Jeremiás könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.	1 Verbum quod factum est ad Jeremiam a Domino, in anno decimo Sedeciæ regis Juda, ipse est annus decimusoctavus Nabuchodonosor.
2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.	2 Tunc exercitus regis Babylonis obsidebat Jerusalem, et Jeremias propheta erat clausus in atrio carceris qui erat in domo regis Juda.
3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.	3 Clauserat enim eum Sedecias rex Juda, dicens : Quare vaticinaris, dicens : Hæc dicit Dominus : Ecce ego dabo civitatem istam in manus regis Babylonis, et capiet eam :
4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.	4 et Sedecias rex Juda non effugiet de manu Chaldæorum, sed tradetur in manus regis Babylonis : et loquetur os ejus cum ore illius, et oculi ejus oculos illius videbunt :
5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«	5 et in Babylonem ducet Sedeciam, et ibi erit donec visitem eum, ait Dominus : si autem dimicaveritis adversum Chaldæos, nihil prosperum habebitis ?
6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:	6 Et dixit Jeremias : Factum est verbum Domini ad me, dicens :
7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’	7 Ecce Hanameel filius Sellum, patruelis tuus, veniet ad te, dicens : Eme tibi agrum meum qui est in Anathoth, tibi enim competit ex propinquitate ut emas.
8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.	8 Et venit ad me Hanameel filius patrui mei, secundum verbum Domini, ad vestibulum carceris, et ait ad me : Posside agrum meum qui est in Anathoth, in terra Benjamin, quia tibi competit hæreditas, et tu propinquus es ut possideas. Intellexi autem quod verbum Domini esset :
9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.	9 et emi agrum ab Hanameel filio patrui mei, qui est in Anathoth, et appendi ei argentum : septem stateres, et decem argenteos.
10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.	10 Et scripsi in libro, et signavi, et adhibui testes, et appendi argentum in statera.
11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,	11 Et accepi librum possessionis signatum, et stipulationes, et rata, et signa forinsecus :
12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.	12 et dedi librum possessionis Baruch filio Neri filii Maasiæ, in oculis Hanameel patruelis mei, in oculis testium qui scripti erant in libro emptionis, et in oculis omnium Judæorum qui sedebant in atrio carceris.
13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:	13 Et præcepi Baruch coram eis, dicens :
14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!	14 Hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Sume libros istos, librum emptionis hunc signatum, et librum hunc qui apertus est, et pone illos in vase fictili, ut permanere possint diebus multis :
15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.	15 hæc enim dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Adhuc possidebuntur domus, et agri, et vineæ in terra ista.
16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:	16 Et oravi ad Dominum, postquam tradidi librum possessionis Baruch filio Neri, dicens :
17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.	17 Heu ! heu ! heu ! Domine Deus, ecce tu fecisti cælum et terram in fortitudine tua magna, et in brachio tuo extento : non erit tibi difficile omne verbum :
18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!	18 qui facis misericordiam in millibus, et reddis iniquitatem patrum in sinum filiorum eorum post eos : fortissime, magne, et potens, Dominus exercituum nomen tibi.
19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.	19 Magnus consilio, et incomprehensibilis cogitatu : cujus oculi aperti sunt super omnes vias filiorum Adam, ut reddas unicuique secundum vias suas, et secundum fructum adinventionum ejus.
20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.	20 Qui posuisti signa et portenta in terra Ægypti usque ad diem hanc, et in Israël, et in hominibus, et fecisti tibi nomen sicut est dies hæc.
21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.	21 Et eduxisti populum tuum Israël de terra Ægypti, in signis et in portentis, et in manu robusta et in brachio extento, et in terrore magno :
22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.	22 et dedisti eis terram hanc, quam jurasti patribus eorum ut dares eis, terram fluentem lacte et melle.
23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.	23 Et ingressi sunt, et possederunt eam, et non obedierunt voci tuæ, et in lege tua non ambulaverunt : omnia quæ mandasti eis ut facerent non fecerunt, et evenerunt eis omnia mala hæc.
24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.	24 Ecce munitiones exstructæ sunt adversum civitatem ut capiatur, et urbs data est in manus Chaldæorum qui præliantur adversus eam, a facie gladii, et famis, et pestilentiæ : et quæcumque locutus es, acciderunt, ut tu ipse cernis.
25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«	25 Et tu dicis mihi, Domine Deus : Eme agrum argento, et adhibe testes, cum urbs data sit in manus Chaldæorum ?
26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:	26 Et factum est verbum Domini ad Jeremiam, dicens :
27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?	27 Ecce ego Dominus Deus universæ carnis : numquid mihi difficile erit omne verbum ?
28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.	28 Propterea hæc dicit Dominus : Ecce ego tradam civitatem istam in manus Chaldæorum, et in manus regis Babylonis, et capient eam.
29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.	29 Et venient Chaldæi præliantes adversum urbem hanc, et succendent eam igni, et comburent eam, et domos in quarum domatibus sacrificabant Baal, et libabant diis alienis libamina ad irritandum me.
30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –	30 Erant enim filii Israël et filii Juda jugiter facientes malum in oculis meis ab adolescentia sua : filii Israël, qui usque nunc exacerbant me in opere manuum suarum, dicit Dominus.
31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;	31 Quia in furore et in indignatione mea facta est mihi civitas hæc, a die qua ædificaverunt eam usque ad diem istam qua auferetur de conspectu meo,
32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.	32 propter malitiam filiorum Israël et filiorum Juda, quam fecerunt ad iracundiam me provocantes, ipsi et reges eorum, principes eorum, et sacerdotes eorum, et prophetæ eorum, viri Juda et habitatores Jerusalem.
33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.	33 Et verterunt ad me terga, et non facies, cum docerem eos diluculo et erudirem, et nollent audire, ut acciperent disciplinam.
34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.	34 Et posuerunt idola sua in domo in qua invocatum est nomen meum, ut polluerent eam.
35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«	35 Et ædificaverunt excelsa Baal quæ sunt in valle filii Ennom, ut initiarent filios suos et filias suas Moloch, quod non mandavi eis, nec ascendit in cor meum ut facerent abominationem hanc : et in peccatum deducerent Judam.
36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:	36 Et nunc propter ista, hæc dicit Dominus Deus Israël ad civitatem hanc, de qua vos dicitis quod tradetur in manus regis Babylonis, in gladio, et in fame, et in peste :
37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.	37 Ecce ego congregabo eos de universis terris ad quas ejeci eos in furore meo, et in ira mea, et in indignatione grandi : et reducam eos ad locum istum, et habitare eos faciam confidenter :
38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.	38 et erunt mihi in populum, et ego ero eis in Deum.
39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.	39 Et dabo eis cor unum, et viam unam, ut timeant me universis diebus, et bene sit eis, et filiis eorum post eos.
40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.	40 Et feriam eis pactum sempiternum, et non desinam eis benefacere : et timorem meum dabo in corde eorum, ut non recedant a me.
41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.	41 Et lætabor super eis, cum bene eis fecero : et plantabo eos in terra ista in veritate, in toto corde meo et in tota anima mea.
42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.	42 Quia hæc dicit Dominus : Sicut adduxi super populum istum omne malum hoc grande, sic adducam super eos omne bonum quod ego loquor ad eos.
43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.	43 Et possidebuntur agri in terra ista, de qua vos dicitis quod deserta sit, eo quod non remanserit homo et jumentum, et data sit in manus Chaldæorum.
44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.	44 Agri ementur pecunia, et scribentur in libro, et imprimetur signum, et testis adhibebitur, in terra Benjamin et in circuitu Jerusalem, in civitatibus Juda, et in civitatibus montanis, et in civitatibus campestribus, et in civitatibus quæ ad austrum sunt, quia convertam captivitatem eorum, ait Dominus.