Jeremiás könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.	1 This message came to Jeremiah from the LORD in the tenth year of Zedekiah, king of Judah, the eighteenth year of Nebuchadnezzar.
2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.	2 At that time the army of the king of Babylon was besieging Jerusalem, and the prophet Jeremiah was imprisoned in the quarters of the guard, at the king's palace.
3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.	3 Zedekiah, king of Judah, had imprisoned him there, remonstrating: "How dare you prophesy: Thus says the LORD: I am handing over this city to the king of Babylon, who will capture it.
4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.	4 Neither shall Zedekiah, king of Judah, escape the hands of the Chaldeans; rather shall he be handed over to the king of Babylon. They shall meet and speak face to face,
5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«	5 and Zedekiah shall be taken to Babylon. There he shall remain, until I attend to him, says the LORD; in fighting the Chaldeans, you cannot win!"
6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:	6 This message came to me from the LORD, said Jeremiah:
7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’	7 Hanamel, son of your uncle Shallum, will come to you with the offer: "Buy for yourself my field in Anathoth, since you, as nearest relative, have the first right of purchase."
8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.	8 Then, as the LORD foretold, Hanamel, my uncle's son, came to me to the quarters of the guard and said, "Please buy my field in Anathoth, in the district of Benjamin; as nearest relative, you have the first claim to possess it; make it yours." I knew this was what the LORD meant,
9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.	9 so I bought the field in Anathoth from my cousin Hanamel, paying him the money, seventeen silver shekels.
10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.	10 When I had written and sealed the deed, called witnesses and weighed out the silver on the scales,
11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,	11 I accepted the deed of purchase, both the sealed copy, containing title and conditions, and the open one.
12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.	12 This deed of purchase I gave to Baruch, son of Neriah, son of Mahseiah, in the presence of my cousin Hanamel and of the witnesses who had signed the deed, and before all the men of Judah who happened to be in the quarters of the guard.
13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:	13 In their presence I gave Baruch this charge:
14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!	14 Thus says the LORD of hosts, the God of Israel: Take these deeds, both the sealed and the open deed of purchase, and put them in an earthen jar, so that they can be kept there a long time.
15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.	15 For thus says the LORD of hosts, the God of Israel: Houses and fields and vineyards shall again be bought in this land.
16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:	16 After giving the deed of purchase to Baruch, son of Neriah, I prayed thus to the LORD:
17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.	17 Ah, Lord GOD, you have made heaven and earth by your great might, with your outstretched arm; nothing is impossible to you.
18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!	18 You continue your kindness through a thousand generations; and you repay the fathers' guilt, even into the lap of their sons who follow them. O God, great and mighty, whose name is LORD of hosts,
19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.	19 great in counsel, mighty in deed, whose eyes are open to all the ways of men, giving to each according to his ways, according to the fruit of his deeds:
20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.	20 you have wrought signs and wonders in the land of Egypt and to this day, both in Israel and among all other men, until now you have gained renown.
21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.	21 With strong hand and outstretched arm you brought your people Israel out of the land of Egypt amid signs and wonders and great terror.
22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.	22 This land you gave them, as you had promised their fathers under oath, a land flowing with milk and honey.
23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.	23 They entered and took possession of it, but they did not listen to your voice; by your law they did not live, and what you commanded they failed to do. Hence you let all these evils befall them.
24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.	24 See, the siegeworks have arrived at this city to breach it; the city will be handed over to the Chaldeans who are attacking it, amid sword, famine, and pestilence. What you threatened has happened, you see it yourself;
25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«	25 and yet you tell me, O Lord GOD: Buy the field with money, call in witnesses. But the city has already been handed over to the Chaldeans!
26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:	26 Then this word of the LORD came to Jeremiah:
27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?	27 I am the LORD, the God of all mankind! Is anything impossible to me?
28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.	28 This now is what the LORD says: I will hand over this city to the Chaldeans, for Nebuchadnezzar, king of Babylon, to take.
29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.	29 The Chaldeans who are attacking it shall enter this city and set fire to it, burning it and its houses, on the roofs of which incense was burned to Baal and libations were poured out to strange gods as a provocation to me.
30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –	30 The Israelites and the Judeans from their youth have done only what is evil in my eyes; the Israelites did nothing but provoke me with the works of their hands, says the LORD.
31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;	31 From the day it was built to this day, this city has excited my anger and wrath,
32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.	32 so that I must put it out of my sight for all the wickedness the Israelites and Judeans, with their kings and their princes, their priests and their prophets, the men of Judah and the citizens of Jerusalem, have done to provoke me.
33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.	33 They turned their backs to me, not their faces; though I kept teaching them, they would not listen to my correction.
34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.	34 They defiled the house named after me by the horrid idols they set up in it.
35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«	35 They built high places to Baal in the Valley of Ben-hinnom, and immolated their sons and daughters to Molech, bringing sin upon Judah; this I never commanded them, nor did it even enter my mind that they should practice such abominations.
36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:	36 Now, therefore, thus says the LORD, the God of Israel, concerning this city, which as you say is handed over to the king of Babylon amid sword, famine, and pestilence:
37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.	37 Behold, I will gather them together from all the lands to which in anger, wrath, and great rage I banish them; I will bring them back to this place and settle them here in safety.
38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.	38 They shall be my people, and I will be their God.
39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.	39 One heart and one way I will give them, that they may fear me always, to their own good and that of their children after them.
40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.	40 I will make with them an eternal covenant, never to cease doing good to them; into their hearts I will put the fear of me, that they may never depart from me.
41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.	41 I will take delight in doing good to them: I will replant them firmly in this land, with all my heart and soul.
42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.	42 For thus says the LORD: Just as I brought upon this people all this great evil, so I will bring upon them all the good I promise them.
43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.	43 Fields shall again be bought in this land, which you call a desert, without man or beast, handed over to the Chaldeans.
44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.	44 Fields shall be bought with money, deeds written and sealed, and witnesses shall be used in the land of Benjamin, in the suburbs of Jerusalem, in the cities of Judah and of the hill country, in the cities of the foothills and of the Negeb, when I change their lot, says the LORD.