Salmi 35

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Di Davide. Scendi in giudizio, o Signore, contro quelli che mi accusano; combatti contro quelli che mi avversano.	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 Impugna lo scudo e la corazza e sorgi in mia difesa.	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 Brandisci la lancia e sbarra il passo di fronte a quelli che m'inseguono. Di' all'anima mia: "Sono io la tua salvezza!".	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 Restino confusi e coperti di vergogna quelli che cercano l'anima mia; indietreggino disfatti quanti tramano la mia rovina.	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 Siano come pula davanti al vento, scacciati dall'angelo del Signore.	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 Tenebrosa e scivolosa sia la loro via, incalzati dall'angelo del Signore.	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 Poiché senza motivo la loro rete hanno teso per me, senza motivo la fossa hanno scavato per l'anima mia.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 Rovina inattesa lo colga, la rete che egli ha teso lo prenda, cada in essa con rovina.	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Ma l'anima mia esulterà nel Signore, giubilerà della sua salvezza.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Tutte le mie ossa diranno: "Chi è come te, o Signore, che liberi il misero da chi è più forte di lui, e il povero da colui che lo rapina?".	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Stanno sorgendo testimoni di nequizia, mi chiedono conto di ciò che ignoro;	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 mi ripagano con il male in luogo del bene. Desolazione per l'anima mia!	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
13 Io, invece, nella loro infermità mi vestivo di sacco, affliggevo nel digiuno l'anima mia, echeggiava nel mio seno la mia preghiera	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
14 come per un compagno, come per un fratello. Sono andato in giro come chi è in lutto per la propria madre, triste, a capo chino.	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
15 Ma al mio vacillare hanno gioito e si son radunati, contro di me si son radunati; stranieri che non conoscevo hanno fatto scempio di me senza sosta.	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
16 Mi tentano, mi deridono, digrignando contro di me i loro denti.	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
17 Fino a quando, o Signore, rimarrai a guardare? Strappa la mia anima da belve ruggenti, da leoncelli me desolato.	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
18 Ti celebrerò nella grande assemblea, e ti loderò fra popolo numeroso.	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
19 Non si rallegrino su di me i miei nemici menzogneri e non strizzino l'occhio quanti mi odiano senza ragione.	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
20 Sì, essi non parlano di pace e contro i pacifici della terra piani di perfidia essi stanno tramando;	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
21 spalancano contro di me la loro bocca e dicono: "Ah, ah! Ha visto il nostro occhio".	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
22 Tu hai visto, o Signore, non restartene muto; o Signore, non rimanere lontano da me.	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
23 Déstati, mio Dio, per il mio giudizio; sorgi, o Signore, per la mia causa.	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
24 Giudicami secondo la mia giustizia, o Signore mio Dio. Non si rallegrino su di me.	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
25 Non dicano nei loro cuori: "E' questa la nostra brama!". Non dicano: "L'abbiamo sopraffatto!".	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
26 Siano confusi tutti insieme e coperti di vergogna quanti s'allietano del mio male; di rossore si vestano e d'ignominia quanti su di me s'insuperbiscono.	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
27 Giubilino e si rallegrino invece quelli che amano la mia giustizia; possano dire sempre: "Sia magnificato il Signore che si prende cura della pace del suo servo!".	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
28 La mia lingua proclamerà la tua giustizia, tutto il giorno la tua lode.	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.