1 La vigilia della onestade macererae le carni; e il pensiero di lei toglie il sonno. | 1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot. |
2 Il pensiero della prescienza stravolge il senno; e la grande infermitade fece l'anima sobria (e ricordarsi di Dio). | 2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket. |
3 Affaticossi il ricco in radunare avere; nell'ozio suo riempierae di beni (temporali). | 3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik. |
4 Affaticossi il povero nella diminuzione del mangiare (e bere e vestire), e nella fine sarà bisognoso. | 4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut. |
5 Colui che ama oro, non sarà giustificato; e colui che sèguita il consumamento, si niempierà, di quello. | 5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele. |
6 Molti sono dati nelli cadimenti dell' oro; e nella speranza dell' oro si è fatto il perdimento loro. | 6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt. |
7 Legno d' offensione sì è sacrificare oro; guai a coloro che il sèguitano, e ciascuno [imprudente] perirà in quello. | 7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta. |
8 Beato è il ricco che è trovato sanza macula, e che non andoe dietro all' oro, e che non speroe nelli tesori della pecunia. | 8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben! |
9 Chi è costui, e loderemo lui? però ch' egli fece maraviglie in sua vita. | 9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében! |
10 Chi è stato provato in quello, è stato trovato perfetto, e sarà lui in gloria eterna; chi potee travalicare, e non travalicoe (i comandamenti di Dio), e potè fare male, e non lo fece. | 10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett! |
11 Però li beni suoi sono stabiliti nel Signore, e ogni chiesa di santi parlerae le limosine di colui. | 11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit. |
12 Sedesti alla grande mensa? non essere il primo che apra la bocca sopra quella. | 12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként! |
13 Non dire che le cose, che sono sopra quella, sono sì molte. | 13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!« |
14 Ricorditi che l'occhio reo è malvagio. | 14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem! |
15 Quale cosa è più rea che l' occhio (malvagio)? però (che) da ogni faccia lacrimerae, quand' egli vederà. | 15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz, |
16 Non sarai tu primo a stendere la mano, ne poi per invidia contaminato tu ti vergogni. | 16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj. |
17 Non essere oppresso nel convito (dal vino). | 17 Ne tolakodj étkezés közben! |
18 Considera le cose del prossimo tuo da te medesimo. | 18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak! |
19 Usa quelle cose che ti sono messe inanzi, sì come uomo deve usare; e non divorare, acciò che tu non sii molto odiato. | 19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt. |
20 Resta prima per cagione di disciplina; e non essere troppo lungo (mangiatore), acciò che tu non offenda alli altri. | 20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz! |
21 E se tu sedesti nel mezzo di molti, non istendere tu prima che coloro la mano, e non domandare tu prima bere. | 21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként! |
22 Oh come poco vino basta all' uomo ammaestrato! e non sarai gravato dormendo da quello (uno poco), e non sentirai dolore. | 22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat. |
23 Vigilia é collera e tortura nel sonno all' uomo sfrenato; | 23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert. |
24 lo sonno della sanità sarà nell' uomo temperato; elli dormirà infino alla mattina, e l'anima sua diletterassi con lui. | 24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát. |
25 E se tu sarai costretto pure un dì di molto mangiare, lièvati di mezzo di loro, getta fuori, e refrigera il corpo tuo; e non accumulerai al corpo tuo infermitadi. | 25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek. |
26 Odimi, figliuolo, e non mi dispregiare; e in fine troverai le parole mie vere. | 26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat: |
27 Sia veloce in tutte le (buone) opere tue, e nulla infirmità ti si farà incontro. | 27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség. |
28 Le lingue di molti benediceranno colui che sarà splendente nel pane; e ... | 28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága. |
29 ... e la testimonianza di colui (della malizia) sarà vera. | 29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre! |
30 Non provocare coloro che sono solleciti al vino; però che il vino molti ne stermina. | 30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített! |
31 Sì come il fuoco prova il duro ferro, così il vino bevuto in ebbrezza batte li cuori de' superbi. | 31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel! |
32 Ben complessionata vita è alli uomini bere il vino temperatamente; se tu il berai temperatamente, sarai sobrio. | |
33 Che vita è quella che si diminuisce per lo vino? | |
34 Che è quello che defrauda la vita? la morte. | |
35 Dal cominciamento fu creato il vino per allegrare, non per inebriare. | |
36 Il vino bevuto temperatamente sì allegra l'anima e il corpo. | |
37 Il temperato bere sì è sanitade dell' anima e del corpo. | |
38 Il vino molto bevuto fae commovimento e ira e rovine molte. | |
39 Il molto bere è amaritudine dell' anima. | |
40 La animosità della ebrietà, dello imprudente (e dello sciocco) è offensione, scemante la forza, e che fa ferite. | |
41 Nel convito del vino non riprendere il prossimo, e nella gioconditade sua nollo dispregiare. | |
42 E non li dire parole di reo uomo, e non lo stringere in ripetere. | |