem a szava miatt! Kerestem őt, de nem találtam többé, hívtam, de nem adott választ.	6 Abri ao meu bem-amado, mas ele já se tinha ido, já tinha desaparecido; ouvindo-o falar, eu ficava fora de mim. Procurei-o e não o encontrei; chamei-o, mas ele não respondeu.
7 Ott találtak engem a várost járó őrök; ütöttek, sebesre vertek, elvették tőlem leplemet a falak őrei.	7 Os guardas encontraram-me, quando faziam sua ronda na cidade. Bateram-me, feriram-me, arrancaram-me o manto os guardas das muralhas.
8 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai! Ha rátaláltok kedvesemre, mondjátok meg neki, hogy »beteg vagyok a szerelemtől!«	8 Conjuro-vos, filhas de Jerusalém, se encontrardes o meu amigo, que lhe haveis de dizer? Dizei-lhe que estou enferma de amor.
9 Miben különb a kedvesed más kedvesénél, te, legszebb a nők között? Miben különb a kedvesed más kedvesénél, hogy ennyire kérlelsz minket?	9 - Que tem o teu bem-amado a mais que os outros, ó mais bela das mulheres? Que tem o teu bem-amado a mais que os outros, para que assim nos conjures?
10 A kedvesem fehér is, piros is, ezer közül is kiválik.	10 - Meu amado é forte e corado, distingue-se entre dez mil.
11 Feje színtiszta arany, a haja, mint a pálma koronája, fekete, mint a holló.	11 Sua cabeça é de ouro puro, seus cachos flexíveis são negros como o corvo.
12 Szemei, mint a galambok a patak mellett: tejben fürödnek, bőséges vízfolyás mellett pihennek.	12 Seus olhos são como pombas à beira dos regatos, banhando-se no leite, pousadas nas praias.
13 Orcái, mint a balzsamágyak, amelyek illatos füveket teremnek; ajkai liliomok, finom mirhától csepegnek.	13 Suas faces são um jardim perfumado onde crescem plantas odoríferas. Seus lábios são lírios que destilam mirra líquida.
14 Keze aranyhenger, tarzis-kővel kirakva; teste elefántcsont zafírral borítva;	14 Suas mãos são argolas de ouro incrustadas de pedrarias. Seu corpo é um bloco de marfim recoberto de safiras.
15 lábai márványoszlopok, aranytalpon állnak; termete, mint a Libanon, pompás, mint a cédrusok.	15 Suas pernas são colunas de alabastro erguidas sobre pedestais de ouro puro. Seu aspecto é como o do Líbano, imponente como os cedros.
16 Szája merő édesség, ő maga egészen kívánatos, ilyen a kedvesem, ilyen a szerelmem, Jeruzsálem leányai!	16 Sua boca é cheia de doçura, tudo nele é encanto. Assim é o meu amado, tal é o meu amigo, filhas de Jerusalém!