Teremtés könyve 48

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Miután ezek megtörténtek, jelentették Józsefnek, hogy beteg az apja. Erre magához vette két fiát, Manasszét és Efraimot.	1 Après cela, on vint dire à Joseph: “Ton père est malade!” Alors il prit avec lui ses deux fils Manassé et Éphraïm.
2 Amikor megmondták az idős embernek: »Íme, a fiad, József eljött hozzád« – összeszedte erejét, és kiült az ágy szélére.	2 On avertit Jacob: “Ton fils Joseph est venu te voir.” Israël rassembla ses forces pour s’asseoir sur son lit.
3 Amikor bement hozzá, azt mondta neki: »A mindenható Isten megjelent nekem Lúzában, amely Kánaán földjén van, és megáldott engem.	3 Jacob dit à Joseph: “Lorsque le Dieu de la Steppe m’est apparu à Louz, au pays de Canaan, il m’a béni en ces termes:
4 Azt mondta: ‘Megszaporítalak és megsokasítalak, és népek seregévé teszlek. Neked és utódaidnak adom majd ezt a földet örökös birtokul.’	4 Je te ferai grandir, je te multiplierai, je ferai de toi une communauté de peuples, et je donnerai ce pays à ta descendance après toi, pour qu’elle soit sa propriété pour toujours.
5 Azért tehát a két fiad, aki neked Egyiptomban született, mielőtt idejöttem hozzád, legyen az enyém: Efraimot és Manasszét számítsák éppúgy az enyémnek, mint akár Rúbent és Simeont.	5 Aussi je veux prendre aujourd’hui comme mes enfants ces deux fils qui te sont nés en Égypte avant que je te rejoigne: Éphraïm et Manassé sont à moi, au même titre que Ruben et Siméon.
6 A többiek azonban, akiket utánuk nemzel, a tieid legyenek, és testvéreik nevét viseljék birtokaikban.	6 Mais les enfants que tu as eus après eux, resteront à toi: ils recevront de leurs frères aînés leur nom et leur part d’héritage.
7 Amikor ugyanis visszatértem Paddanból, Ráchel, a te anyád, meghalt az úton, Kánaán földjén. Efratához közeledtem akkor, és eltemettem őt az efratai – másik nevén a betlehemi – út mentén.«	7 Quant à moi, lorsque je venais de Paddân, Rachel mourut dans mes bras au pays de Canaan, sur la route, à une bonne distance d’Éfrata. C’est là que je l’ai enterrée, sur la route d’Éfrata, c’est-à-dire Bethléem.”
8 Amikor Izrael meglátta József fiait, megkérdezte tőle: »Kik ezek?«	8 En voyant les fils de Joseph, Israël demanda: “Ceux-là, qui sont-ils?”
9 Ő így felelt: »A fiaim, akiket itt adott nekem Isten.« Azt mondta erre: »Vezesd csak őket ide hozzám, hadd áldjam meg őket!« –	9 Joseph répondit à son père: “Ce sont mes fils! Ce sont les fils que Dieu m’a donnés ici.” Israël lui dit: “Amène-les-moi, je te prie, et je les bénirai.”
10 Elhomályosodott ugyanis Izrael szeme a késő öregségtől, így nem látott tisztán. – Odavitte tehát hozzá őket, ő pedig megcsókolta és megölelte őket.	10 La vue d’Israël avait beaucoup baissé à cause de son grand âge, et il ne voyait presque plus. Joseph fit donc venir ses deux fils près de son père qui les embrassa et les prit dans ses bras.
11 Aztán ezt mondta a fiának: »Nem fosztottak meg látásodtól, sőt Isten még utódodat is megmutatta nekem!«	11 Israël dit à Joseph: “Je ne pensais plus revoir ton visage et voici que Dieu m’a même fait voir tes enfants!”
12 József erre elvette őket az apja öléből, és földig borult.	12 Alors Joseph les retira des bras de son père et se prosterna la face contre terre.
13 Aztán Efraimot a maga jobbjára, azaz Izrael balkeze elé, Manasszét meg a maga baljára, azaz apjának jobb keze elé állította, és mindkettőjüket odavezette hozzá.	13 Puis Joseph prit ses deux fils, Éphraïm à sa droite pour qu’il soit à la gauche d’Israël, et Manassé à sa gauche pour qu’il soit à la droite d’Israël. Et il les fit approcher.
14 Erre ő kinyújtotta jobbkezét, és Efraimnak, a fiatalabb testvérnek a fejére tette, a balkezét pedig Manasszénak, az idősebbnek a fejére, kezeit keresztbe téve.	14 Mais Israël étendit sa main droite et la posa sur la tête d’Éphraïm, qui était le second; croisant ainsi ses mains, il posa sa main gauche sur la tête de Manassé, alors que Manassé était l’aîné.
15 Aztán megáldotta Jákob Józsefet ezekkel a szavakkal: »Isten, akinek színe előtt jártak atyáim, Ábrahám és Izsák, Isten, aki pásztorom volt ifjúságomtól kezdve mind a mai napig,	15 Israël bénit Joseph: “Que le Dieu devant qui ont marché mes pères, Abraham et Isaac, que le Dieu qui fut mon berger depuis ma naissance jusqu’à aujourd’hui,
16 az angyal, aki megszabadított engem minden bajtól, áldja meg ezeket a gyermekeket, szálljon át rájuk az én nevem, atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak a neve, és növekedjenek sokasággá a földön!«	16 que l’Ange qui m’a délivré de tout mal, bénisse ces garçons! Que grâce à eux on se souvienne de mon nom, comme du nom de mes pères, Abraham et Isaac! Qu’ils grandissent de plus en plus au milieu du pays!”
17 Amikor azonban József látta, hogy apja Efraim fejére tette a jobb kezét, rosszul esett ez neki. Megfogta tehát apja kezét, le akarta venni Efraim fejéről, és áttenni Manassze fejére.	17 Joseph remarqua que son père plaçait sa main droite sur la tête d’Éphraïm et cela lui déplut. Il prit donc la main de son père pour la déplacer de la tête d’Éphraïm sur la tête de Manassé.
18 Közben azt mondta apjának: »Nem jó ez így, atyám, mert ez az elsőszülött, ennek a fejére tedd a jobbkezedet!«	18 Et Joseph dit à son père: “Ne fais pas comme cela, mon père, car c’est celui-ci qui est l’aîné. Pose ta main droite sur sa tête.”
19 Ő azonban ellenállt neki, és azt mondta: »Tudom, fiam, tudom! Ez is több néppé lesz, meg is sokasodik, de a kisebb testvére nagyobb lesz nála, s annak utódja sok nemzetté növekszik.«	19 Son père refusa et répondit: “Je le sais bien, mon fils! Lui aussi deviendra un peuple, lui aussi grandira! Cependant son frère plus jeune deviendra plus grand que lui, et sa descendance deviendra un ensemble de nations.”
20 Aztán megáldotta őket, és azt mondta: »Tebenned nyerjen áldást Izrael! Hadd mondják: ‘Úgy cselekedjék veled Isten, mint Efraimmal és mint Manasszéval!’« Efraimot tehát Manassze elé helyezte.	20 Il les bénit donc en ce jour, en disant: “Quand on bénira, en Israël, on vous citera en exemple: Que Dieu te rende semblable à Éphraïm et à Manassé”. Mais il plaça Éphraïm avant Manassé.
21 Józsefnek, a fiának pedig azt mondta: »Íme, én meghalok, de Isten veletek lesz, és visszavisz titeket atyáitok földjére.	21 Israël dit à Joseph: “Je vais mourir, mais Dieu sera avec vous: il vous fera revenir au pays de vos pères.
22 Adok neked ott egy részt a testvéreidén kívül: azt, amelyet kardommal és íjammal vettem el az amoriták kezéből.«	22 Voici ce que je te donne de plus qu’à tes frères: cette parcelle de terre, Sichem, que j’ai conquise sur les Amorites par mon épée et par mon arc.”