Psalms 139

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 For the leader. A psalm of David. O LORD, you have probed me, you know me:	1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem,
2 you know when I sit and stand; you understand my thoughts from afar.	2 tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat,
3 My travels and my rest you mark; with all my ways you are familiar.	3 szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat.
4 Even before a word is on my tongue, LORD, you know it all.	4 Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram.
5 Behind and before you encircle me and rest your hand upon me.	5 Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 Such knowledge is beyond me, far too lofty for me to reach.	6 Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem!
7 Where can I hide from your spirit? From your presence, where can I flee?	7 Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől?
8 If I ascend to the heavens, you are there; if I lie down in Sheol, you are there too.	8 Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy.
9 If I fly with the wings of dawn and alight beyond the sea,	9 Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék,
10 Even there your hand will guide me, your right hand hold me fast.	10 ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem.
11 If I say, "Surely darkness shall hide me, and night shall be my light" --	11 Mondhatnám: »Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény«,
12 Darkness is not dark for you, and night shines as the day. Darkness and light are but one.	12 de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség.
13 You formed my inmost being; you knit me in my mother's womb.	13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem.
14 I praise you, so wonderfully you made me; wonderful are your works! My very self you knew;	14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!
15 my bones were not hidden from you, When I was being made in secret, fashioned as in the depths of the earth.	15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam.
16 Your eyes foresaw my actions; in your book all are written down; my days were shaped, before one came to be.	16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.
17 How precious to me are your designs, O God; how vast the sum of them!	17 Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk!
18 Were I to count, they would outnumber the sands; to finish, I would need eternity.	18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék.
19 If only you would destroy the wicked, O God, and the bloodthirsty would depart from me!	19 Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket,
20 Deceitfully they invoke your name; your foes swear faithless oaths.	20 akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened.
21 Do I not hate, LORD, those who hate you? Those who rise against you, do I not loathe?	21 Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet?
22 With fierce hatred I hate them, enemies I count as my own.	22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek.
23 Probe me, God, know my heart; try me, know my concerns.	23 Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat,
24 See if my way is crooked, then lead me in the ancient paths.	24 lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem.