A példabeszédek könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.	1 Melior est buccella sicca cum gaudio quam domus plena victimis cum jurgio.
2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.	2 Servus sapiens dominabitur filiis stultis, et inter fratres hæreditatem dividet.
3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.	3 Sicut igne probatur argentum et aurum camino, ita corda probat Dominus.
4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.	4 Malus obedit linguæ iniquæ, et fallax obtemperat labiis mendacibus.
5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.	5 Qui despicit pauperem exprobrat factori ejus, et qui ruina lætatur alterius non erit impunitus.
6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.	6 Corona senum filii filiorum, et gloria filiorum patres eorum.
7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.	7 Non decent stultum verba composita, nec principem labium mentiens.
8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.	8 Gemma gratissima exspectatio præstolantis ; quocumque se vertit, prudenter intelligit.
9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.	9 Qui celat delictum quærit amicitias ; qui altero sermone repetit, separat fœderatos.
10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.	10 Plus proficit correptio apud prudentem, quam centum plagæ apud stultum.
11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.	11 Semper jurgia quærit malus : angelus autem crudelis mittetur contra eum.
12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.	12 Expedit magis ursæ occurrere raptis fœtibus, quam fatuo confidenti in stultitia sua.
13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.	13 Qui reddit mala pro bonis, non recedet malum de domo ejus.
14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.	14 Qui dimittit aquam caput est jurgiorum, et antequam patiatur contumeliam judicium deserit.
15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.	15 Qui justificat impium, et qui condemnat justum, abominabilis est uterque apud Deum.
16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.	16 Quid prodest stulto habere divitias, cum sapientiam emere non possit ? Qui altum facit domum suam quærit ruinam, et qui evitat discere incidet in mala.
17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!	17 Omni tempore diligit qui amicus est, et frater in angustiis comprobatur.
18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.	18 Stultus homo plaudet manibus, cum spoponderit pro amico suo.
19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.	19 Qui meditatur discordias diligit rixas, et qui exaltat ostium quærit ruinam.
20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.	20 Qui perversi cordis est non inveniet bonum, et qui vertit linguam incidet in malum.
21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!	21 Natus est stultus in ignominiam suam ; sed nec pater in fatuo lætabitur.
22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.	22 Animus gaudens ætatem floridam facit ; spiritus tristis exsiccat ossa.
23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.	23 Munera de sinu impius accipit, ut pervertat semitas judicii.
24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.	24 In facie prudentis lucet sapientia ; oculi stultorum in finibus terræ.
25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.	25 Ira patris filius stultus, et dolor matris quæ genuit eum.
26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.	26 Non est bonum damnum inferre justo, nec percutere principem qui recta judicat.
27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.	27 Qui moderatur sermones suos doctus et prudens est, et pretiosi spiritus vir eruditus.
28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.	28 Stultus quoque, si tacuerit, sapiens reputabitur, et si compresserit labia sua, intelligens.