Eclesiástico/Ben Sirá 10

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Un gobernante sabio educa a su pueblo y la autoridad del hombre inteligente se ejerce con orden.	1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.
2 Como el gobernante de un pueblo, así son sus ministros, y como el jefe de la ciudad, así son sus habitantes.	2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.
3 Un rey ignorante es la ruina de su pueblo y una ciudad prospera por la inteligencia de los príncipes.	3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.
4 En manos del Señor está el dominio de la tierra y, en el momento preciso, le envía el hombre que conviene.	4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.
5 En manos del Señor está el éxito de un hombre y él infundirá su gloria a la persona del legislador.	5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.
6 No guardes rencor a tu prójimo por ninguna injuria ni hagas nada en un arrebato de violencia.	6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!
7 La soberbia es odiosa al Señor y a los hombres y la injusticia es ofensiva para ambos.	7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.
8 La realeza pasa de una nación a otra, a causa de la injusticia, la prepotencia y la codicia.	8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.
9 ¿De qué se ensoberbece el que es polvo y ceniza, si aún en vida sus entrañas están llenas de podredumbre?	9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,
10 Una larga enfermedad desconcierta al médico, y el que hoy es rey, mañana morirá.	10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.
11 Cuando un hombre muere, recibe como herencia larvas, fieras y gusanos.	11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.
12 El orgullo comienza cuando el hombre se aparta del Señor y su corazón se aleja de aquel que lo creó.	12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.
13 Porque el comienzo del orgullo es el pecado y el que persiste en él, hace llover la abominación: por eso el Señor envió calamidades imprevistas y arrasó a los soberbios hasta aniquilarlos.	13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!
14 El Señor derribó los tronos de los poderosos y entronizó a los mansos en lugar de ellos.	14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,
15 El Señor arrancó de raíz a las naciones y plantó a los humildes en lugar de ellos.	15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.
16 El Señor arrasó los territorios de las naciones y las destruyó hasta los cimientos de la tierra.	16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.
17 A Algunos las arrasó y las hizo desaparecer, y borró hasta su recuerdo de la tierra.	17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.
18 El orgullo no fue creado para el hombre ni el arrebato de la ira para los nacidos de mujer.	18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.
19 ¿Qué raza es digna de honor? La raza humana. ¿Qué raza es digna de honor? Los que temen al Señor. ¿Qué raza es despreciable? La raza humana. ¿Qué raza es despreciable? Los que no cumplen la Ley.	19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.
20 Entre los hermanos se honra al que es su jefe, pero el Señor honra a los que lo temen.	20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.
21 [El comienzo de la aceptación es el temor del Señor, y el comienzo del rechazo es el endurecimiento y el orgullo.]	21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.
22 Para el rico, el ilustre o el pobre la única gloria es el temor del Señor.	22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.
23 No es justo despreciar a un pobre inteligente ni está bien glorificar a un hombre pecador.	23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.
24 El grande, el magistrado y el poderoso son dignos de honra, pero el que teme al Señor es superior a todos ellos.	24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.
25 Hombres libres servirán a un esclavo sabio y el hombre que entiende no lo tomará a mal.	25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.
26 No te hagas el sabio cuando realizas tu tarea ni te gloríes en el momento de la penuria.	26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!
27 Mas vale el que trabaja y vive en la abundancia que el que anda gloriándose y no tiene qué comer.	27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.
28 Hijo mío, gloríate con la debida modestia y estímate según tu justo valor.	28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.
29 ¿Quién justificará al que se daña a sí mismo y quién glorificará al que se desprecia?	29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!
30 Al pobre se lo honra por su saber y al rico por sus riquezas.	30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.
31 El que es glorificado en la pobreza, ¡cuánto más lo será en la riqueza! El que es menospreciado en la riqueza, ¡cuánto más lo será en la pobreza!	31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!