Ezdrás könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Amikor aztán elérkezett a hetedik hónap, Izrael fiai pedig már városaikban laktak, egy emberként összegyűlt az egész nép Jeruzsálemben.	1 Als der siebte Monat herankam und die Israeliten bereits in ihren Heimatstädten waren, versammelte sich das ganze Volk geschlossen in Jerusalem.
2 Józsue, Joszedek fia, és paptestvérei, valamint Zerubbábel, Salátiel fia, és testvérei erre nekiláttak és felállították Izrael Istenének oltárát, hogy egészen elégő áldozatokat mutassanak be rajta, amint ezt Mózesnek, Isten emberének törvénye előírja.	2 Jeschua, der Sohn des Jozadak, mit seinen Brüdern, den Priestern, und Serubbabel, der Sohn Schealtiëls, mit seinen Brüdern gingen daran, den Altar des Gottes Israels wieder aufzubauen, um auf ihm Brandopfer darzubringen, wie es im Gesetz des Gottesmannes Mose vorgeschrieben ist.
3 Miután pedig felépítették Isten oltárát a maga helyén, reggel és este egészen elégő áldozatot mutattak be rajta az Úrnak, miközben körülöttük a föld népei rettegésben tartották őket.	3 Sie errichteten den Altar an seiner alten Stelle, obwohl die Völker der Nachbarländer sie davon abzuschrecken suchten, und brachten auf ihm dem Herrn Brandopfer dar, je ein Brandopfer am Morgen und am Abend.
4 Megünnepelték előírás szerint a sátoros ünnepet is, bemutatták naponkint az állandó, egészen elégő áldozatot azon a módon, ahogy azt a törvény az egyes napokra megköveteli,	4 Dann feierten sie der Vorschrift entsprechend das Laubhüttenfest und brachten Tag für Tag so viele Opfer dar, wie es für die einzelnen Tage festgesetzt ist.
5 továbbá az egészen elégő áldozatot a hónapok első napjain, valamint az Úr összes szent ünnepén, nemkülönben mindazokon a napokon, amelyeken jószántukból hoztak ajándékot az Úrnak.	5 Von da an brachten sie auch das ständige Brandopfer wieder dar, ferner die Opfer an den Neumondtagen und an allen dem Herrn geheiligten Festzeiten sowie alle freiwilligen Opfer, die jemand dem Herrn spendete.
6 A hetedik hónap első napjától kezdték bemutatni az egészen elégő áldozatot az Úrnak, noha még nem tették le az Isten hajlékának alapkövét.	6 Am ersten Tag des siebten Monats hatten sie begonnen, dem Herrn Brandopfer darzubringen; aber die Fundamente für den Tempel des Herrn waren noch nicht gelegt.
7 A kőfaragóknak és a kőműveseknek pénzt, a szidoniaknak és tírusziaknak pedig étel- és italféleségeket meg olajat adtak, hogy cédrusfát szállítsanak le a Libanonról a joppéi tengerparthoz, amint azt Círusz, a perzsák királya megengedte nekik.	7 Darum nahmen sie Steinhauer und Zimmerleute in Dienst; den Sidoniern und Tyrern lieferten sie Nahrungsmittel, Getränke und Öl, damit sie Zedernstämme vom Libanon über das Meer nach Jafo brachten; das hatte ihnen der König Kyrus von Persien erlaubt.
8 Isten jeruzsálemi templomához való érkezésük második esztendejében a második hónapban Zerubbábel, Salátiel fia, Józsue, Joszedek fia és többi testvére, a papok és a leviták, nemkülönben mindazok, akik a fogságból visszatértek Jeruzsálembe, munkához láttak. Kijelöltek pedig húszéves és magasabb korú levitákat, hogy az Úr templomának építésénél felügyeljenek.	8 Im zweiten Monat des zweiten Jahres nach ihrer Ankunft beim Gotteshaus in Jerusalem machten sich ans Werk Serubbabel, der Sohn Schealtiëls, und Jeschua, der Sohn des Jozadak, mit ihren übrigen Brüdern, nämlich den Priestern, Leviten und allen, die aus der Gefangenschaft nach Jerusalem zurückgekommen waren. Sie bestimmten die Leviten, die zwanzig Jahre und älter waren, dazu, die Arbeiten am Haus des Herrn zu leiten.
9 Elő is álltak Józsue meg fiai és testvérei, Kedmiel, Binnuj, Hodavja mint egy ember, hogy felügyeljenek azokra, akik Isten templomának építési munkálatait végezték; nemkülönben Henadad fiai, meg fiaik, valamint levitatestvéreik is.	9 Jeschua, seine Söhne und Brüder, Kadmiël und seine Söhne sowie die Söhne Hodawjas traten gemeinsam an, um die anzuleiten, die die Arbeiten am Gotteshaus ausführten; dazu kamen noch die Söhne Henadads sowie ihre Söhne und Brüder, ebenfalls Leviten.
10 Miközben a kőművesek megvetették az Úr templomának alapját, előálltak a papok öltözékükben, trombitával, a leviták pedig Ászáf családjából cintányérokkal, hogy dicsőítsék Istent, Dávidnak, Izrael királyának rendelése szerint.	10 Als die Bauleute das Fundament für den Tempel des Herrn gelegt hatten, kamen die Priester in ihren Gewändern und mit den Trompeten, außerdem die Leviten, die Nachkommen Asafs, mit den Zimbeln, um den Herrn zu preisen nach der Ordnung Davids, des Königs von Israel.
11 Dicséret és magasztalás közben azt mondogatták az Úrról, hogy »jó és Izrael iránt való irgalmassága örökké tart.« Az egész nép pedig lelkendezett és nagy ujjongással dicsőítette az Urat, mivel megvethették az Úr templomának alapját.	11 Sie begannen, den Herrn zu loben und zu preisen: «Denn er ist gütig und seine Huld gegenüber Israel währt ewig». Und das ganze Volk erhob ein lautes Jubelgeschrei zum Preis des Herrn, weil das Fundament für das Haus des Herrn gelegt war.
12 De az öregek közül igen sokan: papok, leviták és családfők, akik látták a régi templomot, hangosan zokogtak, amikor szemük láttára lefektették ennek a templomnak az alapját, míg sokan hangos szóval adtak ujjongó örömüknek kifejezést,	12 Viele betagte Priester, Leviten und Familienoberhäupter hatten noch den ersten Tempel gesehen. Als nun vor ihren Augen das Fundament für den neuen Tempel gelegt wurde, weinten sie laut. Viele andere aber schrien vor Jubel und Freude.
13 úgy hogy nem lehetett megkülönböztetni az örvendezők ujjongását a siránkozó nép jajgatásától. Oly nagy volt ugyanis a nép zűrzavaros lármája, hogy messze földre elhallatszott a zaj.	13 Man konnte im lauten Freudenjubel das Weinen der anderen kaum hören, so laut war das Geschrei des Volkes und der Lärm war weithin zu hören.