Királyok második könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Jórám, Ácháb fia, Jozafátnak, Júda királyának tizennyolcadik esztendejében lett Izrael királya Szamariában, s tizenkét esztendeig uralkodott.	1 Joram, son of Ahab, became king of Israel in Samaria (in the eighteenth year of Jehoshaphat, king of Judah, and he reigned for twelve years).
2 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, de nem annyira, mint apja és anyja: eltávolíttatta ugyanis Baál szobrait, amelyeket apja készíttetett.	2 He did evil in the LORD'S sight, though not as much as his father and mother. He did away with the pillar of Baal, which his father had made,
3 Mindazonáltal ragaszkodott Jeroboámnak, Nábát fiának vétkeihez, aki vétekre vitte Izraelt, s azoktól el nem távozott.	3 but he still clung to the sin to which Jeroboam, son of Nebat, had lured Israel; this he did not give up.
4 Mésa, Moáb királya, sok barmot tenyésztett és százezer báránnyal meg százezer gyapjas kossal adózott Izrael királyának.	4 Now Mesha, king of Moab, who raised sheep, used to pay the king of Israel as tribute a hundred thousand lambs and the wool of a hundred thousand rams.
5 Amikor azonban Ácháb meghalt, megszegte a szövetséget, amelyet Izrael királyával tartott.	5 But when Ahab died, the king of Moab had rebelled against the king of Israel.
6 Ezért Jórám király kivonult ebben az időben Szamariából, s felsorakoztatta egész Izraelt.	6 Joram as king mustered all Israel, and when he set out on a campaign from Samaria,
7 Aztán elküldött Jozafáthoz, Júda királyához, ezzel az üzenettel: »Moáb királya elszakadt tőlem, gyere velem hadba ellene.« Ő azt felelte: »Felmegyek; aki az enyém, az a tied, az én népem a te néped, s az én lovaim a te lovaid.«	7 he sent the king of Judah the message: "The king of Moab is in rebellion against me. Will you join me in battle against Moab?" "I will," he replied. "You and I shall be as one, your people and mine, and your horses and mine as well."
8 Majd kérdezte: »Melyik úton vonuljunk fel?« Ő azt felelte: »Edom pusztáján keresztül.«	8 They discussed the route for their attack, and settled upon the route through the desert of Edom.
9 Elindult tehát Izrael királya, Júda királya és Edom királya, s hét napot haladtak kerülő útjukon, de nem volt víz sem a sereg, sem a velük menő jószág számára.	9 So the king of Israel set out, accompanied by the king of Judah and the king of Edom. After their roundabout journey of seven days the water gave out for the army and for the animals with them.
10 Azt mondta ekkor Izrael királya: »Jaj, jaj, jaj, egybegyűjtött az Úr minket, három királyt, hogy Moáb kezébe adjon.«	10 "Alas!" exclaimed the king of Israel. "The LORD has called together these three kings to put them in the grasp of Moab."
11 Azt mondta erre Jozafát: »Van-e itt prófétája az Úrnak, hogy könyöröghessünk általa az Úrhoz?« Erre valaki Izrael királyának szolgái közül azt felelte: »Itt van Elizeus, Sáfát fia, aki Illés kezére a vizet öntötte.«	11 But the king of Judah asked, "Is there no prophet of the LORD here through whom we may inquire of the LORD?" One of the officers of the king of Israel replied, "Elisha, son of Shaphat, who poured water on the hands of Elijah, is here."
12 Azt mondta ekkor Jozafát: »Nála van az Úr üzenete.« Lement tehát hozzá Izrael királya s Jozafát, Júda királya és Edom királya.	12 "He has the word of the LORD," the king of Judah agreed. So the kings of Israel, Judah, and Edom went down to Elisha.
13 Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: »Mi közöm hozzád? Eredj apád és anyád prófétáihoz!« Mindazonáltal azt mondta neki Izrael királya: »Miért gyűjtötte egybe az Úr ezt a három királyt, hogy a moabiták kezébe adja őket?«	13 "What do you want with me?" Elisha asked the king of Israel. "Go to the prophets of your father and to the prophets of your mother." "No," the king of Israel replied. "The LORD has called these three kings together to put them in the grasp of Moab."
14 Azt mondta erre neki Elizeus: »A Seregek Urának életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy ha nem tekinteném Jozafátnak, Júda királyának személyét, ügyet sem vetnék rád, s meg sem néznélek.	14 Then Elisha said, "As the LORD of hosts lives, whom I serve, were it not that I respect the king of Judah, I should neither look at you nor notice you at all.
15 Most azonban hozzatok ide nekem egy hárfást.« Amikor aztán az játszani kezdett a hárfáján, őt megszállta az Úr ereje és szólt:	15 Now get me a minstrel." When the minstrel played, the power of the LORD came upon Elisha
16 Ezt üzeni az Úr: »Csináljatok gödröt gödör mellé e patakvölgy árkában,	16 and he announced: "Thus says the LORD, 'Provide many catch basins in this wadi.'
17 mert ezt üzeni az Úr: Nem fogtok látni sem szelet, sem esőt, s ez az árok mégis megtelik vízzel, s isztok ti és családjaitok meg barmaitok.	17 For the LORD says, 'Though you will see neither wind nor rain, yet this wadi will be filled with water for you, your livestock, and your pack animals to drink.'
18 Sőt ez még kevés az Úr színe előtt: még Moábot is a kezetekbe adja,	18 And since the LORD does not consider this enough, he will also deliver Moab into your grasp.
19 s megvertek minden erős várost s minden válogatott várost, kivágtok minden gyümölcsfát, betömtök minden vízforrást, s behánytok minden jó szántóföldet kövekkel.«	19 You shall destroy every fortified city, fell every fruit tree, stop up all the springs, and ruin every fertile field with stones."
20 S csakugyan az történt, hogy reggel, amikor az ételáldozatot szokták bemutatni, íme, víz áradt Edom felől, s megtelt a vidék vízzel.	20 In the morning, at the time of the sacrifice, water came from the direction of Edom and filled the land.
21 Amikor a moabiták mindannyian meghallották, hogy felvonultak a királyok, hogy hadakozzanak ellenük, összehívták mindazokat, akik vitézi övet viseltek, s felálltak határukon.	21 Meanwhile, all Moab heard that the kings had come to give them battle; every man capable of bearing arms was called up and stationed at the border.
22 Amikor aztán kora hajnalban felkeltek, s a nap a vízzel szemben felsütött, a moabiták átellenből olyan vörösnek látták a vizet, mint a vér.	22 Early that morning, when the sun shone on the water, the Moabites saw the water at a distance as red as blood.
23 Erre azt mondták: »Kard ontotta vér ez! Harcra keltek egymással a királyok, s leöldösték egymást! Rajta hát zsákmányra, Moáb!«	23 "This is blood!" they exclaimed. "The kings have fought among themselves and killed one another. Quick! To the spoils, Moabites!"
24 Azzal elmentek Izrael táborához, de Izrael felkelt, s megverte a moabitákat, s azok megfutamodtak előlük. Erre a győztesek elmentek, s megverték Moábot	24 But when they reached the camp of Israel, the Israelites rose up and attacked the Moabites, who fled from them. They ranged through the countryside striking down the Moabites, and
25 és lerontották a városokat, s azáltal, hogy mindegyikük odadobott egy-egy követ, telehajigáltak minden jó szántóföldet, betömtek minden vízforrást, kivágtak minden gyümölcsfát, úgyhogy csak a cserepes falak maradtak meg, de a parittyások körülvették a várost, s nagy részben összelövöldözték.	25 destroying the cities; each of them cast stones onto every fertile field till they had loaded it down; all the springs they stopped up and every useful tree they felled. Finally only Kir-hareseth was left behind its stone walls, and the slingers had surrounded it and were attacking it.
26 Amikor ezt Moáb királya látta, azt tudniillik, hogy az ellenség föléje kerekedett, maga mellé vett hétszáz kardforgató embert, hogy áttörjön Edom királyához, de nem tudott.	26 When he saw that he was losing the battle, the king of Moab took seven hundred swordsmen to break through to the king of Aram, but he failed.
27 Erre megragadta elsőszülött fiát, akinek idővel királlyá kellett volna lennie helyette, s bemutatta egészen elégő áldozatul a várfalon. Erre nagy felháborodás lett Izraelben, s ők azonnal visszavonultak tőle, s visszatértek földjükre.	27 So he took his first-born, his heir apparent, and offered him as a holocaust upon the wall. The wrath against Israel was so great that they gave up the siege and returned to their own land.