A zsoltárok könyve 44

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.	1 Ao mestre de canto. Hino dos filhos de Coré. Ó Deus, ouvimos com os nossos próprios ouvidos, nossos pais nos contaram a obra que fizestes em seus dias, nos tempos de antanho.
2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.	2 Para implantá-los, expulsastes com as vossas mãos nações pagãs; para lhes dardes lugar, abatestes povos.
3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.	3 Com efeito, não foi com sua espada que conquistaram essa terra, nem foi seu braço que os salvou, mas foi vossa mão, foi vosso braço, foi o resplendor de vossa face, porque os amastes.
4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.	4 Meu Deus, vós sois o meu rei, vós que destes as vitórias a Jacó.
5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.	5 Por vossa graça repelimos os nossos inimigos, em vosso nome esmagamos nossos adversários.
6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.	6 Não foi em meu arco que pus minha confiança, nem foi minha espada que me salvou,
7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.	7 mas fostes vós que nos livrastes de nossos inimigos e confundistes os que nos odiavam.
8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.	8 Era em Deus que em todo o tempo nos gloriávamos, e seu nome sempre celebrávamos.
9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.	9 Agora, porém, nos rejeitais e confundis; e já não ides à frente de nossos exércitos.
10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.	10 Vós nos fizestes recuar diante do inimigo, e os que nos odiavam pilharam nossos bens.
11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.	11 Entregastes-nos como ovelhas para o corte, e nos dispersastes entre os pagãos.
12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.	12 Vendestes vosso povo por um preço vil, e pouco lucrastes com esta venda.
13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.	13 Fizeste-nos o opróbrio de nossos vizinhos, irrisão e ludíbrio daqueles que nos cercam.
14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.	14 Fizestes de nós a sátira das nações pagãs, e os povos nos escarnecem à nossa vista.
15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.	15 Continuamente estou envergonhado, a confusão cobre-me a face,
16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,	16 por causa dos insultos e ultrajes de um inimigo cheio de rancor.
17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.	17 E, apesar de todos esses males que nos sobrevieram, não vos esquecemos, não violamos a vossa aliança.
18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.	18 Nosso coração não se desviou de vós, nem nossos passos se apartaram de vossos caminhos,
19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,	19 para que nos esmagueis no lugar da aflição e nos envolvais de trevas...
20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.	20 Se houvéramos olvidado o nome de nosso Deus e estendido as mãos a um deus estranho,
21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,	21 porventura Deus não o teria percebido, ele que conhece os segredos do coração?
22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.	22 Mas por vossa causa somos entregues à morte todos os dias e tratados como ovelhas de matadouro.
23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.	23 Acordai, Senhor! Por que dormis? Despertai! Não nos rejeiteis continuamente!
24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!	24 Por que ocultais a vossa face e esqueceis nossas misérias e opressões?
25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?	25 Nossa alma está prostrada até o pó, e colado no solo o nosso corpo.
26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!	26 Levantai-vos em nosso socorro e livrai-nos, pela vossa misericórdia.