Exodus 5

Pattloch Bibel	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Danach gingen Moses und Aaron hin und sprachen zum Pharao: "So spricht der Herr, der Gott Israels: Laß mein Volk frei, damit sie mir zu Ehren in der Wüste ein Fest feiern!"	1 Ezután Mózes és Áron bementek, és azt mondták a fáraónak: »Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem a pusztában!«
2 Der Pharao erwiderte: "Wer ist denn der Herr, daß ich auf seine Stimme hören und Israel entlassen sollte? Ich kenne den Herrn nicht und werde auch Israel nicht entlassen."	2 Ám az így felelt: »Ki az az Úr, hogy hallgassak szavára, és elengedjem Izraelt? Nem ismerem én az Urat, és nem engedem el Izraelt!«
3 Sie sprachen: "Der Gott der Hebräer ist uns begegnet. Wir wollen drei Tagereisen weit in die Wüste ziehen und dort dem Herrn, unserem Gott, Opfer darbringen. Sonst trifft er uns mit der Pest oder mit dem Schwerte."	3 Erre ők azt mondták: »Találkoztunk a héberek Istenével. Most elmegyünk háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Különben pestis vagy kard fog sújtani ránk!«
4 Der König von Ägypten erwiderte ihnen: "Warum wollt ihr beide, Moses und Aaron, das Volk von seinen Arbeiten abhalten? Fort mit euch an eure Frondienste!"	4 Erre azt mondta nekik Egyiptom királya: »Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet munkájától? Menjetek csak dolgozni!«
5 Der Pharao fuhr fort: "Seht, sie sind jetzt schon ohnehin zahlreicher als die Bürger des Landes! Da wollt ihr sie noch ruhen lassen von ihrer Fronarbeit?"	5 Aztán így folytatta a fáraó: »Máris túl sok a föld népe! Láthatjátok, hogy megnövekedett száma. Hát még ha megengeditek, hogy elnyugodjék a kényszermunkától?«
6 Der Pharao befahl an jenem Tage den über das Volk gesetzten Antreibern und dessen Aufsehern:	6 Ezért még aznap megparancsolta a munkafelügyelőknek és a nép elöljáróinak:
7 "Ihr sollt das Bindestroh zur Ziegelherstellung dem Volke nicht mehr zur Verfügung stellen wie bisher! Sie sollen selbst gehen und sich das Stroh sammeln!	7 »Ne adjatok többé szalmát a népnek a tégla készítéséhez, mint azelőtt! Menjenek ők maguk, és gyűjtsenek maguknak szalmát!
8 Dieselbe Anzahl von Ziegeln, die sie bisher verfertigten, sollt ihr ihnen auferlegen und nichts davon nachlassen! Sie sind faul; nur deshalb schreien sie dauernd: Wir wollen fort und unserem Gott ein Opferfest feiern!	8 De azért vessétek ki rájuk ugyanazt a téglaszámot, amelyet ezelőtt készítettek, semmivel se szállítsátok alább! Ráérnek ugyanis, azért lármáznak, mondván: ‘Menjünk, és áldozzunk Istenünknek!’
9 Den Leuten muß die Arbeit erschwert werden, damit sie mit ihr beschäftigt sind und nicht auf trügerische Worte hören!"	9 El kell nyomni őket a munkával, hogy azt végezzék, és ne hajoljanak hazug szavakra!«
10 Die über das Volk gesetzten Antreiber und Aufseher gingen hinaus und sprachen zum Volke: "So befiehlt der Pharao: Ich liefere euch kein Stroh mehr.	10 Kimentek tehát a munkafelügyelők és az elöljárók, és azt mondták a népnek: »Ezt üzeni a fáraó: Nem adok nektek szalmát.
11 Geht ihr selbst und holt euch Stroh, wo immer ihr es findet; aber es wird euch von eurer Arbeit nichts nachgelassen."	11 Menjetek, szedjetek ott, ahol találtok! A teljesítményeteket azonban semmivel sem szállítják lejjebb.«
12 Da zerstreute sich das Volk über das ganze Ägypterland hin, um Halme für das Bindestroh zu sammeln.	12 Elszéledt erre a nép Egyiptom egész földjén, hogy szalmát gyűjtsön.
13 Die Antreiber drängten und sagten: "Ihr müßt tagtäglich eure pflichtmäßige Arbeit leisten wie bisher, als das Stroh da war."	13 A munkafelügyelők pedig csak hajszolták őket: »Végezzétek el napi munkátokat, mint ahogy azelőtt szoktátok, amikor kaptátok a szalmát!«
14 Die Aufseher der Israeliten aber, die von den Antreibern des Pharao über sie gesetzt waren, wurden geschlagen mit der Begründung: "Warum habt ihr nicht euer Maß in der Ablieferung von Ziegeln wie ehedem so auch gestern und heute erfüllt?"	14 A fáraó tisztjei pedig megostoroztatták Izrael fiainak munkafelügyelőit ezekkel a szavakkal: »Miért nem készítettétek el sem tegnap, sem ma a téglaszámot, mint azelőtt?«
15 Da kamen die Aufseher der Israeliten und klagten laut beim Pharao: "Warum handelst du so an deinen Knechten?	15 Izrael fiainak elöljárói erre elmentek és a fáraóhoz kiáltottak: »Miért teszel így szolgáiddal?
16 Stroh wird deinen Knechten nicht mehr geliefert; Ziegel aber, so heißt es, müßt ihr abliefern. Jetzt werden deine Knechte noch geschlagen! Du versündigst dich an deinem Volke!"	16 Szalmát nem adnak nekünk, mégis ugyanannyi téglát követelnek! Minket, szolgáidat, íme, ostoroznak, és népeddel igazságtalanul bánnak!«
17 Er erwiderte: "Faul seid ihr, faul; darum sagt ihr dauernd: Wir wollen hingehen und dem Herrn ein Opferfest halten!	17 Ő azonban azt felelte: »Ráértek henyélni, azért mondjátok: ‘Menjünk, áldozzunk az Úrnak!’
18 Jetzt aber geht und schafft! Stroh wird euch nicht geliefert; aber das Soll an Ziegeln müßt ihr abliefern!"	18 Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem kaptok, de a szokásos téglaszámot be kell szolgáltatnotok!«
19 Da sahen sich die Aufseher der Israeliten in einer mißlichen Lage, da man forderte: "Ihr dürft die täglich abzuliefernde Menge an Ziegeln nicht herabsetzen!"	19 Látták ekkor Izrael fiainak elöljárói, hogy bajban vannak, mivel azt mondták nekik: »Semmivel sem szabad alábbszállítani a napi téglaszámot!«
20 Sie stießen beim Weggehen vom Pharao auf Moses und Aaron, die auf sie warteten.	20 Amikor kijöttek a fáraótól, találkoztak Mózessel és Áronnal, akik éppen ott álltak velük szemben.
21 Sie sagten zu ihnen: "Auf euch möge der Herr strafend herabsehen, und er möge richten! Denn ihr habt uns beim Pharao und seinen Knechten in einen üblen Ruf gebracht, indem ihr ihnen ein Schwert in die Hand gegeben habt, uns zu töten."	21 Azt mondták nekik: »Tekintsen rátok az Úr, és ítéljen felettetek azért, hogy kiállhatatlanná tettétek illatunkat a fáraó és szolgái előtt! Kardot nyújtottatok neki, hogy megöljön minket!«
22 Da wandte sich Moses an den Herrn und sprach: "Herr, warum handelst du so übel an diesem Volke? Wozu hast du mich gesandt?	22 Mózes erre visszament az Úrhoz, és megkérdezte: »Uram, miért sanyargattatod ezt a népet? Miért küldtél engem?
23 Seit ich beim Pharao war, um in deinem Namen zu reden, mißhandelt er dieses Volk, und du hast dein Volk wahrhaftig nicht gerettet!"	23 Hiszen azóta, hogy bementem a fáraóhoz, és szóltam a nevedben, még jobban sanyargatja népedet, te pedig nem szabadítottad meg őket!«