Evangélium Lukács szerint 14
123456789101112131415161718192021222324
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | SAGRADA BIBLIA |
---|---|
1 Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt. | 1 Jesus entrou num sábado em casa de um fariseu notável, para uma refeição; eles o observavam. |
2 Ott egy vízkóros ember került elébe. | 2 Havia ali um homem hidrópico. |
3 Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: »Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?« | 3 Jesus dirigiu-se aos doutores da lei e aos fariseus: É permitido ou não fazer curas no dia de sábado? |
4 Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget, meggyógyította, és elbocsátotta. | 4 Eles nada disseram. Então Jesus, tomando o homem pela mão, curou-o e despediu-o. |
5 Aztán így szólt hozzájuk: »Ha közületek valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?« | 5 Depois, dirigindo-se a eles, disse: Qual de vós que, se lhe cair o jumento ou o boi num poço, não o tira imediatamente, mesmo em dia de sábado? |
6 Erre nem tudtak mit felelni. | 6 A isto nada lhe podiam replicar. |
7 A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert megfigyelte, hogy hogyan válogatják az első helyeket. Ezt mondta nekik: | 7 Observando também como os convivas escolhiam os primeiros lugares, propôs-lhes a seguinte parábola: |
8 »Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Nehogy előforduljon, hogy ha nálad előkelőbbet is meghívtak volna, | 8 Quando fores convidado às bodas, não te sentes no primeiro lugar, pois pode ser que seja convidada outra pessoa de mais consideração do que tu, |
9 odajöjjön az, aki téged és őt is meghívta, és azt mondja neked: ‘Add át a helyedet!’ És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. | 9 e vindo o que te convidou, te diga: Cede o lugar a este. Terias então a confusão de dever ocupar o último lugar. |
10 Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ‘Barátom! Menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. | 10 Mas, quando fores convidado, vai tomar o último lugar, para que, quando vier o que te convidou, te diga: Amigo, passa mais para cima. Então serás honrado na presença de todos os convivas. |
11 Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.« | 11 Porque todo aquele que se exaltar será humilhado, e todo aquele que se humilhar será exaltado. |
12 Annak pedig, aki őt meghívta, ezt mondta: »Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat és testvéreidet hívd meg, se a rokonaidat és gazdag szomszédaidat, akik majd téged is meghívnak és viszonozzák neked. | 12 Dizia igualmente ao que o tinha convidado: Quando deres alguma ceia, não convides os teus amigos, nem teus irmãos, nem os parentes, nem os vizinhos ricos. Porque, por sua vez, eles te convidarão e assim te retribuirão. |
13 Amikor vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. | 13 Mas, quando deres uma ceia, convida os pobres, os aleijados, os coxos e os cegos. |
14 Így boldog leszel, mert ők nem tudják azt viszonozni neked. De amikor az igazak feltámadnak, megkapod jutalmadat.« | 14 Serás feliz porque eles não têm com que te retribuir, mas ser-te-á retribuído na ressurreição dos justos. |
15 Az egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: »Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában!« | 15 A estas palavras, disse a Jesus um dos convidados: Feliz daquele que se sentar à mesa no Reino de Deus! |
16 Ő pedig ezt válaszolta: »Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott. | 16 Respondeu-lhe Jesus: Um homem deu uma grande ceia e convidou muitas pessoas. |
17 A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: ‘Jöjjetek, mert már minden el van készítve!’ | 17 E à hora da ceia, enviou seu servo para dizer aos convidados: Vinde, tudo já está preparado. |
18 De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: ‘Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!’ | 18 Mas todos, um a um, começaram a escusar-se. Disse-lhe o primeiro: Comprei um terreno e preciso sair para vê-lo; rogo-te me dês por escusado. |
19 A másik meg azt mondta: ‘Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!’ | 19 Disse outro: Comprei cinco juntas de bois e vou experimentá-las; rogo-te me dês por escusado. |
20 Egy másik azt mondta: ‘Most nősültem, azért nem mehetek!’ | 20 Disse também um outro: Casei-me e por isso não posso ir. |
21 Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: ‘Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!’ | 21 Voltou o servo e referiu isto a seu senhor. Então, irado, o pai de família disse a seu servo: Sai, sem demora, pelas praças e pelas ruas da cidade e introduz aqui os pobres, os aleijados, os cegos e os coxos. |
22 A szolga jelentette: ‘Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.’ | 22 Disse o servo: Senhor, está feito como ordenaste e ainda há lugar. |
23 Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: ‘Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszerítsd bejönni az embereket, hogy megteljék a házam.’ | 23 O senhor ordenou: Sai pelos caminhos e atalhos e obriga todos a entrar, para que se encha a minha casa. |
24 Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.« | 24 Pois vos digo: nenhum daqueles homens, que foram convidados, provará a minha ceia. |
25 Nagy népsokaság ment vele, ő pedig hozzájuk fordult, és ezt mondta: | 25 Muito povo acompanhava Jesus. Voltando-se, disse-lhes: |
26 »Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját életét is, nem lehet az én tanítványom. | 26 Se alguém vem a mim e não odeia seu pai, sua mãe, sua mulher, seus filhos, seus irmãos, suas irmãs e até a sua própria vida, não pode ser meu discípulo. |
27 És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom. | 27 E quem não carrega a sua cruz e me segue, não pode ser meu discípulo. |
28 Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon van-e miből befejezni? | 28 Quem de vós, querendo fazer uma construção, antes não se senta para calcular os gastos que são necessários, a fim de ver se tem com que acabá-la? |
29 Nehogy miután az alapot lerakta és nem tudta befejezni, mindenki, aki látja, csúfolni kezdje őt: | 29 Para que, depois que tiver lançado os alicerces e não puder acabá-la, todos os que o virem não comecem a zombar dele, |
30 ‘Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.’ | 30 dizendo: Este homem principiou a edificar, mas não pode terminar. |
31 Vagy melyik király az, aki amikor háborúba indul egy másik király ellen, nem ül le előbb, hogy megfontolja, vajon képes-e tízezerrel szembeszállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? | 31 Ou qual é o rei que, estando para guerrear com outro rei, não se senta primeiro para considerar se com dez mil homens poderá enfrentar o que vem contra ele com vinte mil? |
32 Mert ha nem, követséget küld hozzá és békét kér, amikor még messze van. | 32 De outra maneira, quando o outro ainda está longe, envia-lhe embaixadores para tratar da paz. |
33 Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom. | 33 Assim, pois, qualquer um de vós que não renuncia a tudo o que possui não pode ser meu discípulo. |
34 Jó a só; de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? | 34 O sal é uma coisa boa, mas se ele perder o seu sabor, com que o recuperará? |
35 Sem a földre, sem a szemétdombra nem való, hanem hogy kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!« | 35 Não servirá nem para a terra nem para adubo, mas lançar-se-á fora. O que tem ouvidos para ouvir, ouça! |