Királyok második könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Ahhoz az asszonyhoz pedig, akinek fiát feltámasztotta, Elizeus ezt mondta: »Kelj fel s eredj el házanépeddel együtt s tartózkodj ott, ahol tudsz, mert az Úr éhínséget hívott elő, s az hét esztendeig jön az országra.«	1 Now Elisha spoke to the woman, whose son he had caused to live, saying: “Rise up. Go, you and your household, and sojourn in whatever place you can find. For the Lord has called forth a famine, and it shall overwhelm the land for seven years.”
2 Erre az felkelt s az Isten emberének szava szerint cselekedett: elment ugyanis házanépével együtt s a filiszteusok földjén tartózkodott hosszú ideig.	2 And she rose up, and she acted in accord with the word of the man of God. And going with her household, she sojourned in the land of the Philistines for many days.
3 Amikor aztán elmúlt a hét esztendő, visszatért az asszony a filiszteusok földjéről s elment, hogy panaszt emeljen a királynál háza és szántóföldjei miatt.	3 And when the seven years had ended, the woman returned from the land of the Philistines. And she departed, so that she might petition the king on behalf of her house and on behalf of her fields.
4 A király éppen Giezivel, az Isten emberének legényével beszélt s azt mondta: »Beszéld el nekem mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus művelt.«	4 Now the king was speaking with Gehazi, the servant of the man of God, saying, “Describe for me all the great deeds that Elisha has done.”
5 Amikor ő éppen azt beszélte el a királynak, hogy mi módon támasztotta fel a halottat, megjelent az asszony, akinek életre keltette fiát s a királyhoz kiáltott háza és szántóföldjei miatt. Azt mondta ekkor Giezi: »Uram király, ez az az asszony s ez az a fia, akit feltámasztott Elizeus.«	5 And as he was describing for the king the manner in which he had raised the dead, the woman appeared, whose son he had restored to life, crying out to the king on behalf of her house and on behalf of her fields. And Gehazi said, “My lord the king, this is the woman, and this is her son, whom Elisha raised up.”
6 Erre megkérdezte a király az asszonyt s az elbeszélte neki a dolgot. Erre a király mellé adott egy udvari tisztet, s ezt mondta: »Adasd vissza neki mindenét, meg a szántóföldjeinek minden jövedelmét attól a naptól kezdve, hogy elhagyta az országot mindmáig.«	6 And the king questioned the woman. And she explained it to him. And the king appointed a eunuch to her, saying, “Restore to her all that is hers, with all the proceeds of the fields, from the day that she left the land until the present.”
7 Majd elment Elizeus Damaszkuszba. Ekkor Ben-Hadad, Szíria királya éppen beteg volt. Amikor hírül vitték neki s azt mondták: »Idejött az Isten embere«,	7 Also, Elisha arrived in Damascus, and Benhadad, the king of Syria, was ill. And they reported to him, saying, “The man of God has arrived here.”
8 azt mondta a király Házaélnek: »Végy magadhoz ajándékot s eredj az Isten embere elé s kérdezd meg általa az Urat: Kilábolok-e ebből a betegségemből?«	8 And the king said to Hazael: “Take with you gifts. And go to meet the man of God. And consult the Lord through him, saying: ‘Will I be able to escape from this, my infirmity?’ ”
9 Házaél elé is ment, vitt magával ajándékot s mindenféle damaszkuszi jókat, negyven teve terhét. Amikor aztán elé állt, azt mondta: »Fiad, Ben-Hadad, Szíria királya küldött engem hozzád ezzel a kérdéssel: Meggyógyulok-e ebből a betegségemből?«	9 And so, Hazael went to meet him, having with him gifts, and all the goods of Damascus, the burdens of forty camels. And when he had stood before him, he said: “Your son, Benhadad, the king of Syria, sent me to you, saying: ‘Will I be able to be healed from this, my infirmity?’ ”
10 Azt mondta erre neki Elizeus: »Eredj s mondd neki: Meggyógyulsz; – ám az Úr azt is megmutatta nekem, hogy halálát leli.«	10 And Elisha said to him: “Go, tell him: ‘You will be healed.’ But the Lord has revealed to me that, dying he shall die.”
11 Aztán csak állt ott vele s úgy megrendült, hogy belepirult az arca, végre sírva fakadt az Isten embere.	11 And he stood beside him, and he was so troubled that his face became flushed. And the man of God wept.
12 Azt mondta neki Házaél: »Miért sír az én uram?« Ő azt mondta rá: »Mert tudom, mennyi rosszat fogsz tenni Izrael fiainak: erős városaikat lángba borítod, ifjaikat karddal megölöd, kisdedjeiket összezúzod, áldott állapotban levő asszonyaikat felhasítod.«	12 And Hazael said to him, “Why is my lord weeping?” And he said: “Because I know the evil that you will do to the sons of Israel. Their fortified cities you will burn with fire. And their young men you will kill with the sword. And you will destroy their little ones, and tear open the pregnant women.”
13 Azt mondta erre Házaél: »Mi vagyok én, a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgot művelhetnék?« Azt mondta erre Elizeus: »Megmutatta nekem az Úr, hogy te leszel Szíria királya.«	13 And Hazael said, “But what am I, your servant, a dog, that I would do this great thing?” And Elisha said, “The Lord has revealed to me that you will be the king of Syria.”
14 Erre ő eltávozott Elizeustól s elment urához. Ez azt mondta neki: »Mit mondott neked Elizeus?« Ő azt felelte rá: »Azt mondta nekem: ‘Visszanyered egészségedet.’«	14 And when he had departed from Elisha, he went to his lord, who said to him, “What did Elisha say to you?” And he responded: “He said to me, ‘You shall receive health.’ ”
15 Másnap aztán vette a takarót, vizet öntött rá, ráterítette arcára és meghalt, s Házaél lett a király helyette.	15 And when the next day had arrived, he took a small covering, and poured water on it, and he spread it over his face. And when he died, Hazael reigned in his place.
16 Jórámnak, Ácháb fiának, Izrael királyának és Jozafátnak, Júda királyának ötödik esztendejében, Jórám, Jozafátnak a fia lett Júda királya.	16 In the fifth year of Joram, the son of Ahab, the king of Israel, and of Jehoshaphat, the king of Judah: Jehoram, the son of Jehoshaphat, reigned as the king of Judah.
17 Harminckét esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s nyolc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.	17 He was thirty-two years old when he had begun to reign, and he reigned for eight years in Jerusalem.
18 Izrael királyainak útjain járt – úgy, ahogy Ácháb háza járt, mert felesége Ácháb lánya volt –, s azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt.	18 And he walked in the ways of the kings of Israel, just as the house of Ahab had walked. For the daughter of Ahab was his wife. And he did what was evil in the sight of the Lord.
19 De az Úr nem akarta elveszíteni Júdát, szolgája, Dávid kedvéért, mert megígérte neki, hogy szövétneket ad neki s fiainak minden időben.	19 But the Lord was not willing to destroy Judah, because of David, his servant, just as he had promised him, so that he might grant a light to him and to his sons, for all days.
20 Az ő napjaiban elszakadt Edom Júdától s királyt állított maga fölé.	20 In his days, Idumea drew apart, so as not to be under Judah, and they appointed a king for themselves.
21 Erre Jórám elment Szeírába valamennyi harci szekerével együtt. Éjjel aztán felkelt és megverte az edomitákat, akik őt körülvették a harci szekerek parancsnokaival együtt, népe azonban sátraiba futott.	21 And so, Jehoram went to Zair, and all the chariots with him. And he rose up in the night, and he struck down the Idumeans who had surrounded him, and the leaders of the chariots. But the people fled to their tents.
22 Így szakadt el Edom Júdától mind a mai napig. Ekkor, ugyanebben az időben szakadt el Libna is.	22 And Idumea drew apart, so as not to be under Judah, even to this day. Then Libnah also drew apart, at the same time.
23 Jórám egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?	23 Now the rest of the words of Jehoram, and all that he did, have these not been written in the book of the words of the days of the kings of Judah?
24 Amikor aztán Jórám aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük a Dávid-városban, s fia, Ahaszja lett a király helyette.	24 And Jehoram slept with his fathers, and he was buried with them in the city of David. And Ahaziah, his son, reigned in his place.
25 Jórámnak, Ácháb fiának, Izrael királyának tizenkettedik esztendejében lett királlyá Ahaszja, Jórámnak, Júda királyának fia.	25 In the twelfth year of Joram, the son of Ahab, the king of Israel: Ahaziah, the son of Jehoram, the king of Judah, reigned.
26 Huszonkét esztendős volt Ahaszja, amikor uralkodni kezdett s egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Omrinak, Izrael királyának volt a lánya, Atáliának hívták.	26 Ahaziah was twenty-two years old when he had begun to reign, and he reigned for one year in Jerusalem. The name of his mother was Athaliah, the daughter of Omri, the king of Israel.
27 Ácháb házának útjain járt, s azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, éppen úgy, mint Ácháb háza, mert Ácháb házának veje volt.	27 And he walked in the ways of the house of Ahab. And he did what is evil before the Lord, just as the house of Ahab did. For he was the son-in-law of the house of Ahab.
28 El is ment Jórámmal, Ácháb fiával, hogy hadakozzon Házaél, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba, de a szírek megsebesítették Jórámot.	28 Also, he went with Joram, the son of Ahab, in order to fight against Hazael, the king of Syria, at Ramoth Gilead. And the Syrians had wounded Joram.
29 Erre ő visszatért, hogy meggyógyíttassa magát, Jezreelbe, mert a szírek megsebesítették őt Rámótnál, amikor Házaél, Szíria királya ellen hadakozott. Erre Ahaszja, Jórám fia, Júda királya lement, hogy meglátogassa Jórámot, Ácháb fiát Jezreelben, mert ott betegeskedett.	29 And he turned back, so that he might be cured at Jezreel. For the Syrians had wounded him at Ramoth, fighting against Hazael, the king of Syria. Then Ahaziah, the son of Jehoram, the king of Judah, descended to visit Joram, the son of Ahab, at Jezreel, because he was sick there.