Sirák fiának könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt.	1 Honora medicum propter necessitatem; etenim illum creavit Altissimus.
2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.	2 A Deo est enim illi sapientia, et a rege accipiet donationem.
3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt.	3 Disciplina medici exaltabit caput illius, et in conspectu magnatorum collaudabitur.
4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük.	4 Altissimus creavit de terra medicamenta, et vir prudens non abhorrebit illa.
5 Nem a fától lett édes a keserű víz,	5 Nonne a ligno indulcata est aqua amara,
6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.	6 ut agnoscerent homines virtutem illius? Et dedit hominibus scientiam Altissimus, ut honoraretur in mirabilibus suis.
7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,	7 In his curans mitigabit dolorem, et unguentarius faciet pigmenta suavitatis, ut non consumantur opera eius:
8 és Isten békéje legyen a földön.	8 et salus super faciem terrae.
9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.	9 Fili, in tua infirmitate ne despicias teipsum, sed ora Dominum, et ipse curabit te.
10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.	10 Averte a delicto et dirige manus et ab omni peccato munda cor tuum;
11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz,	11 da suavitatem et memoriam similaginis et impingua oblationem pro opibus tuis. Et da locum medico,
12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.	12 etenim illum Dominus creavit; et non discedat a te, quia opera eius sunt necessaria.
13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,	13 Est enim tempus, quando per manus illorum est solacium.
14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által.	14 Ipsi vero Dominum deprecabuntur, ut dirigat ad rectam cognitionem et prosperet curationem.
15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül.	15 Qui delinquit in conspectu eius, qui fecit eum, incidet in manus medici.
16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!	16 Fili, in mortuum produc lacrimas et, quasi dira passus, incipe lamentationem et secundum iudicium contege corpus illius et non despicias sepulturam illius.
17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.	17 Amare fer fletum et perfice lamentum
18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!	18 et fac luctum secundum meritum eius, uno die vel duobus propter detractionem, et consolare propter tristitiam.
19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.	19 A tristitia enim festinat mors, et tristitia cordis flectit virtutem.
20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.	20 In abductione permanet tristitia, et vita inopis maledictio cordis.
21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!	21 Ne dederis in tristitia cor tuum, sed repelle eam a te et memento novissimorum.
22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,	22 Ne ultra memineris: neque enim est conversio; et huic nihil proderis et teipsum pessimabis.
23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!	23 Memor esto iudicii eius, sic enim erit et tuum: mihi heri, et tibi hodie.
24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.	24 In requie mortui requiescere fac memoriam eius et consolare in illo in exitu spiritus sui.
25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,	25 Sapientia scribae in opportunitate vacationis; et, qui minoratur operatione, ipse sapientia replebitur. Qua sapientia replebitur,
26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,	26 qui tenet aratrum et qui gloriatur in iaculo stimuli? Boves agitat et conversatur in operibus eorum, et enarratio eius in filiis taurorum.
27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja!	27 Cor suum dabit ad versandos sulcos, et vigilia eius in sagina vaccarum.
28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját;	28 Sic omnis faber et architectus, qui noctem tamquam diem transigit, qui sculpit signacula sculptilia, et assiduitas eius variare picturam; cor suum dabit in similitudinem picturae, et vigilia sua perficere opus.
29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja.	29 Sic faber ferrarius sedens iuxta incudem et considerans opus ferri; vapor ignis uret carnes eius, et in calore fornacis concertatur.
30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,	30 Vox mallei exsurdat aurem eius, et contra similitudinem vasis oculus eius.
31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.	31 Cor suum dabit in consummationem operum et vigilia sua ornare in perfectionem.
32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,	32 Sic figulus sedens ad opus suum, convertens pedibus suis rotam, qui in sollicitudine positus est semper propter opus suum, et in numero est omnis operatio eius;
33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét,	33 in brachio suo formabit lutum et ante canos suos curvabit virtutem suam:
34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!	34 cor suum dabit, ut consummet linitionem, et vigilia sua mundare fornacem.
	35 Omnes hi in manibus suis speraverunt, et unusquisque in arte sua sapiens est.
	36 Sine his omnibus non aedificabitur civitas,
	37 et non inhabitabunt nec inambulabunt. Verumtamen in consilium populi non requirentur et in ecclesiam non transilient;
	38 super sellam iudicis non sedebunt et decretum iudicii non intellegent neque palam facient disciplinam et iudicium et in parabolis non invenientur;
	39 sed creaturam laboris confirmabunt, et sollicitudo illorum in operatione artis.