A zsoltárok könyve 123

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Zarándok-ének. Hozzád emelem szememet, aki az égben laksz.	1 Canticum graduum. Nisi quia Dominus erat in nobis, dicat nunc Israël,
2 Íme, mint a szolgák szeme uruk kezére, mint a szolgáló szeme úrnőjének kezére, úgy tekint az Úrra, Istenünkre a mi szemünk, amíg rajtunk meg nem könyörül.	2 nisi quia Dominus erat in nobis : cum exsurgerent homines in nos,
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert túlontúl jóllaktunk a megvetéssel!	3 forte vivos deglutissent nos ; cum irasceretur furor eorum in nos,
4 Túlontúl jóllakott a lelkünk a gazdagok csúfolkodásával, a kevélyek gyalázkodásával.	4 forsitan aqua absorbuisset nos ;
	5 torrentem pertransivit anima nostra ; forsitan pertransisset anima nostra aquam intolerabilem.
	6 Benedictus Dominus, qui non dedit nos in captionem dentibus eorum.
	7 Anima nostra sicut passer erepta est de laqueo venantium ; laqueus contritus est, et nos liberati sumus.
	8 Adjutorium nostrum in nomine Domini, qui fecit cælum et terram.