Kivonulás könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ezután így szólt az Úr Mózeshez: »Jöjjetek fel az Úrhoz, te és Áron, Nádáb, Ábiu és hetven vén Izraelből, és imádjátok őt a távolban.	1 And he said to Moses: Come up to the Lord, thou, and Aaron, Nadab, and Abiu, and seventy of the ancients of Israel, and you shall adore afar off.
2 De egyedül Mózes jöjjön közel az Úrhoz, ők ne jöjjenek a közelébe, és a nép se jöjjön fel vele!«	2 And Moses alone shall come up to the Lord, but they shall not come nigh; neither shall the people come up with him.
3 Elment tehát Mózes, és elmondta a népnek az Úr minden szavát és rendeletét. A nép egy szívvel-lélekkel felelte: »Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott!«	3 So Moses came and told the people all the words of the Lord, and all the judgments: and all the people answered with one voice: We will do all the words of the Lord, which he hath spoken.
4 Ekkor Mózes leírta az Úr minden beszédét. Majd felkelt kora reggel, oltárt épített a hegy tövében, és tizenkét emlékoszlopot állított, Izrael tizenkét törzsének megfelelően.	4 And Moses wrote all the words of the Lord: and rising in the morning he built an altar at the foot of the mount, and twelve titles according to the twelve tribes of Israel.
5 Aztán odaküldte Izrael fiainak ifjait, hogy mutassanak be egészen elégő áldozatokat, és vágjanak az Úrnak békeáldozatul fiatal bikákat.	5 And he sent young men of the children of Israel, and they offered holocausts, and sacrificed pacific victims of calves to the Lord.
6 Mózes pedig fogta a vér felét, és a medencékbe töltötte, a másik felét pedig az oltárra öntötte.	6 Then Moses took half of the blood, and put it into bowls: and the rest he poured upon the altar.
7 Aztán fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép hallatára. Erre ők azt mondták: »Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott, és engedelmesek leszünk!«	7 And taking the book of the covenant, he read it in the hearing of the people: and they said: All things that the Lord hath spoken we will do, we will be obedient.
8 Ő pedig fogta a vért, és meghintette vele a népet, és így szólt: »Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet az Úr megkötött veletek e szavak alapján!«	8 And he took the blood and sprinkled it upon the people, and he said: This is the blood of the covenant which the Lord hath made with you concerning all these words.
9 Aztán Mózes és Áron, Nádáb, Ábiu és hetvenen Izrael vénei közül felmentek,	9 Then Moses and Aaron, Nadab and Abiu, and seventy of the ancients of Israel went up:
10 és látták Izrael Istenét. – Olyan valami volt a lába alatt, mintha zafírkőből készült volna, és mint az ég, amikor tiszta. –	10 And they saw the God of Israel: and under his feet as it were a work of sapphire stone, and as the heaven, when clear.
11 Az Úr nem emelt rájuk kezet, pedig messzire távoztak Izrael fiaitól. Látták Istent, és ettek és ittak.	11 Neither did he lay his hand upon those of the children of Israel, that retired afar off, and they saw God, and they did eat and drink.
12 Az Úr azt mondta eztán Mózesnek: »Jöjj fel hozzám a hegyre, maradj ott, és én átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és a parancsokat, amelyeket leírtam, hogy tanítsd őket!«	12 And the Lord said to Moses: Come up to me into the mount, and be there: and I will give thee tables of stone, and the law, and the commandments which I have written: that thou mayst teach them.
13 Fel is készült Mózes és szolgája, Józsue, és amikor Mózes elindult Isten hegyére,	13 Moses rose up, and his minister Josue: and Moses going up into the mount of God,
14 azt mondta a véneknek: »Várjatok itt, amíg vissza nem térünk hozzátok! Áron és Húr veletek vannak, ha valami peres dolog felmerül, vigyétek őeléjük!«	14 Said to the ancients: Wait ye here till we return to you. You have Aaron and Hur with you: if any question shall arise, you shall refer it to them.
15 Amikor aztán Mózes felment, a felhő elborította a hegyet,	15 And when Moses was gone up, a cloud covered the mount.
16 és az Úr dicsősége leszállt a Sínai hegyére. Miután azt hat napig eltakarta a felhővel, a hetedik napon szólította őt a felhő közepéből. –	16 And the glory of the Lord dwelt upon Sinai, covering it with a cloud six days: and the seventh day he called him out of the midst of the cloud.
17 Izrael fiainak szeme előtt olyan látvány volt az Úr dicsősége, mint a hegy ormán égő tűz. –	17 And the sight of the glory of the Lord was like a burning fire upon the top of the mount, in the eyes of the children of Israel.
18 Erre Mózes bement a felhő közepébe, felment a hegyre, és ott volt negyven nap és negyven éjen át.	18 And Moses, entering into the midst of the cloud, went up into the mountain: and he was there forty days, and forty nights.