Jób könyve 34

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 És újra megszólalt Eliú, és ezeket is mondta:	1 ED Elihu proseguì a parlare, e disse:
2 »Halljátok, bölcsek, szavaimat, figyeljetek rám, ti okosak!	2 Voi savi, udite i miei ragionamenti; E voi intendenti, porgetemi l’orecchio.
3 Mert a fül vizsgálja meg a szavakat, miként az íny ízleli meg az ételt.	3 Perciocchè l’orecchio esamina i ragionamenti, Come il palato assapora ciò che si deve mangiare.
4 Válasszuk magunknak azt, ami helyes, állapodjunk meg, vajon mi jobb?	4 Proponiamoci la dirittura, Giudichiamo fra noi che cosa sia bene.
5 Azt mondta ugyanis Jób: ‘Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazamat!	5 Conciossiachè Giobbe abbia detto: Io son giusto; Iddio mi ha tolta la mia ragione.
6 Hamisság van megítélésemben; kegyetlen nyíl talált, holott bűnöm nincsen!’	6 Mentirei io intorno alla mia ragione? La saetta, con la quale son ferito, è dolorosissima, Senza che vi sia misfatto in me.
7 Van-e férfi, Jóbhoz hasonló, aki issza a gúnyolódást, mint a vizet?	7 Quale è l’uomo simile a Giobbe, Che beve lo scherno come acqua?
8 Aki azokkal tart, akik gonoszt művelnek, és istentelen emberekkel jár-kel?	8 E che cammina in compagnia con gli operatori d’iniquità, E va con gli uomini empi?
9 Mert azt mondta: ‘Nem kedves az ember Isten előtt, még akkor sem, ha híven követi!’	9 Perciocchè egli ha detto: L’uomo non fa niun profitto Di rendersi grato a Dio
10 Azért hallgassatok rám ti, okos emberek! Távol legyen Istentől a gonoszság s a Mindenhatótól a jogfosztás!	10 Perciò, uomini di senno, ascoltatemi; Tolga Iddio che vi sia empietà in Dio, O perversità nell’Onnipotente.
11 Mert ő az embernek tettei szerint fizet, és mindenkinek útja szerint viszonoz;	11 Perciocchè egli rende all’uomo secondo l’opera sua, E fa trovare a ciascuno secondo la sua via.
12 mert valóban, Isten nem kárhoztat ok nélkül, s a Mindenható nem ferdíti el az igazságot!	12 Sì veramente Iddio non opera empiamente, E l’Onnipotente non perverte la ragione.
13 Kit rendelt mást a föld fölé, vagy kit tett a világ fölé, amelyet alkotott?	13 Chi gli ha commesso il governo della terra? E chi gli ha imposta la cura del mondo tutto intiero?
14 Ha arra irányozná szívét, vissza is vonhatná magához leheletét, lélegzetét,	14 Se egli ponesse mente all’uomo, Egli ritrarrebbe a sè il suo alito, ed il suo soffio;
15 akkor kimúlna minden élőlény egyaránt, s az ember visszatérne a porba.	15 Ogni carne insieme trapasserebbe, E l’uomo ritornerebbe nella polvere
16 Ha tehát okos vagy, halld meg, amit mondok, és figyelj beszédem szavára!	16 Se pur tu hai del senno, ascolta questo; Porgi l’orecchio alla voce de’ miei ragionamenti.
17 Tud-e kormányozni, aki gyűlöli az igazságot, és hogyan hibáztatod annyira őt, aki igazságos?	17 Di vero, colui che odia la dirittura signoreggerebbe egli? E condannerai tu colui che è sommamente giusto?
18 Hisz ő még a királynak is azt mondja: ‘Te hitszegő!’ és a főembereknek: ‘Ti gonosztevők!’	18 Direbbesi egli ad un re: Scellerato? E a’ principi: Empio?
19 Nem tekinti ő a fejedelmek személyét. Nem ismeri a zsarnokot, amikor a szegénnyel vetekedik – mert mindannyian keze alkotásai. –	19 Quanto meno a colui che non ha riguardo alla qualità de’ principi, Ed appo cui non è riconosciuto il possente, Per essere antiposto al povero, Perchè essi tutti sono opera delle sue mani?
20 Meghalnak az ilyenek hirtelen, az éj közepén; kimúlnak a gazdagok, elmennek, s ő eltávolítja az erőszakost kézmozdulat nélkül.	20 Essi muoiono in un momento, E di mezza notte tutto un popolo è conquassato, e perisce; E il potente è tolto via senza opera di mani.
21 Mert az ő szeme az emberek útjain van, és látja minden lépésüket,	21 Perciocchè gli occhi suoi son sopra le vie dell’uomo, Ed egli vede tutti i passi di esso.
22 nincs sötétség, nincs halál-árnyék, hol a gonosztevők elrejtőzzenek,	22 Non vi è oscurità, nè ombra di morte alcuna, Ove si possan nascondere gli operatori d’iniquità.
23 mert nincs az ember kényére bízva, mikor menjen Isten elé ítéletre,	23 Perciocchè Iddio non ha più riguardo all’uomo, Quando esso è per venire in giudicio davanti a lui.
24 összezúz ő sokakat szám nélkül, és másokat állít helyükre.	24 Egli fiacca i possenti incomprensibilmente, E ne costituisce altri in luogo loro.
25 Mert ismeri tetteiket, elhozza azért rájuk az éjt és eltapossák őket.	25 Perciò, conoscendo egli le opere loro, Nel girar d’una notte son fiaccati,
26 Megveri őket, mint gonosztevőket olyan helyen, ahol sokan látják,	26 Egli li sbatte come empi, In luogo di molti spettatori;
27 azért, mert készakarva eltávoztak tőle, és egyáltalán nem akarták megérteni útjait,	27 Perciocchè si son rivolti indietro da lui, E non hanno considerate tutte le sue vie;
28 mert eléje juttatták a nyomorgó kiáltását, és meghallja a szegények jajszavát.	28 Facendo pervenire infino a lui il grido del povero, E facendogli udire lo strido degli afflitti.
29 Ha pedig ő nyugalmat ad, ki az, aki kárhoztassa, és ha elrejti arcát, ki az, aki szemlélhetné? Ha népek, sőt az összes ember fölött	29 Se egli rimanda in pace, chi condannerà? E se nasconde la sua faccia, chi lo riguarderà? O sia una nazione intiera, o un uomo solo;
30 istentelen embert enged uralkodni, a nép bűnei miatt,	30 Acciocchè l’uomo profano non regni più E che il popolo non sia più tenuto ne’ lacci
31 akkor így szólok Istenhez: ‘Nem állok neked ellen!	31 Certo ei ti si conveniva indirizzarti a Dio, dicendo: Io ho portato la pena; io non peccherò più.
32 Ha hibáztam, akkor taníts engem, ha rosszul beszéltem, nem teszem többé!’	32 Se vi è alcuna cosa, oltre a ciò che io veggo, mostramelo; Se io ho operato perversamente, io non continuerò più.
33 Vajon Isten tőled kérdezze-e, mert nem vagy megelégedve: ‘Mivelhogy tied a döntés, nem az enyém, mondd meg tehát, hogyan tudnád jobban!’	33 Vorresti tu, ch’egli ti facesse la retribuzione di ciò ch’è proceduto da te? Sei tu che rifiuti ed eleggi, non già io; Di’ pure ciò che tu sai.
34 Az értelmes emberek megmondják majd nekem, s a bölcs férfiak, akik engem hallgatnak:	34 Gli uomini di senno diranno meco, E l’uomo savio mi acconsentirà,
35 ‘Nem beszél Jób bölcsen, és szavai megfontolás nélkül valók!’	35 Che Giobbe non parla con conoscimento, E che le sue parole non sono con intendimento.
36 Atyám! tedd próbára Jóbot mindvégig! Ne engedd ki kezedből a gonoszság emberét,	36 O padre mio, sia pur Giobbe provato infino all’ultimo, Per cagione delle sue repliche, simili a quelle degli uomini iniqui.
37 mert vétkeit káromlással tetézi, gúnyosan tapsol közöttünk és ítéletre hívja ki Istent szavaival.«	37 Perciocchè altrimenti egli aggiungerà misfatto al suo peccato, Si batterà a palme fra noi, E moltiplicherà le parole sue contro a Dio