Királyok első könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Történt pedig, hogy miután Salamon befejezte az Úr házának épületét s a király épületét s mindazt, amit készíteni kívánt és akart,	1 After Solomon finished building the temple of the LORD, the royal palace, and everything else that he had planned,
2 másodszor is megjelent neki az Úr úgy, ahogy megjelent neki Gibeonban.	2 the LORD appeared to him a second time, as he had appeared to him in Gibeon.
3 Azt mondta ekkor neki az Úr: »Meghallgattam imádságodat s könyörgésedet, amellyel könyörögtél előttem, s szentté tettem ezt a házat, amelyet építettél, hogy oda helyezzem nevemet mindörökké, s ott legyen szemem és szívem mindenkoron.	3 The LORD said to him: "I have heard the prayer of petition which you offered in my presence. I have consecrated this temple which you have built; I confer my name upon it forever, and my eyes and my heart shall be there always.
4 Ha te is előttem jársz úgy, ahogy apád járt, feddhetetlen szívvel és egyenességgel, s megteszed mindazt, amit parancsoltam neked, s megtartod törvényeimet s rendeleteimet,	4 As for you, if you live in my presence as your father David lived, sincerely and uprightly, doing just as I have commanded you, keeping my statutes and decrees,
5 akkor örökre megszilárdítom Izrael felett való királyságod trónját, amint apádnak, Dávidnak megígértem, amikor azt mondtam: Nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.	5 I will establish your throne of sovereignty over Israel forever, as I promised your father David when I said, 'You shall always have someone from your line on the throne of Israel.'
6 Ha azonban ti és fiaitok elfordultok tőlem, s nem követtek engem, s nem tartjátok meg parancsaimat és szertartásaimat, amelyeket elétek adtam, hanem elmentek, s más isteneket tiszteltek és imádtok,	6 But if you and your descendants ever withdraw from me, fail to keep the commandments and statutes which I set before you, and proceed to venerate and worship strange gods,
7 akkor eltávolítom Izraelt annak a földnek a színéről, amelyet nekik adtam, s a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől. Akkor Izrael közmondás és példabeszéd tárgya lesz minden népnél,	7 I will cut off Israel from the land I gave them and repudiate the temple I have consecrated to my honor. Israel shall become a proverb and a byword among all nations,
8 ez a ház pedig intő példa lesz: mindenki, aki elhalad mellette, elámul, felszisszen és azt fogja mondani: ‘Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel és ezzel a házzal?’	8 and this temple shall become a heap of ruins. Every passerby shall catch his breath in amazement, and ask, 'Why has the LORD done this to the land and to this temple?'
9 Erre azt fogják felelni: ‘Mert elhagyták az Urat, Istenüket, aki kihozta atyáikat Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek, imádtak és tiszteltek: azért hozta rájuk az Úr mindezt a rosszat.’«	9 Men will answer: 'They forsook the LORD, their God, who brought their fathers out of the land of Egypt; they adopted strange gods which they worshiped and served. That is why the LORD has brought down upon them all this evil.'"
10 Amikor aztán elmúlt a húsz esztendő és Salamon felépítette a két házat, vagyis az Úr házát s a király házát,	10 After the twenty years during which Solomon built the two houses, the temple of the LORD and the palace of the king--
11 (miközben Hírám, Tírusz királya adott Salamonnak cédrus- és fenyőfát, meg aranyat, amennyi csak kellett), akkor Salamon húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.	11 Hiram, king of Tyre, supplying Solomon with all the cedar wood, fir wood, and gold he wished--King Solomon gave Hiram twenty cities in the land of Galilee.
12 Hírám el is ment Tíruszból, hogy megnézze a városokat, amelyeket Salamon neki adott, de nem tetszettek neki	12 Hiram left Tyre to see the cities Solomon had given him, but was not satisfied with them.
13 és azt mondta: »Ezek azok a városok, amelyeket nekem adtál, testvér?« El is nevezte őket Kabulföldnek, mind a mai napig.	13 So he said, "What are these cities you have given me, my brother?" And he called them the land of Cabul, as they are called to this day.
14 Százhúsz talentum aranyat küldött ugyanis Hírám Salamon királynak.	14 Hiram, however, had sent king Solomon one hundred and twenty talents of gold.
15 Ez volt azoknak a kiadásoknak az összege, amelyeket Salamon király az Úr házának, a maga házának, a Millónak, Jeruzsálem falainak, Heszernek, Megiddónak és Gézernek felépítésére fordított.	15 This is an account of the forced labor which King Solomon levied in order to build the temple of the LORD, his palace, Millo, the wall of Jerusalem, Hazor, Megiddo, Gezer
16 A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felment, s elfoglalta Gézert, s azt felgyújtotta tűzzel, a kánaániakat pedig, akik a várost lakták, megölte, s aztán odaadta a várost lányának, Salamon feleségének hozományul.	16 (Pharaoh, king of Egypt, had come up and taken Gezer and, after destroying it by fire and slaying all the Canaanites living in the city, had given it as dowry to his daughter, Solomon's wife;
17 Így tehát Salamon fölépíttette Gézert, továbbá Alsó-Béthoront	17 Solomon then rebuilt Gezer), Lower Beth-horon,
18 és Baálátot és a Pusztaság földjén levő Palmírát	18 Baalath, Tamar in the desert of Judah,
19 és megerősíttetett minden falut, amely az övé volt, s amelynek nem voltak falai, s építtetett városokat a szekereknek és városokat a lovasoknak és mindenfélét, aminek építéséhez kedve volt Jeruzsálemben, s a Libanonon s birodalmának egész földjén.	19 all his cities for supplies, cities for chariots and for horses, and whatever else Solomon decided should be built in Jerusalem, in Lebanon, and in the entire land under his dominion.
20 Azt az egész népet, amely megmaradt az amoriták, a hetiták, a periziták, a hivviták s a jebuziták közül, akik nem voltak Izrael fiai közül valók,	20 All the non-Israelite people who remained in the land, descendants of the Amorites, Hittites, Perizzites, Hivites, and Jebusites
21 ezeknek a fiait tudniillik, akik megmaradtak az országban, s akiket Izrael fiai nem tudtak kiirtani, Salamon robotosokká tette mind a mai napig.	21 whose doom the Israelites had been unable to accomplish, Solomon conscripted as forced laborers, as they are to this day.
22 Izrael fiai közül azonban senkit sem vetett Salamon robotszolgaságra, hanem azok harcosok, az ő szolgái, főemberei, vezérei, szekereinek és lovainak felügyelői lettek.	22 But Solomon enslaved none of the Israelites, for they were his fighting force, his ministers, commanders, adjutants, chariot officers, and charioteers.
23 A főemberek, akik Salamon minden munkájának élén álltak, ötszázötvenen voltak; ezek alá tartozott a nép és ők intézkedtek a kirótt munkákban.	23 The supervisors of Solomon's works who policed the people engaged in the work numbered five hundred and fifty.
24 Amikor aztán a fáraó lánya felment a Dávid-városból a maga házába, amelyet Salamon neki építtetett, ő tüstént megépíttette a Millót.	24 As soon as Pharaoh's daughter went up from the City of David to her palace, which he had built for her, Solomon built Millo.
25 Esztendőnként háromszor pedig egészen elégő áldozatokat és békeáldozatokat mutatott be Salamon azon az oltáron, amelyet az Úrnak építtetett, s füstölőszert gyújtott az Úr előtt, miután elkészült a templom.	25 Three times a year Solomon used to offer holocausts and peace offerings on the altar which he had built to the LORD, and to burn incense before the LORD; and he kept the temple in repair.
26 Hajóhadat is létesített Salamon király Ecjon-Gáberben, amely Ejlát mellett, a Vörös-tenger partján, Edom földjén van.	26 King Solomon also built a fleet at Ezion-geber, which is near Elath on the shore of the Red Sea in the land of Edom.
27 Ekkor Hírám elküldte hajós és tengerismerő szolgáit e hajóhadon Salamon szolgáival	27 In this fleet Hiram placed his own expert seamen with the servants of Solomon.
28 és azok eljutottak Ofírba, s hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, s elvitték Salamon királyhoz.	28 They went to Ophir, and brought back four hundred and twenty talents of gold to King Solomon.