Sirák fiának könyve 20
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA CEI 2008 |
---|---|
1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. | 1 C’è un rimprovero che è fuori tempo, c’è chi tace ed è prudente. |
2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, | 2 Quanto è meglio rimproverare che covare l’ira! |
3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. | 3 Chi si confessa colpevole evita l’umiliazione. |
4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. | 4 Come un eunuco che vuol deflorare una ragazza, così chi vuole fare giustizia con la violenza. |
5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. | 5 C’è chi tace ed è ritenuto saggio, e chi è riprovato per la troppa loquacità. |
6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. | 6 C’è chi tace, perché non sa che cosa rispondere, e c’è chi tace, perché conosce il momento opportuno. |
7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. | 7 L’uomo saggio sta zitto fino al momento opportuno, il millantatore e lo stolto non ne tengono conto. |
8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. | 8 Chi esagera nel parlare si renderà riprovevole, chi vuole imporsi a tutti i costi sarà detestato. Com’è bello quando chi è biasimato mostra pentimento, perché così tu sfuggirai a un peccato volontario. |
9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! | 9 Nelle disgrazie qualcuno può trovare un vantaggio, ma c’è un profitto che si può cambiare in perdita. |
10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! | 10 C’è una generosità che non ti arreca vantaggi e c’è una generosità che rende il doppio. |
11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. | 11 C’è un’umiliazione che viene dalla gloria e c’è chi dall’abbattimento alza la testa. |
12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! | 12 C’è chi compra molte cose con poco e chi le paga sette volte il loro valore. |
13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. | 13 Il saggio si rende amabile con le sue parole, ma le cortesie degli stolti sono sciupate. |
14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. | 14 Il dono di uno stolto non ti giova, e ugualmente quello dell’invidioso, perché è frutto di costrizione; i suoi occhi, infatti, sono molti invece di uno. |
15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. | 15 Egli dà poco, ma rinfaccia molto; apre la sua bocca come un banditore. Oggi fa un prestito e domani lo richiede; quanto è odioso un uomo del genere! |
16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! | 16 Lo stolto dice: «Non ho un amico, non c’è gratitudine al bene che faccio». Quelli che mangiano il suo pane sono lingue cattive. |
17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« | 17 Quanti si burleranno di lui, e quante volte! Poiché non accoglie l’avere con spirito retto, e il non avere gli è ugualmente indifferente. |
18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! | 18 Meglio inciampare sul pavimento che con la lingua; è così che la caduta dei cattivi giunge rapida. |
19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. | 19 Un discorso inopportuno è come un racconto inopportuno: è sempre sulla bocca dei maleducati. |
20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. | 20 Non si accetta un proverbio dalla bocca dello stolto, perché non lo dice mai a proposito. |
21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. | 21 C’è chi è trattenuto dal peccare a causa della miseria e quando riposa non avrà rimorsi. |
22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. | 22 C’è chi si rovina per rispetto umano e di fronte a uno stolto si dà perduto. |
23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. | 23 C’è chi per rispetto umano fa promesse a un amico, e in tal modo gratuitamente se lo rende nemico. |
24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. | 24 Brutta macchia nell’uomo la menzogna, è sempre sulla bocca dei maldicenti. |
25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. | 25 Meglio un ladro che un mentitore abituale, tutti e due avranno in sorte la rovina. |
26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! | 26 L’abitudine del bugiardo è un disonore, la vergogna che si merita è sempre con lui. |
27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. | 27 Chi è saggio nel parlare si apre una strada e l’uomo prudente piace ai grandi. |
28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. | 28 Chi lavora la terra accresce il suo raccolto, chi piace ai grandi si fa perdonare i suoi torti. |
29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. | 29 Regali e doni accecano gli occhi dei saggi, come bavaglio sulla bocca soffocano i rimproveri. |
30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. | 30 Sapienza nascosta e tesoro invisibile: a che servono l’una e l’altro? |
31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. | 31 Meglio l’uomo che nasconde la sua stoltezza di quello che nasconde la sua sapienza. |
32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. | 32 È meglio perseverare nella ricerca del Signore che essere un libero auriga della propria vita. |