Iob 19

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Rispose Iob, e disse:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 Perchè tormentate voi ancora l'anima mia, e attritate me colle parole?	2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?
3 E certo dieci volte confondete me, e opprimendomi non vi vergognate.	3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.
4 E certo, se io non seppi, meco sarà la mia ignoranza.	4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.
5 Ma voi contro a me vi dirizzate, e riprendete me colli miei vituperii.	5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.
6 Ma ora almeno m' intendete, perciò che Iddio non con uguale giudicio hae tormentato me, e colli suoi flagelli ha cinto me.	6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.
7 Ecco io chiameroe, sostenente forza, e niuno udirae; griderò, e non è chi giudichi.	7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.
8 La mia via intorniò di siepe, e passare non posso, e nel mio sentiero pose le tenebre.	8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.
9 Spogliommi della mia gloria, e tolse la corona del mio capo.	9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.
10 Distrusse me da ogni parte, e perisco; sì come è stravolto l'albero, così tolse la mia speranza.	10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.
11 Adirato è contro a me lo suo furore, e così hae avuto me quasi come suo nemico.	11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.
12 Insieme vennero li suoi ladri, e fecero la via a loro per me, e assediarono intorno lo mio tabernacolo.	12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.
13 Li miei fratelli fecero dalla lunga da me; e li amici miei, sì come alieni, si partirono da me.	13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;
14 Abbandonarono me li miei più prossimani; e coloro che mi conoscevano hannomi dimenticato.	14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;
15 Li servi della casa, e le ancille mie, sì come uno altro uomo mi tengono; e sì come peregrino sono negli occhii loro.	15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;
16 Lo mio servo chiamai, e non mi rispose; con la mia bocca propria lo pregava.	16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;
17 L'alito mio impaurio la mia moglie, e pregava li figliuoli del mio ventre.	17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;
18 In verità gli sciocchi dispregiavano me; e quando da loro mi era partito, m' ingiuriavano.	18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;
19 Quelli che furono miei consiglieri hanno abbominato me; e colui che massimamente io amava, fatto è contro a me.	19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.
20 E alla mia pelle, consumata la mia carne, s' accostò la bocca mia; e lasciate sono solamente le mie labbra intorno a' miei denti.	20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.
21 Abbiate misericordia di me, abbiate misericordia di me, almeno voi, miei amici; perciò che la mano del Signore toccò me.	21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.
22 Perchè perseguitate me, sì come Iddio, e delle mie carni vi saturate?	22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?
23 Chi mi darà, acciò che si scrivano le mie parole? Chi mi dà, ch' elle sieno messe in libro	23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,
24 con istilo di ferro, ovvero collo piombino di piombo, ovvero (certo) ch' elle sieno intagliate collo scarpello nella pietra?	24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
25 Io so veramente, che lo mio Ricomperatore vive, e nell' ultimo dì della terra mi leveroe.	25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;
26 E da capo sarò intorniato colla mia pelle, e nella carne mia vederò Iddio.	26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;
27 Il quale io medesimo vedrò, e gli occhii miei lo riguarderanno, e non altro; riposta è nel mio seno questa speranza.	27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!
28 Adunque perchè dite: perseguitiamo lui, e la radice delle parole ritroviamo contro a lui?	28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’
29 Fuggite dunque dalla faccia del coltello, perciò che il vendicatore delle iniquitadi è lo coltello; e sappiate ch' egli è giudicio.	29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«