Proverbs 3

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 My son, forget not my law, and let thy heart keep my commandments.	1 El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,
2 For they shall add to thee length of days, and years of life and peace.	2 mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!
3 Let not mercy and truth leave thee, put them about thy neck, and write them in the tables of thy heart:	3 Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,
4 And thou shalt And grace and good understanding before God and men.	4 akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.
5 Have confidence in the Lord with all thy heart, and lean not upon thy own prudence.	5 Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!
6 In all thy ways think on him, and he will direct thy steps.	6 Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.
7 I Be not wise in thy own conceit: fear God, and depart from evil:	7 Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,
8 For it shall be health to thy navel, and moistening to thy bones.	8 ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.
9 Honour the Lord with thy substance, and give him of the first of all thy fruits :	9 Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,
10 And thy barns shall be filled with abundance, and thy presses shall run over with wine.	10 akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.
11 My son, reject not the correction of the Lord: and do not faint when thou art chastised by him:	11 Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,
12 For whom the Lord loveth, he chastiseth: and as a father in the son he pleaseth himself.	12 mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!
13 Blessed is the man that findeth wisdom and is rich in prudence:	13 Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,
14 The purchasing thereof is better than the merchandise of silver, and her fruit than the chiefest and purest gold:	14 mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,
15 She is more precious than all riches : and all the things that are desired, are not to be compared with her.	15 drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.
16 Length of days is in her right hand, and in her left hand riches and glory.	16 Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,
17 Her ways are beautiful ways, and all her paths are peaceable.	17 útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.
18 She is a tree of life to them that lay hold on her: and he that shall retain her is blessed.	18 Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.
19 The Lord by wisdom hath founded the earth, hath established the heavens by prudence.	19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,
20 By his wisdom the depths have broken out, and the clouds grow thick with dew	20 tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.
21 My son, let not these things depart from thy eyes: keep the law and counsel:	21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!
22 And there shall be life to thy soul, and grace to thy mouth.	22 Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.
23 Then shalt thou walk confidently in thy way, and thy foot shall not stumble:	23 Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.
24 If thou sleep, thou shalt not fear: thou shalt rest, and thy sleep shall be sweet.	24 Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.
25 Be not afraid of sudden fear, nor of the power of the wicked falling upon thee.	25 Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,
26 For the Lord will be at thy side, and will keep thy foot that thou be not taken.	26 mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.
27 Do not withhold him from doing good, who is able: if thou art able, do good thyself also.	27 Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.
28 Say not to thy friend: Go, and come again: and to morrow I will give to thee: when thou canst give at present.	28 Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.
29 Practise not evil against thy friend, when he hath confidence in thee.	29 Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!
30 Strive not against a man without cause, when he hath done thee no evil.	30 Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.
31 Envy not the unjust man, and do not follow his ways:	31 Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,
32 For every mocker is an abomination to the Lord, and his communication is with the simple.	32 mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.
33 Want is from the Lord in the house of the wicked: but the habitations of the just shall be blessed.	33 Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!
34 He shall scorn the scorners, and to the meek he will give grace.	34 Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.
35 The wise shall possess glory: the promotion of fools is disgrace.	35 A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.